Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.42
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Ukrainian and Czechoslovakian flag pair on desk over defocused background. Horizontal composition with copy space and selective focus.
Nyitókép: MicroStockHub / Getty Images

Cseh elnök: Ukrajna katonai támogatása nem zárja ki a békés rendezést

Petr Pavel szerint azonban a konfliktust csak akkor lehet békésen rendezni, ha abba Ukrajna is beleegyezik.

A cseh elnök megerősítette korábbi, a Sky News televíziónak adott interjújában kifejtett álláspontját, miszerint ideje lenne leállítani a háborút, és keresni kell a jövőbeni rendezést. Az interjúban Petr Pavel az ukrajnai helyzet reális szemléletét hangsúlyozta.

"Úgy vélem, naivitás lenne azt mondani, hogy Ukrajna rövid időn belül visszaszerezheti megszállt területeit. Oroszország nem mond le csak úgy a megszállt területekről. Le kell állítanunk a háborút és el kell kezdeni a vitát a jövőbeni rendezésről. Ez valamiféle kompromisszum lehet, de nem Ukrajna, Oroszország és a megállapodást garantáló országok egyetértése nélkül" - jelentette ki a cseh államfő a televíziós műsorban. Az X-en megjelent bejegyzésében ehhez hozzátette:

Ukrajnát a nemzetközi jog alapján minden eszközzel támogatni kell.

"A lőszer és a katonai eszközök szállításának növelése a legitim támogatás része, beleértve a cseh kezdeményezést is" - mutatott rá a politikus. Úgy látja, hogy Oroszország - ha akarná - azonnal befejezhetné a háborút, de amíg elérhetőnek érzi céljait, tehát a szuverén Ukrajna teljes meghódítását, addig ezt nem fogja megtenni.

Ukrajna katonai támogatása nem zárja ki a konfliktus lezárására irányuló igyekezetet. "Ellenkezőleg, ezeknek párhuzamosan kell haladniuk. Ugyanakkor bármiféle békés rendezés csak Ukrajna egyetértésével és érdekeinek figyelembe vételével jöhet létre" - szögezte le Petr Pavel. A cseh elnök elmondta még, hogy elfogadta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök meghívását a júniusra tervezett békekonferenciára.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×