eur:
411.2
usd:
392.55
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Izraeli légicsapás után nézik meg egy ház romjait palesztinok a Gázai övezet déli részén fekvő Rafahban 2023. december 21-én. A Hamász palesztin iszlamista szervezet fegyveresei október 7-én támadást indítottak Izrael ellen, az izraeli haderő pedig válaszul légi és szárazföldi hadműveleteket hajt végre a Gázai övezetben.
Nyitókép: MTI/AP/Fatima Sbair

Változtathatott gázai tervein Izrael, miközben eddigi eredményeiről felemás hírek érkeznek

Az elmúlt napok történései alapján az rajzolódik ki, hogy Izrael eláll a gázai Rafah város elleni totális támadástól. Egyes források szerint azonban a Hamász harcosok egyharmadát ölte meg Izrael és a szervezet alagútrendszerének kétharmada még érintetlen.

Amerikai illetékesek szerint az izraeli hadsereg felhagyott azzal a tervvel, hogy lerohanja a Gázai övezet déli részén található Rafahot, és ehelyett célzott behatolásokkal próbálja megsemmisíteni a Hamász politikai-katonai és terrorszervezetet. Minderről amerikai illetékesek beszéltek. Az Egyesült Államok már hetek óta arra inti Izraelt, hogy ne hatoljon be a súlyos összecsapásoktól eddig megmenekült városba, ahol közel másfél millió palesztin menekült zsúfolódott össze. Joe Biden elnök amiatt aggódott, hogy a zsúfolt városban túl sok polgári áldozata lenne a támadásnak.

„Azt hiszem, az izraeliek pontosították a tervüket. Hallgattak több olyan aggodalmunkra, amelyet megfogalmaztunk” – mondta tudósítóknak egy neve elhallgatását kérő amerikai illetékes.

Hozzátette, hogy „folyamatban lévő tárgyalások zajlanak”, amelyeket konstruktívnak nevezett. A hivatalnok ezzel Jake Sullivan amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó és Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök megbeszéléseire utalt. A Washington Post című lap szerint a korlátozott izraeli katonai akciót „már nem ellenezné” az Egyesült Államok.

A Reuters szerint viszont Netanjahu „elutasította”, hogy leállítsa a Rafah elleni akciót és közölte Bidennel: megsemmisítik az ott lévő Hamász-hadosztályokat.

Az izraeli tankok már május eleje óta Rafah határában álltak, mostanra pedig megközelítettek egy belvárosi kerületet, de egyelőre nem történt meg a beharangozott nagy támadás.

Az amerikai hírszerzés úgy jellemezte a helyzetet, hogy Izrael távol áll attól, hogy „totális győzelmet” arasson Gázában,

annak ellenére, hogy Netanjahu miniszterelnök korábban erről beszélt.

Név nélküli amerikai illetékesekre hivatkozva a Politico portál azt írta kedden, hogy a Hamász harcosok egyharmadát ölték csak meg és a szervezet alagútrendszerének kétharmada még érintetlen.

A háborús helyzetben a Hamásznak sikerült több ezer új tagot toboroznia – állítják amerikai illetékesek. A Telegraph című lap ugyanakkor megjegyezte: nem világos, hogy ezek az emberek a politikai vagy a katonai szárnyhoz csatlakoztak-e.

Gázában közben súlyosbodott a humanitárius helyzet. A Pentagon közölte, hogy egyelőre

hiába hozott létre egy ideiglenes mólót a gázai partoknál, az onnan legördülő teherautók nem értek célba, így a Fehér Ház is azonnali éhezéstől tart.

Éhező palesztinok a hétvégén kamionokat állítottak le, ami miatt az ENSZ felfüggesztette a segélyszállítmányokat. A harci cselekmények fenyegetése miatt körülbelül 800 ezer palesztin lakos hagyta el Rafahot és menekült észak felé – közölte a világszervezet.

Közben Izrael visszahívta norvégiai, írországi és spanyolországi nagykövetét, miután ezek az országok terveket jelentettek be az önálló palesztin állam elismerésére. A jelenlegi izraeli kormány elutasítja a „kétállami” megoldást.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×