Infostart.hu
eur:
388.03
usd:
329.53
bux:
0
2025. december 27. szombat János
Israeli-Palestinian conflict concept.
Nyitókép: Tuomas A. Lehtinen / Getty Images

Szlovénia önálló államként ismerné el Palesztínát

A szlovén kormány csütörtökön kezdeményezte Palesztina államként való elismerését - közölte Tanja Fajon külügyminiszter az X-en

A miniszter asszony kiemelte: ez az első és visszafordíthatatlan lépés. Az elismerési indítványt egy hónapon belül vagy legkésőbb június 13-ig benyújtják a parlamentnek - tette hozzá. "Szlovénia ezzel egyértelmű üzenetet küld a közel-keleti béke és a kétállami megoldás sürgős szükségességéről" - írta Fajon.

A lépésre azt követően került sor, hogy Spanyolország, Írország, Málta és Szlovénia miniszterelnöke március végén nyilatkozatot írt alá, melyben leszögezték:

készek elismerni a palesztin államot, ha a lépés "pozitív hozzájárulást jelent, és a körülmények is megfelelőek".

A Palesztina független államként való elismerésére vonatkozó javaslatot a ljubljanai kormány készíti el, majd jóváhagyásra a parlament külpolitikai bizottsága és a nemzetgyűlés elé terjeszti.

Az elfogadáshoz egyszerű többség is elegendő. A kormánykoalíció pártjai támogatják Palesztina elismerését, a két ellenzéki párt, a Szlovén Demokrata Párt (SDS) és az Új Szlovénia (NSi) azonban visszafogottan nyilatkozik, vagy teljesen ellenzi a javaslatot.

Világos terve van Dublinnak és Madridnak

Írországnak és Spanyolországnak „világos terve van” a palesztin állam elismerésére – jelentette be csütörtökön Simon Harris ír miniszterelnök, aki az ügyben a hét elején egyeztetett spanyol hivatali partnerével, Pedro Sánchezzel.

„Sosem késő helyesen cselekedni, és most az a helyes, ha elismerjük a palesztin államot” – jelentette ki Harris, mindazonáltal hozzátette: ennek dátumát egyelőre nem szeretnék nyilvánosságra hozni.

Az RTE ír közszolgálati műsorszolgáltató értesülései szerint

Dublin és Madrid május 21-én jelenthetik be a palesztin állam közös elismerését.

Az ír kormányfő síkraszállt a kétállami megoldás mellett, melyet az izraeli és a palesztin fél közötti tartós béke zálogának nevezett.

Elmondta továbbá, hogy az ügyben tovább folynak az egyeztetések más országokkal is, aláhúzva, hogy már a nap folyamán egyeztetni fog más vezetőkkel. Mint mondta, nagyon fontos „a lehető legtöbb államot bevonni” annak érdekében, hogy megfelelő hatást érjenek el.

Sánchez és Harris mellett Robert Abela máltai és Robert Golob szlovén miniszterelnök is aláírta március végén azt a nyilatkozatot, melyben kijelentették: készek elismerni a palesztin államot, ha a lépés „pozitív hozzájárulást jelent és a körülmények is megfelelőek”.

Címlapról ajánljuk

Háború, halál, béke – Ilyen volt a világ 2025-ben

2025-ben egy hosszú ideje óta tartó háborút sikerült befagyasztani, egy másik azonban – a béketervek ellenére – még a fegyverszünetig sem jutott. Körképünkben nem csak a világpolitikát meghatározó fegyveres konfliktusokat, de az év más fontos nemzetközi történéseit is áttekintjük.
Túlélte az első vihart az örökös válságország

Túlélte az első vihart az örökös válságország

Argentína 2025-ben átfogó gazdaságpolitikai irányaváltást hajtott végre: Javier Milei elnök a korábbi államközpontú modellről egy piacalapú rendszerre helyezte át a gazdaság intézményeit. Az intézkedésekkel az elnök a fiskális fegyelem megteremtését, a tartósan magas infláció letörését és a tőke- és árfolyamkorlátok fokozatos feloldását célozta. Ahogy egy ilyen mértékű reform esetén az várható volt, az évet nagy sikerek és kudarcok váltakozása jellemezte, a viszonylagos stabilitást pedig csak az Egyesült Államok politikai és pénzügyi támogatása és Milei október végi választási győzelme hozta el.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×