Infostart.hu
eur:
361.59
usd:
307.37
bux:
138818.03
2026. április 18. szombat Andrea, Ilma
Izraeli légicsapás után nézik meg egy ház romjait palesztinok a Gázai övezet déli részén fekvő Rafahban 2023. december 21-én. A Hamász palesztin iszlamista szervezet fegyveresei október 7-én támadást indítottak Izrael ellen, az izraeli haderő pedig válaszul légi és szárazföldi hadműveleteket hajt végre a Gázai övezetben.
Nyitókép: MTI/AP/Fatima Sbair

Változtathatott gázai tervein Izrael, miközben eddigi eredményeiről felemás hírek érkeznek

Az elmúlt napok történései alapján az rajzolódik ki, hogy Izrael eláll a gázai Rafah város elleni totális támadástól. Egyes források szerint azonban a Hamász harcosok egyharmadát ölte meg Izrael és a szervezet alagútrendszerének kétharmada még érintetlen.

Amerikai illetékesek szerint az izraeli hadsereg felhagyott azzal a tervvel, hogy lerohanja a Gázai övezet déli részén található Rafahot, és ehelyett célzott behatolásokkal próbálja megsemmisíteni a Hamász politikai-katonai és terrorszervezetet. Minderről amerikai illetékesek beszéltek. Az Egyesült Államok már hetek óta arra inti Izraelt, hogy ne hatoljon be a súlyos összecsapásoktól eddig megmenekült városba, ahol közel másfél millió palesztin menekült zsúfolódott össze. Joe Biden elnök amiatt aggódott, hogy a zsúfolt városban túl sok polgári áldozata lenne a támadásnak.

„Azt hiszem, az izraeliek pontosították a tervüket. Hallgattak több olyan aggodalmunkra, amelyet megfogalmaztunk” – mondta tudósítóknak egy neve elhallgatását kérő amerikai illetékes.

Hozzátette, hogy „folyamatban lévő tárgyalások zajlanak”, amelyeket konstruktívnak nevezett. A hivatalnok ezzel Jake Sullivan amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó és Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök megbeszéléseire utalt. A Washington Post című lap szerint a korlátozott izraeli katonai akciót „már nem ellenezné” az Egyesült Államok.

A Reuters szerint viszont Netanjahu „elutasította”, hogy leállítsa a Rafah elleni akciót és közölte Bidennel: megsemmisítik az ott lévő Hamász-hadosztályokat.

Az izraeli tankok már május eleje óta Rafah határában álltak, mostanra pedig megközelítettek egy belvárosi kerületet, de egyelőre nem történt meg a beharangozott nagy támadás.

Az amerikai hírszerzés úgy jellemezte a helyzetet, hogy Izrael távol áll attól, hogy „totális győzelmet” arasson Gázában,

annak ellenére, hogy Netanjahu miniszterelnök korábban erről beszélt.

Név nélküli amerikai illetékesekre hivatkozva a Politico portál azt írta kedden, hogy a Hamász harcosok egyharmadát ölték csak meg és a szervezet alagútrendszerének kétharmada még érintetlen.

A háborús helyzetben a Hamásznak sikerült több ezer új tagot toboroznia – állítják amerikai illetékesek. A Telegraph című lap ugyanakkor megjegyezte: nem világos, hogy ezek az emberek a politikai vagy a katonai szárnyhoz csatlakoztak-e.

Gázában közben súlyosbodott a humanitárius helyzet. A Pentagon közölte, hogy egyelőre

hiába hozott létre egy ideiglenes mólót a gázai partoknál, az onnan legördülő teherautók nem értek célba, így a Fehér Ház is azonnali éhezéstől tart.

Éhező palesztinok a hétvégén kamionokat állítottak le, ami miatt az ENSZ felfüggesztette a segélyszállítmányokat. A harci cselekmények fenyegetése miatt körülbelül 800 ezer palesztin lakos hagyta el Rafahot és menekült észak felé – közölte a világszervezet.

Közben Izrael visszahívta norvégiai, írországi és spanyolországi nagykövetét, miután ezek az országok terveket jelentettek be az önálló palesztin állam elismerésére. A jelenlegi izraeli kormány elutasítja a „kétállami” megoldást.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Női frakcióvezetője lesz a kormánypártnak

A Pest megyei 3-as számú egyéni választókerületben Menczer Tamással, a Fidesz kommunikációs vezetőjével és másokkal szemben nagy fölénnyel győztes politikus kerül a kétharmados parlamenti többséggel rendelkező képviselőcsoport élére. Eddig a fővárosi frakció vezetőjeként tevékenykedett Bujdosó Andrea.
inforadio
ARÉNA
2026.04.20. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
Csillag István: A jóléti állam és a növekedés dilemmája

Csillag István: A jóléti állam és a növekedés dilemmája

Emlékszem, mekkora megrökönyödést váltott ki főnökömből, a néhai nagyszerű „örökös pénzügyminiszter” Hetényi Istvánból az az ötletem, hogy a beérkezett nagyberuházási ötletet akkor támogassuk, ha ahhoz mintegy „részvényjegyzési kötelezvényként” egy ívet csatolunk, amelyben az előterjesztők és a véleményezők (ha támogatták a nagyberuházás ötletét) aláírásukkal egy évi fizetésük felét ajánlják fel annak igazolásául, hogy valóban mennyire meg vannak győződve az ötlet hasznosságáról. Ezt az ötletet többször próbáltam az előterjesztések írásakor becsempészni, hiszen mennyire hasznos lenne, ha a Budapest-Belgrád vasútvonal, vagy a Paks II., de még az anyák élethosszig tartó adómentességén elveszett adóbevétel felét az előterjesztők magukra vállalnák. Ezzel a saját fizetésük felének a felajánlására kötelező „jegyzési ívnek” a bevezetésével - bármennyire is demagógnak, vagy populistának tűnik is - talán lehetne fékezni azt a vad dühöt, amellyel Bertolt Brecht „A kaukázusi krétakör” c. művében így jellemzett: „iszonyú a csábítás a jóra!” Amiről beszélek nem más, mint, hogy az adófizetők pénzéből (más nemes részeinek a csalánba taszításával) akarnak sokan jót tenni anélkül, hogy ennek költségvetési hiányban, inflációban, a gazdasági növekedés visszaesésében, vagy a versenyképesség csökkenésében testet öltő következményeit is vállalnák. Milyen jól lenne most kihirdetni, hogy az Orbán-kormánynak azon tagjai, akik az anyák „örök adómenteségét” elfogadták életfogytiglan éves jövedelmük felét/harmadát/negyedét ajánlják fel az egészségügy/oktatás/nyugdíj kiadások emiatti mérséklődésének az ellensúlyozására. Persze a jótékonykodás/a jóléti állam és az államháztartás állapota/deficitje közötti összefüggés nem új, a szakirodalomban félévszázada erről folynak a viták.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×