Infostart.hu
eur:
356.84
usd:
312.31
bux:
142225.83
2026. július 13. hétfő Jenő
Joe Biden amerikai elnök sajtótájékoztatót tart az ukrajnai helyzetről a washingtoni Fehér Házban 2022. február 24-én. Vlagyimir Putyin orosz elnök hajnalban katonai művelet végrehajtását rendelte el a Donyec-medencében, leszögezve, hogy Oroszország tervei között nem szerepel Ukrajna megszállása, ugyanakkor törekedni fog az ország demilitarizálására. Az orosz erők mindazonáltal Ukrajna más térségeiben is támadtak katonai célpontokat, és támadást indítottak az oroszbarát szakadárok is az általuk ellenőrzött kelet-ukrajnai területeken. Az ukrán vezetés hadiállapotot vezetett be. A nyugati világ elítélte az orosz hadműveletet, és súlyos szankciókat helyezett kilátásba Moszkva ellen.
Nyitókép: MTI/EPA/Michael Reynolds

Joe Biden kockázatos kiállása: egy kalap alá vették Netanjahut a Hamásszal

Az amerikai elnököt felháborította, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság egy kalap alá vette az izraeli miniszterelnököt a Hamász vezetőjével. Benjamin Netanjahu és Jahja Szinvar ellen is potenciális háborús bűnök miatt adott ki körözést az intézmény.

„Tegyük világossá. Elutasítjuk a Nemzetközi Büntetőbíróság elfogatóparancsát az izraeli vezetők ellen. Akármit is jelentsenek ezek a végzések, nincs egyenlőségjel Izrael és a Hamász között. Szeretném világossá tenni: ami történik, az nem népírtás” – ez volt Joe Biden amerikai elnök maga számára kockázatos válasza arra, hogy a hágai testület több izraeli vezető – köztük Netanjahu miniszterelnök – és több Hamász-vezető – köztük Jahja Szinvar – ellen adott ki elfogatóparancsot. Kockázatos, mert Biden az elnökválasztási évben szavazókat veszít, amiért nem ítéli el határozottan Izrael gázai akcióját.

A döntést Karim Khan, a Nemzetközi Büntetőbíróság főügyésze jelentette be, aki ezt több szakértő, köztük Amal Clooney véleményére alapozta. (Az ő férje George Clooney hollywoodi sztár.) Netanjahu mellett körözés alatt áll Joav Gallant izraeli védelmi miniszter, a Hamász oldalán pedig a tavaly októberi mészárlások miatt Iszmail Hanijeh és Mohamed Deif. Khan szerint Netanjahu fegyverként használta az éheztetést, amit tilt a Genfi Konvenció. Az izraeli vezető azt mondta, „undorodva elutasítja” a vádemelési kísérletet.

Joe Biden részéről azért is jelentős a mostani megnyilvánulás, mert az utóbbi időben bírálta Izraelt, amiért meg akarja támadni a Gáza déli részén taláható Rafah városát, ahol becslések szerint a harcok elől elmenekült egymillió palesztin civil zsúfolódott össze.

A hágai főügyész lépését ugyanakkor üdvözölte Dél-Afrika, amely azzal próbálkozik, hogy népírtássá minősíttesse a több ezer gázai palesztin civil halálát okozó izraeli offenzívát.

A „népírtás” vádja – kritika nélkül elfogadott – tényként hangzik el a világ egyetemein folyó diáktüntetéseken, ahol egyes szervezetek már saját oktatási intézményeiket is az állítólagos genocídiumban való közvetlen felelősséggel vádolják.

Viszont azt követően, hogy a nemzetközi média egy része jobbára átvette a gázai Hamász egészségügyi minisztériumának több mint 35 ezer polgári halottról szóló adatait, az ENSZ jóval alacsonyabb számokat kezdett el kiadni. A korábbi, ötezer nő- és közel nyolcezer gyermekáldozat számát a világszervezet körülbelül megfelezte – bár az összes gázai halott számát még mindig 35 ezer körülire becsüli.

Az izraeli kormány erre azt válaszolta, hogy 14 ezer a megölt „terroristák” és 16 ezer a polgári áldozatok száma. „Világos, hogy a Hamász törekvése az áldozatok számának felpumpálása, hogy ezzel bátorítsa a nemzetközi nyomást Izrael ellen. A médiának fenntartásokkal kellene kezelnie a Hamász adatait” – mondta Netanjahu szóvivője. A kormány ugyanakkor bírálta, hogy az ENSZ nem adott ki közleményt a módosításról.

Közben cseh és osztrák vezetők is bírálták a főügyész lépését. Ismert, hogy Ukrajna is Izrael mellett áll ki. Franciaország, Belgium és Svájc viszont a bíróságot támogatta. A testületnek nem tagja 60 ország, köztük az Egyesült Államok, Izrael, Oroszország, Kína, India és Törökország.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Sulyok Tamás 5 napon belül írja alá az alaptörvény módosítását! – Magyar Péter napirend előtt a parlamentben

Sulyok Tamás 5 napon belül írja alá az alaptörvény módosítását! – Magyar Péter napirend előtt a parlamentben

Magyar Péter napirend előtti felszólalásával indult a parlament rendkívüli hétfői munkája, a Fidesz és a KDNP frakcója nem ült be, helyette a két ellenzéki frakció vezetője közös sajtótájékoztatót tartott. Az ülésteremben a kormányfő felszólította Sulyok Tamást, hogy írja alá az alaptörvény 17. módosítását, amelynek értelmében államfői hivatal véget ér, ha ezt nem teszi, megindul ellene a megfosztási eljárás. Hosszan sorolta, miért kell így tennie az államfőnek.

Itt az orosz ellenséglista, pontszámot kaptak az országok, „előkelőbb” helyen a prágai kormány

Csehország ismét előrébb lépett az „Oroszországgal szemben leginkább ellenséges országok” Moszkva által vezetett listáján, miközben Prágában komoly belpolitikai vitát váltott ki egy Ukrajnának szánt, de már visszafordíthatatlan pénzügyi hozzájárulás.
Gyengülget a forint, kiszámíthatatlan a helyzet

Gyengülget a forint, kiszámíthatatlan a helyzet

A közel-keleti konfliktus kiújulása és a Hormuzi-szoros lezárása nyomán hétfő hajnalban megugrott az olajár, a Brent hordónkénti ára ismét 80 dollár közelébe szökött fel. A befektetők a biztonságosabb dollár felé fordultak, ami a kockázatosabb devizákat, köztük a forintot is nyomás alá helyezte. Délelőtt ugyan erőre talált a forint, és korrigálni kezdte a veszteségeket, de délután szép lassan ismét elkezdett visszagyengülni a magyar deviza. A piaci figyelmet a hét során az amerikai inflációs adatok és a közel-keleti fejlemények irányíthatják. Itthon fontosak lehetnek a Magyar Péter vezette kormány gazdaságpolitikai intézkedései is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×