eur:
408.06
usd:
375.13
bux:
73837.78
2024. november 5. kedd Imre
Olaf Scholz német kancellár (k) beszédet mond a német szövetségi parlament (Bundestag) ülésén Berlinben 2022. március 23-án. Egyéb témák mellett a kancellári hivatal költségvetéséről tanácskoznak a képviselők.
Nyitókép: MTI/EPA/Clemens Bilan

Hiába a német recesszió, évtizedek óta a legnagyobb fizetésemelés jön a Bundestagban

A Bundestagban helyet foglaló 736 honatya havi fizetése hat százalékkal emelkedik az eddigihez képest, ráadásul olyan időkben, amikor a szociális kiadások csökkentése a pénzügyminiszter egyik fő vesszőparipája.

A képviselők fizetésemelését a Bundestag jelentette be a szövetségi statisztikai hivatal vonatkozó, a nominálbérek növekedésével kapcsolatos becslésekre hivatkozva. Eszerint a 2023 júliusa óta érvényben lévő általános kompenzációs összeg a képviselők esetében havi 635 eurós pluszt jelent. Ez hat százaléknak felel meg. Mindez azt jelenti, hogy

a Bundestag képviselői júliustól havonta 11 220 eurót (mintegy 4,345 millió forintot) vihetnek haza.

A képviselők havi fizetése jövedelemadó-köteles, az adót ugyanakkor "kompenzálja" egy adómentes juttatás a képviselőknek a parlamenti munkával összefüggő költségeik fedezésére. Ez havi 5051 eurót (1,955 millió forint) jelent. Ilyen költség például például a választókerületi iroda vagy adott esetben egy berlini "második lakás" fenntartása.

A Bundestagnak jelenleg 736 képviselője van, a tervek szerint azonban a honatyák száma a 2025-ös parlamenti választások után valamivel több mint száz fővel, 630-ra csökken. A mostani Bundestag a világ egyik legnépesebb parlamentjének számít.

Több hírportál számolt be arról, hogy az emelés ellen a parlamenti pártok közül egyedül csak az ellenzéki Baloldal Pártja (Die Linke) emelt szót. A párt társelnöke, Janine Wissler szerint az elhatározott hatszázalékos növekedés a legmagasabbnak számít az elmúlt harminc évben. Az ellenzéki politikus arra hívta fel a figyelmet, hogy a "rendkívüli emelésre" akkor kerül sor, amikor a költségvetési megszorítások keretében napirenden van a szociális juttatások csökkentése. Wissler szerint a fizetésemelés felfüggesztésére lett volna szükség.

Olaf Scholz: 15 eurós minimális órabér

Ezzel egyidőben számolt be a német média arról, hogy Olaf Scholz kancellár sürgette a minimálbér 15 euróra történő emelését. A kancellár egy lapinterjúban a fokozatos emelés mellett emelt szót, hangoztatva, hogy a minimálbért előbb 14, majd 15 euróra (5796 forint) kellene emelni. A minimálbér jelenleg 12,41 euró, amit a tervek szerint jövőre 12,82 euróra emelnék. A kancellár ennek kapcsán bírálta a munkaadókat, akik – mint fogalmazott – csak kisebb kiigazításokhoz ragaszkodtak.

Címlapról ajánljuk
Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Az Egyesült Államoknak eddig 45 elnöke volt, a 2020-ban megválasztott Joe Biden sorrendben mégis a 46. A leghosszabb ideig, 12 évig és 39 napig Franklin D. Roosevelt, a legrövidebb ideig, 32 napig William Henry Harrison volt elnök. Érdekességek az amerikai elnökválasztások történetéből.

Elemző a moldovai elnökválasztásról: Maia Sandu pirruszi győzelmet aratott, egyre többen „gyűlölik” a pártját

A kelet-európai országban a hét végén tartották az elnökválasztás második fordulóját, melyet a hivatalban lévő elnök, Maia Sandu nyert meg Alexandr Stoianoglo ellen. Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa szerint nem vár könnyű időszak Maia Sandura, mert bár a moldovaiak többsége támogatja az uniós csatlakozást, az elnök pártja egyre népszerűtlenebb.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A republikánus és a demokrata jelölt megválasztása is történelminek minősülne: Trump az első bíróság által elítélt bűnözőként, és a legöregebb elnökként kezdhetné második ciklusát, előtte pedig csak egyszer volt arra példa, hogy egy politikust nem egybefüggő nyolc évre küldtek vissza a Fehér Házba. Mindeközben a hivatalban lévő Joe Bident lecserélő Kamala Harris alelnök győzelmével az első (színesbőrű) nőt iktatnák be pár hónap múlva a "szabad világ vezetőjévé". A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×