Infostart.hu
eur:
387.49
usd:
330.53
bux:
109547.02
2025. december 19. péntek Viola
Irániak az Ebrahim Raiszi iráni elnök halála alkalmából rendezett megemlékezésen a teheráni Váli Ászr téren 2024. május 20-án, egy nappal azután, hogy az azeri határhoz közeli Varzekán város közelében Ebrahim Raiszi iráni államfő és Hoszein Amirabdollahián iráni külügyminiszter is életét vesztette az őket szállító helikoptert ért balesetben.
Nyitókép: MTI/EPA/Abedin Taherkenareh

Csicsmann László: hatalmi harcok színterévé változhat az elnök halálával a perzsa állam

Káosz következhet Iránban, miután vasárnap helikopter-balesetben elhunyt Ebrahim Raisz elnök és külügyminisztere, Hoszein Amirabdollahian – véli Csicsmann László Közel-Kelet-szakértő, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára.

Ebrahim Raiszi iráni elnök és Hoszein Amirabdollahián külügyminiszter meghalt az őket szállító helikoptert ért balesetben vasárnap. Az államfő Kelet-Azerbajdzsán tartományba utazott, hogy ott Ilham Aliyev azeri elnökkel együtt felavassa a két ország által az Arasz folyón emelt harmadik duzzasztógátat. A baleset az azeri határhoz közeli Varzekán városa mellett, a visszaúton történt.

Az iráni alkotmány értelmében – Ebrahim Raiszi halálát követően – Mohszen Mokber első alelnök vette át az elnöki jogköröket, akinek harmadmagával – a legfőbb ügyésszel és a parlament elnökével közösen – elvileg ötven napon belül ki kell írnia a választásokat Iránban. Az iráni politikai rendszer összetettségét jelzi azonban, hogy valójában Ali Hamenei ajatollahé a legfőbb politikai és vallási hatalom, ő pedig amellett, hogy jóváhagyta Mohamad Mokbar első alelnök ideiglenes elnöki kinevezését, nyugalomra intette a lakosságot.

Csicsmann László szerint az elnökválasztás felszínre hozhatja azokat a belpolitikai feszültségeket, küzdelmeket, amelyek a különféle politikai frakciók között megvannak, továbbá elindíthatja azt a hatalmi harcot, ami a legfőbb vezető pozíciójának az utódlásáról szól; ezt korábban gyakorta az elnökök töltötték be – ha az aktuális legfőbb vezető elhalálozott –, vagyis sokan a helikopter-balesetben elhunyt Raiszit tartották Hamenei örököseként – jegyezte meg a Közel-Kelet-szakértő.

A konkuráló nevek között elsőként az iráni parlament elnöke, Mohammad Bagher Ghalibaf említhető, aki közel áll az Iszlám Forradalmi Gárdához, valamint a legfőbb vezetőhöz is. De emlegetik a legfőbb vezető fiát, Mojtaba Khameneit, aki komi – síita – szemináriumon (Qomi Seminary; a legnagyobb iszlám szeminárium Iránban) végzett és ott vallástudós – ismertette a Budapesti Corvinus Egyetem tanára, megjegyezve: az a következő napok kérdése, hogy a legfőbb vezető rábólint-e a választásokra, mert egyes vélemények szerint az is elképzelhető, hogy a Hamenei – alkotmányba ütközően – egyszerűen megnevez majd egy elnököt.

Mintán az irányt minden esetben a legfőbb vezető diktálja, önmagában az elnök halálával nem lesz sem a bel-, sem a külpolitikában változás. Sokan úgy vélik, a mostani helyzet jó lehetőség lenne az ajatollah számára, hogy korábban félreállított, mérsékeltebb politikust hozzanak vissza a politikába, és legalább „halvány” irányváltás bekövetkezzen Irán külpolitikájában. Csicsmann László szerint jelentős fordulatra aligha van esély, így például az Izraelhez és a Hamászhoz fűződő viszonyuk stabilan marad az eddigi. (Az elnök halálával kapcsolatban mindkét fél megszólalt, a Hamász sajnálatát fejezte ki, Izrael pedig azt közölte, hogy semmi közük nincs a tragédiához.)

A szakértő elmondása szerint Iránnak – ahogyan egyébként Izraelnek sem – célja, hogy egy újabb közvetlen háborús konfrontációba kerüljön, így kettőjük viszonyában a fő kérdés inkább az iráni atomprogram folytatása lesz. Egyes elemzők szerint Teherán nagyon közel áll ahhoz, hogy nukleáris képességgel rendelkezzen, amit Izrael bármilyen formában szeretne megakadályozni. Bár egy katonai forgatókönyv sem kizárt, az iráni program meglehetősen összetett, így több helyen kellene csapást mérni az országra, köztük föld alatti létesítményekre, amelyeket nem egyszerű elpusztítani – jegyezte meg. Izrael ezért az elmúlt időszakban inkább a kibertérben, vírustámadással, iráni atomtudósok meggyilkolásával próbálkozott. „De az a probléma, hogy miután 2018-ban a Trump-adminisztráció elhagyta az iráni nukleáris megállapodást, az atomalkut, onnantól kezdve ellenőrizetlenül folynak az események Iránban, és így pontos információval nem rendelkezünk arról, hogy hol tart ez a program” – magyarázta Csicsmann László.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Magyarics Tamás: nagy tankerhajóként fordul az Egyesült Államok az új nemzetbiztonsági stratégiával

Magyarics Tamás: nagy tankerhajóként fordul az Egyesült Államok az új nemzetbiztonsági stratégiával

A nyugati félteke védelme nagyobb hangsúlyt kapott az Egyesült Államok nemzetbiztonsági stratégiájában, mint korábban – erről is részletesen beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában Magyarics Tamás külpolitikai szakértő, az Eötvös Loránd Tudományegyetem emeritus professzora. Sorra vette Washington terveit a nagy óceáni átjáróknál, megvilágította a Kínát, Grönlandot, Venezuelát érintő amerikai célok hátterét.

Gazdatüntetés Brüsszelben: borult az eredeti akciózási terv, útlezárások jönnek az EU-csúcs helyszínén

Európai egység alakult ki a gazdatársadalomban a mostani brüsszeli tiltakozást illető két ügyben: senki nem szeretne nagy mennyiségű, ellenőrizetlen dél-amerikai élelmiszer ellen küzdeni a piacért, illetve a green dealből adódó átállás anyagi terheit sem vállalnák a jelenlegi formájában. A tüntetés eredeti programját borították az éjszakai akciózások, amelyek jelenleg ott zajlanak, ahol a zárolt orosz vagyont Brüsszelben őrzik. Helyszíni tudósítás.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.19. péntek, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
Megforgatták a forintot, megjött a fordulat is

Megforgatták a forintot, megjött a fordulat is

Jelentős mértékben gyengült a magyar fizetőeszköz árfolyama az elmúlt napokban az euróval és a dollárral szemben. A piaci mozgás hátterében nagyrészt az MNB keddi sajtótájékoztatóján elhangzott gondolatok állnak, amelyek a magyar jegybank lazuló előretekintő iránymutatását és - az adatok megfelelő alakulása esetén - a kamatcsökkentési ciklus megkezdését vetítették előre. Az MNB kommunikációs hangvételének puhulására erős piaci reakció érkezett: a forint árfolyama a döntés óta közel 6 egységet emelkedett az euróval és a dollárral szemben is, ami körülbelül 1,5 százalékos gyengülésnek felel meg. A forint gyengülő tendenciája kezdetben ma is folytatódott (az euró jegyzése már az október vége óta nem látott 390-es szint felett is járt), Kurali Zoltán MNB-alelnök óvatosságot hangsúlyozó megszólalása azonban fordulatot hozott a devizapiacokon. Végül erősödéssel állt meg az árfolyam.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×