Infostart.hu
eur:
363.33
usd:
314.14
bux:
148632.55
2026. augusztus 7. péntek Ibolya
Brüsszel, 2024. április 11.Az ülésterem az uniós villamosenergia-irányelv módosításáról tartott szavazás előtt az Európai Parlament (EP) kétnapos brüsszeli plenáris ülésének második napi tanácskozásán 2024. április 11-én. Az EP elfogadta azt a jogszabályt, amely lehetővé teszi az uniós villamosenergia-piac reformját.
Nyitókép: MTI/EPA/Olivier Matthys

Mikor lesz végeredmény? Hány képviselőt küldhetünk Brüsszelbe? – minden, amit tudni kell az EP-választásról

Olaszországban csak 23 órakor zárnak majd be szavazókörök a június 9-ei európai parlamenti választáson, ezért addig egyetlen országban – így Magyarországon – sem hozzák nyilvánosságra a voksolás hivatalos eredményét. Június 6. és 9. között összesen 370 millió európai választópolgár döntheti el, hogy kik legyenek az Európai Parlament tagjai a következő öt évben.

Az európai parlamenti választásokat június 6. és 9. között tartják az Európai Unió 27 tagállamában. A szavazás legkorábban Hollandiában kezdődik el június 6-án, csütörtökön. Pénteken, illetve szombaton Írországban, Lettországban, Máltán, Szlovákiában, Csehországban és Olaszországban voksolnak a választópolgárok.

Magyarországon és tizenkilenc másik tagállamban június 9-én, vasárnap lesz az EP-választás.

A 370 millió európai szavazó 720 mandátum sorsáról dönt. Ez tizenöttel több, mint az Európai Parlament jelenlegi létszáma. A bővülés oka, hogy a legutóbbi, 2019-ben tartott voksolás óta tizenkét országban növekedett a népesség.

A legtöbb EP-képviselője (96) továbbra is a németeknek lesz, a legkevesebb (6) pedig a ciprusiaknak, a máltaiaknak és a luxemburgiaknak.

Magyarország változatlanul 21 politikust küldhet az uniós törvényhozásba.

A szavazás Belgiumban, Bulgáriában, Görögországban és Luxemburgban kötelező. Görögországban már a 17 évesek, míg Ausztriában, Belgiumban, Németországban és Máltán már a 16 évesek is szavazhatnak.

A választási listákra, a külföldi szavazásra és a bejutási küszöbre vonatkozó szabályok tagállamonként eltérők. A külföldön szavazó magyaroknak regisztrálniuk kell magukat, és a leadott szavazatuk postán vagy egy külképviseleten keresztül jut haza.

A magyar mandátumszerzési küszöb öt százalék. Magyarországon június 9-én este hét órakor zárnak a szavazókörök, Olaszországban viszont csak éjjel 11-kor.

Addig egyetlen tagállamban – így Magyarországon – sem hozzák nyilvánosságra a hivatalos eredményt.

Az Európai Parlament Magyarországi Kapcsolattartó Irodájának vezetője korábban azt mondta az InfoRádióban, hogy ezt a szabályt egy 1976-os tanácsi határozat írja elő, melyet 2002-ben módosítottak. Lővei Andrea hozzátette: a szavazatszámlálás ugyan már megkezdődhet korábban is, de az eredmények hivatalos publikálásával meg kell várni azt az időpontot, amikor az Európai Unió összes tagállamában megtörténik az urnazárás.

Figyelmeztetett, hogy ha valamelyik tagállamban korábban ismertetnék az eredményeket, az befolyásolhatná más országok szavazóit a döntésükben. „Ez az uniós szabályozás azt célozza, hogy a választópolgárokat az Európai Unióban ne befolyásolja az, hogy mondjuk Magyarországon mi lesz a választások végeredménye” – fogalmazott Lővei Andrea.

Az Európai Parlament június 9-én 20 órakor, illetve 23 óra után – az exit pollok és a részeredmények alapján – publikál majd egy-egy előrejelzést az uniós törvényhozás várható összetételéről.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Varga Judit meteorológus: a hőség miatt emelkedik az ózonszint a talaj közelében

Varga Judit meteorológus: a hőség miatt emelkedik az ózonszint a talaj közelében

A napokban nemcsak a magas hőmérséklet visel meg minket, de Budapesten és az ország számos pontján emelkedni kezd a talajközeli ózon koncentrációjának szintje is – derül ki a Másfélfok írásából. Varga Judit, a HungaroMet levegőminőség-védelemmel foglalkozó munkatársa az InfoRádióban elmondta, a magas ózonszint irritálhatja a légutakat és a szemet, csökkentheti a tüdőfunkciót, valamint súlyosbíthatja a meglévő légzőszervi betegségeket és asztmás tüneteket.
inforadio
ARÉNA
2026.08.10. hétfő, 18:00
Bíró Tibor
egyetemi tanár, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Környezeti Fenntarthatósági Intézetének vezetője, a Magyar Hidrológiai Társaság alelnöke
Tisza-kormány: jön az adócsökkentés és a vagyonvédelmi hivatal, változás az energiakorlátozásoknál

Tisza-kormány: jön az adócsökkentés és a vagyonvédelmi hivatal, változás az energiakorlátozásoknál

Mától nincs szükség az önkéntes fogyasztáscsökkentésre Magyar Péter miniszterelnök bejelentése szerint. A kabinet közben elfogadott egy uniós forrásokból finanszírozott, nagyszabású energiafejlesztési programot, amelynek célja a hazai energiarendszer korszerűsítése és fejlesztése. Emellett a kormány ismertette, hogy hamarosan újabb áfacsökkentésről dönthetnek, valamint hamarosan megkezdheti a Nemzeti Vagyonvédelmi és Visszaszerzési Hivatal. Emellett Bóna Szabolcs agrárminiszter péntek este közölte: hamarabb kezdik el folyósítani a gazdáknak a kárenyhítési támogatásokat az aszály miatt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×