Infostart.hu
eur:
354.07
usd:
303.81
bux:
131452.7
2026. május 28. csütörtök Csanád, Emil
Nyitókép: Pixabay

Fokozottan érdeklődnek a magyarok az EP-választás iránt

Ha hihetünk a felmérésnek, akkor egyre többeket foglalkoztat a közélet, és választáson is rengetegen fognak részt venni.

Az Európai Parlament közlése szerint megjelent az európai parlamenti választások előtti utolsó Eurobarometer felmérés - írja a 24.hu.

A kutatás több fontos megállapítász is tett:

  • az európaiak 81 százaléka úgy véli, hogy a jelenlegi geopolitikai helyzet miatt még fontosabb a választás;
  • 60 százalék érdeklődik a közelgő, június 6-a és 9-e között tartandó választások iránt;
  • az európai polgárok 73 százaléka szerint az EU-s intézkedések hatással vannak a mindennapi életükre;
  • egyre fontosabb kérdéssé válik a védelmi-, és biztonságpolitika;
  • va válaszadók fő problémái a szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem (33 százalék), továbbá a közegészségügy (32 százalék).

Mi a magyarok véleménye?

A magyarok 70 százaléka mondja azt, hogy valószínűleg szavazni fog, ami 3 százalékpontos növekedést jelent 2023 őszéhez képest a magyar válaszadók esetében is, és 10 százalékpontos növekedést a 2019. február/márciusi felméréshez képest - írja a lap.

A megkérdezett magyarok 46 százalékának pozitív, 39 százalékának semleges és 14 százalékának negatív véleménye van az EU-ról.

56 százalék szeretné (az uniós átlaggal megegyezően), ha az EP szerepe nőne, 9 százalék azt támogatja, hogy maradjon meg a jelenlegi hatásköre, és 32 százalék véli úgy, hogy csökkenteni kéne az Európai Parlament befolyását.

A magyar válaszadók számára a közegészségügy kérdése a választások során megvitatandó legfontosabb téma (39 százalék), melyet szorosan követ (38 százalék) a munkahelyteremtés és a gazdaság támogatása, majd Európa jövőjének kérdése (35 százalék).

28 százalék gondolja úgy, hogy az EU védelmi politikája kampánytéma kellene, hogy legyen.

A magyar válaszadók többsége (40 százalék) az energiaellátás biztonsága és ennek infrastrukturális biztonsága a legfontosabb az EU jövője szempontjából. 34 százalék véli úgy, hogy a katonai védelem és a biztonság élvez prioritást, 33 százalék számára a versenyképesség, a gazdasági növekedés és az ipar a lényeg, de nem elhanyagolható az élelmiszerbiztonság és a mezőgazdaság sem, amit 31 százalék tartott kiemelten lényegesek.

77 százalék van azon a véleményen, hogy az Unió hatással van mindennapjaira, míg 23 százalékuk szerint nem ez a helyzet.

Ugyanígy, 77 százalék szerint az ország javára vált az uniós tagság (6 százalékponttal meghaladja az uniós átlagot), amely érték a 2023 őszi adatokhoz képest 4 százalékpontos növekedést mutat - teszik hozzá.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Csicsmann László: borítékolható, hogy folyton kiújul majd a konfliktus Iránban

Csicsmann László: borítékolható, hogy folyton kiújul majd a konfliktus Iránban

A Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója szerint mivel Izrael nem érte el a rezsimváltást Iránban, a térségben várhatóan időről időre újra kiéleződik a konfliktus. Csicsmann László az InfoRádió Aréna című műsorában arról is beszélt, hogy az Egyesült Államok és Irán között tervezett megállapodás vélhetően nem rendezi az iráni nukleáris kérdést.

„Tisztítótűz akció”, gyermekbántalmazási ügy: egy embert őrizetbe vettek, szexuális bűncselekmény is történt

Öt embert gyanúsított meg a rendőrség gyermekek ellen elkövetett szexuális visszaélések és egyéb bűncselekmények miatt; egy embert őrizetbe vettek – közölte a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda igazgatója. A Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató főigazgatóját, Kothencz Jánost is kihallgatták.
inforadio
ARÉNA
2026.05.29. péntek, 18:00
Gacsályi József
az Országos Vízügyi Főigazgatós főigazgató-helyettese
Tisza-kormány: megjött Magyar Péter első bejelentése Brüsszelből

Tisza-kormány: megjött Magyar Péter első bejelentése Brüsszelből

Magyar Péter miniszterelnök Brüsszelbe utazott, ahol a NATO-főtitkárral, a belga kormányfővel és az Európai Bizottság elnökével, utóbbival az uniós források lehívásáról is tárgyal. A miniszterelnök első kint töltött órái után eldőlt: Magyarország csatlakozik az Európai Ügyészséghez. A kormány eközben számos gyors intézkedést jelentett be: moratóriumot a harmadik országbeli munkavállalók foglalkoztatására, a kórházi fertőzési adatok nyilvánosságra hozatalát és a Klebelsberg Központ átalakítását. Az egészségügyi miniszter strukturális összeomlásról beszélt, 500 milliárd forint pluszforrást ígért az ágazatnak, az oktatási tárca pedig a pedagógusok adminisztrációs terheinek csökkentésébe kezd. A parlament visszavonta a Nemzetközi Büntetőbíróságból való kilépést, parlamenti vizsgálóbizottságok alakultak, az adóhatóság pedig házkutatást tartott a Nemzeti Kulturális Támogatáskezelőnél, ahol nagy mennyiségű ledarált iratot találtak.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×