eur:
411.2
usd:
392.4
bux:
79229.24
2024. november 21. csütörtök Olivér
Brüsszel, 2024. április 11.Az ülésterem az uniós villamosenergia-irányelv módosításáról tartott szavazás előtt az Európai Parlament (EP) kétnapos brüsszeli plenáris ülésének második napi tanácskozásán 2024. április 11-én. Az EP elfogadta azt a jogszabályt, amely lehetővé teszi az uniós villamosenergia-piac reformját.
Nyitókép: MTI/EPA/Olivier Matthys

Mikor lesz végeredmény? Hány képviselőt küldhetünk Brüsszelbe? – minden, amit tudni kell az EP-választásról

Olaszországban csak 23 órakor zárnak majd be szavazókörök a június 9-ei európai parlamenti választáson, ezért addig egyetlen országban – így Magyarországon – sem hozzák nyilvánosságra a voksolás hivatalos eredményét. Június 6. és 9. között összesen 370 millió európai választópolgár döntheti el, hogy kik legyenek az Európai Parlament tagjai a következő öt évben.

Az európai parlamenti választásokat június 6. és 9. között tartják az Európai Unió 27 tagállamában. A szavazás legkorábban Hollandiában kezdődik el június 6-án, csütörtökön. Pénteken, illetve szombaton Írországban, Lettországban, Máltán, Szlovákiában, Csehországban és Olaszországban voksolnak a választópolgárok.

Magyarországon és tizenkilenc másik tagállamban június 9-én, vasárnap lesz az EP-választás.

A 370 millió európai szavazó 720 mandátum sorsáról dönt. Ez tizenöttel több, mint az Európai Parlament jelenlegi létszáma. A bővülés oka, hogy a legutóbbi, 2019-ben tartott voksolás óta tizenkét országban növekedett a népesség.

A legtöbb EP-képviselője (96) továbbra is a németeknek lesz, a legkevesebb (6) pedig a ciprusiaknak, a máltaiaknak és a luxemburgiaknak.

Magyarország változatlanul 21 politikust küldhet az uniós törvényhozásba.

A szavazás Belgiumban, Bulgáriában, Görögországban és Luxemburgban kötelező. Görögországban már a 17 évesek, míg Ausztriában, Belgiumban, Németországban és Máltán már a 16 évesek is szavazhatnak.

A választási listákra, a külföldi szavazásra és a bejutási küszöbre vonatkozó szabályok tagállamonként eltérők. A külföldön szavazó magyaroknak regisztrálniuk kell magukat, és a leadott szavazatuk postán vagy egy külképviseleten keresztül jut haza.

A magyar mandátumszerzési küszöb öt százalék. Magyarországon június 9-én este hét órakor zárnak a szavazókörök, Olaszországban viszont csak éjjel 11-kor.

Addig egyetlen tagállamban – így Magyarországon – sem hozzák nyilvánosságra a hivatalos eredményt.

Az Európai Parlament Magyarországi Kapcsolattartó Irodájának vezetője korábban azt mondta az InfoRádióban, hogy ezt a szabályt egy 1976-os tanácsi határozat írja elő, melyet 2002-ben módosítottak. Lővei Andrea hozzátette: a szavazatszámlálás ugyan már megkezdődhet korábban is, de az eredmények hivatalos publikálásával meg kell várni azt az időpontot, amikor az Európai Unió összes tagállamában megtörténik az urnazárás.

Figyelmeztetett, hogy ha valamelyik tagállamban korábban ismertetnék az eredményeket, az befolyásolhatná más országok szavazóit a döntésükben. „Ez az uniós szabályozás azt célozza, hogy a választópolgárokat az Európai Unióban ne befolyásolja az, hogy mondjuk Magyarországon mi lesz a választások végeredménye” – fogalmazott Lővei Andrea.

Az Európai Parlament június 9-én 20 órakor, illetve 23 óra után – az exit pollok és a részeredmények alapján – publikál majd egy-egy előrejelzést az uniós törvényhozás várható összetételéről.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Kalas Vivien Várhelyi Olivér uniós biztosi jelöléséről: kompromisszumos megoldás született

Kalas Vivien Várhelyi Olivér uniós biztosi jelöléséről: kompromisszumos megoldás született

A magyar uniós biztosjelölttől elvett szakterületek közül kettő az egészségügyi válságkezeléshez, egy pedig a szexuális és reprodukciós jogokkal kapcsolatos hatáskörhöz kapcsolódik – mondta az InfoRádióban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont Európa Stratégia Kutatóintézetének főreferense. Kalas Vivien szerint az új Európai Bizottságtól nem igazán várhatók nagy változások, talán az ECR képviselőcsoport hozhat be új gondolatokat a mindennapos munkába.

Kaiser Ferenc: az oroszoknál maradhatnak az elfoglalt ukrajnai területek, de ez rablóháborút legitimálna

Békekötés nem várható, maximum tűzszünetet lehet elérni Ukrajnában, ami viszont nem biztos, hogy elég lesz az Egyesült Államoknak – mondta az InfoRádióban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense arra reagálva, hogy egyes források szerint Vlagyimir Putyin tárgyalna az ukrajnai fegyverszünetről Donald Trumppal. Kaiser Ferenc szerint ha elapadnak a nyugati támogatások, akkor egész Ukrajna elveszhet.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Tovább nő a feszültség Ukrajna és Oroszország között - Mutatjuk a piaci hatásokat

Tovább nő a feszültség Ukrajna és Oroszország között - Mutatjuk a piaci hatásokat

Alapvetően bizonytalan mozgásokat láthattunk és láthatunk ma a világ tőzsdéin, jelentősebb elmozdulások az ázsiai és az európai piacokra sem voltak jellemzőek, ebbe a miliőbe a magyar tőzsde is beilleszkedett. A befektetők a világ legnagyobb piaci értékű cégének, az Nvidiának a felemásra sikerült gyorsjelentését emésztik, a chipgyártó bár a vártnál jobb negyedéves számokat közölt, de a kilátások már inkább a növekedés lassulásáról szólnak. Ezen felül az orosz-ukrán háborúval kapcsolatos hírek is mozgatják a piacokat, és a befektetők a további vállalati gyorsjelentésekre is figyelnek, illetve a bitcoinban van még nagy sztori, a legjelentősebb kriptodeviza árfolyama ma is új történelmi csúcsot döntött és karnyújtásnyira került a 100 ezer dolláros álomhatár.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×