eur:
395.43
usd:
368.36
bux:
71588.28
2024. július 2. kedd Ottó
A merénylet áldozatává vált Robert Fico szlovák miniszterelnök testőrei intézkednek a lőfegyveres támadás helyszínén, a Pozsonytól mintegy 150 kilométerre, északkeletre fekvő Nyitrabányán (Handlová) 2024. május 15-én. Ficót több lövés érte a mellkasán és a gyomrán, a politikust életveszélyes állapotban, mentőhelikopterrel szállították kórházba Besztercebányán (Banská Bystrica).
Nyitókép: MTI/AP/TASR Slovakia/Radovan Stoklasa

Biztonságpolitikai szakértő: nonszensz, ahogyan Robert Fico testőrsége reagált

Milyen általánosnak mondható következtetéseket lehet levonni a szerdai szlovákiai merényletből? Valóban történhetett mulasztás a védett személy biztosítása terén? Horváth József biztonságpolitikai szakértőt, nyugállományú vezérőrnagyot, az Alapjogokért Központ biztonságpolitikai tanácsadóját kérdeztük.

A Robert Fico szlovák kormányfő biztosítását ellátó szakemberek sajnálatos módon rutinból dolgoztak, nem voltak eléggé „élesek”, nem voltak kellően figyelmesek, illetve elég gyorsak – fogalmazott az InfoRádibóban Horváth József biztonságpolitikai szakértő, aki szerint

öt lövést leadni, és közben nem reagálni – akármilyen közel is van a merénylő a védett személyhez –, az nonszensz.

A nyugállományú vezérőrnagy szerint a felvételek alapján a biztonságiak mintha kvázi le is fagytak volna, sem a reakcióidejük, sem a biztonsági felállásuk nem volt igazából megfelelő. Azt is hibának rótta fel, hogy nem volt a közelben egy mentőautó, esetleg egy kisbusz, amibe a súlyos haslövést kapott védett személyt befektették volna, helyette a limuzin hátsó ülésére tuszkolták be Robert Ficót, amivel adott esetben súlyosbíthattak a sérülésén. „Illetve nem láttam azt, hogy a védett személy biztonsági csapatában lett volna egy orvos, de legalább egy felcser, aki az elsődleges biztonsági intézkedések mellett az egészségügyi lépéseket megkezdte volna, hiszen a frontról tudható, hogy az »aranyóra« mennyire fontos, vagyis amíg valaki az orvosok keze alá nem kerül a sérülését követő első órában.”

Az internetre felkerült videókon azt lehet látni, hogy mintha teljesen meglepte volna a biztonságiakat a történés, holott elméletileg nekik minden másodpercben arra kell vagy kellene készülniük, hogy ilyen vagy ehhez hasonló támadás történik; a laikusok rengeteg hollywoodi filmet látnak, amikben ha valami történik, három másodpercen belül már a limuzin indul és a megfelelő ellátást megkapja az adott védett személy.

Azzal kapcsolatban, hogy mennyire kellene úgy működnie az életben a dolgoknak, mint ahogyan a filmvásznon, és hogy mekkora ráhagyás fogadható el a testőrök részéről, a nyugállományú vezérőrnagy megjegyezte: a hollywoodi filmek jó részénél, legalábbis a jobbaknál, kiváló szakértők és profi, tehát valóban ilyen területen dolgozó szakértők segítik a rendezők és a forgatókönyvírók munkáját.

Mindazonáltal a szerdai támadás – a felvételek alapján – mintha tényleg váratlanul érte volna a biztonsági csapatot, ami Horváth József szavai alapján onnan ered, hogy amikor vidéki programok vannak, egy nyugodt kisvárosban, mindenre készülnek a biztonságiak, de arra nem, hogy sor kerül majd egy lőfegyveres merényletre. Tehát itt egyfajta rutinból végezeték a testőrök a munkájukat – ismételte meg –, „ami soha nem jó”.

Az ilyen területen dolgozóknál a legnehezebb feladat a „standby”, vagyis az állandó készenléti állapot/figyelem fenntartása, és elkerülni a rutint

– húzta alá. A kiképzőknek tehát az lenne az alapvető feladata, hogy állandóan motiválják a dolgozókat, állandóan képezzék őket, a váratlan helyzeteket szimulálva, hogy készségszinten begyakoroltassák a biztonsági személyzettel, hogy kinek mi a feladata ilyenkor.

A szakértő hibának nevezte azt is, hogy csak a kordon egyik oldalán álltak biztonságiak. Egyik oldalon nyilvánvaló, hogy az öltönyös, jól látható testőröknek kell megjelenniük, de a másik oldalon, ahol az emberek vannak, lenniük kellett volna civil ruhás, nem feltűnő, de a tömeg mozgását, viselkedését figyelő biztonsági szakembereknek, akiknek ilyen esetekben be kellene tudniuk avatkozni – magyarázta.

Hírek szerint a kormányfői autó is igencsak hosszan várt, míg elindult. Az Alapjogokért Központ biztonságpolitikai tanácsadója nem tartja kizártnak, hogy ennek oka, hogy csak akkor egyeztették, hogy mi is ilyenkor a teendő, melyik kórházba szállítsák Robert Ficót, noha ilyen esetekben a biztonsági protokollnak az is részét kellene képeznie, hogy előzetesen értesítik a környező kórházakat, megkeresik a legközelebbi intézményt, ami a legmegfelelőbb műtővel, legmodernebb berendezésekkel és a legjobban felkészített sebeszekkel rendelkezik, akiket készenlétben tartanak, amíg a védett személy nem távozik a körzetből. Sőt, a biztonsági protokoll alapján a védett vezető vércsoportját is közlik, amiből tartalékot kell képezni.

„Tehát sok-sok részlet van itt, amik úgy tűnik, hogy nem álltak össze egy egésszé, és ez vezetett ahhoz, hogy zökkenőkkel indult a védett vezető mentése.”

Úgy tűnik, hogy Robert Fico nem viselt golyóálló vagy repeszálló mellényt. Horváth József ezzel kapcsolatban azt mondta, hogy alapesetben a védett vezetők utóbbit szoktak viselni, egy golyóálló mellény ugyanis 20 kilós, amit elrejteni sem lehet egy öltöny alatt. A repeszálló mellény tökéletes arra, ahogyan a neve is mutatja, hogy ha mondjuk egy kézigránátot eldobnak a viselője közelében, akkor a szétrepülő repeszeket megfogja, de adott esetben egy késes támadás ellen is védelmet nyújthat, többre azonban nem alkalmas. Közvetlen közelről, nagy tűzerejű lőfegyverrel szemben nem fog megvédeni. „Nyilvánvaló, hogy a politikusok nem szeretik, ha ilyen plusz terheket raknak rájuk, akár képletesen szólva is. Főleg akkor, ha egy ilyen helyszínről van szó, ami nem egy nagyváros vagy nem egy ellenséges környezet. Itt alapvetően egy békés, nyugodt kisvárosi világról beszélünk, ahol legkevésbé számítanak egy ilyen támadásra” – tette hozzá a szakértő, reagálva arra, hogy a szlovák kormányfő nem viselt ilyeneket.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.07.02. kedd, 18:00
Yann Caspar
a Matthias Corvinus Collegium Európai Tanulmányok Műhelyének kutatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×