Infostart.hu
eur:
354.01
usd:
303.67
bux:
131452.7
2026. május 28. csütörtök Csanád, Emil
Brüsszel, 2024. április 11.Az ülésterem az uniós villamosenergia-irányelv módosításáról tartott szavazás előtt az Európai Parlament (EP) kétnapos brüsszeli plenáris ülésének második napi tanácskozásán 2024. április 11-én. Az EP elfogadta azt a jogszabályt, amely lehetővé teszi az uniós villamosenergia-piac reformját.
Nyitókép: MTI/EPA/Olivier Matthys

Nem csak magyar állampolgárok szerepelhetnek az EP-listán

De vannak feltételek is.

Nem csak magyar állampolgárok szerepelhetnek az Európai Parlament magyar tagjainak választásán a pártlistákon, arra más európai uniós tagállam állampolgárai is felvehetők, ha van magyarországi lakcímük.

Az EP tagjainak választásáról szóló törvény szerint az EP tagjait arányos választási rendszerben, listás szavazással választják, az egész ország egyetlen választókerületet alkot. Listát pártok állíthatnak, ennek feltétele legalább 20 ezer választópolgár érvényes ajánlásának összegyűjtése.

Az EP-voksoláson választójoggal rendelkezik minden nagykorú magyar állampolgár, valamint az Európai Unió más tagállamának magyarországi lakóhellyel rendelkező minden nagykorú állampolgára (amennyiben magyar listára kívánnak szavazni). Szavazhatnak azok a magyar állampolgárok is, akiknek sem Magyarországon, sem az EU más tagállamában nincs lakcímük. (Ez az úgynevezett aktív választójog, vagyis a szavazati jog.)

A választhatóság joga, a passzív választójog megillet minden nagykorú magyar állampolgárt, valamint az EU más tagállamának magyarországi lakóhellyel rendelkező minden nagykorú állampolgárát.

Az alaptörvény szerint nincs sem aktív, sem passzív választójoga annak a magyar állampolgárnak, akit "bűncselekmény elkövetése vagy belátási képességének korlátozottsága miatt a bíróság a választójogból kizárt", illetve annak a magyarországi lakóhellyel rendelkező uniós állampolgárnak, akit az állampolgársága szerinti állam jogszabálya, bírósági vagy hatósági döntése alapján hazájában kizárták e jog gyakorlásából.

Szabadon dönthetnek a pártok arról, hogy listájukon a jelöltek milyen sorrendben szerepelnek, azonban egy választópolgár csak egy listán szerepelhet jelöltként. Listát legkésőbb május 3-án 16 óráig lehet bejelenteni, a listákat az ajánlások ellenőrzése után - legkésőbb a bejelentést követő negyedik napon - a Nemzeti Választási Bizottság veszi nyilvántartásba.

A listán szereplő jelöltnek nyilatkoznia kell arról, hogy a jelölést elfogadja, és nincs olyan tisztsége, amely összeférhetetlen a képviselői megbízatással, illetve megválasztása esetén arról lemond. Arról is nyilatkoznia kell, hogy a választói akarat befolyásolására vagy ennek megkísérlésére irányuló tevékenység folytatása céljából külföldi támogatást vagy ebből származó vagyonelemet az adott választás vonatkozásában nem használ fel.

A listán azonban nemcsak magyar állampolgárok szerepelhetnek, hanem az EU más tagállamának Magyarországon lakóhellyel rendelkező állampolgárai is. A Nemzeti Választási Iroda ilyenkor a jelölt állampolgársága szerinti tagállam illetékes hatóságát értesíti arról, hogy a jelölt magyar listán kíván indulni, és kéri annak igazolását, hogy a jelölt az állampolgársága szerinti tagállamban nem áll olyan rendelkezés hatálya alatt, amely szerint nem választható.

Elutasítja a Nemzeti Választási Bizottság annak a jelöltnek a nyilvántartásba vételét, illetve törli a jelöltek közül azt, akit az EU más tagállamában jelöltként nyilvántartásba vettek, illetve akinek az állampolgársága szerinti tagállam illetékes hatóságától kapott válasz szerint nincs választójoga.

Címlapról ajánljuk
Csicsmann László: borítékolható, hogy folyton kiújul majd a konfliktus Iránban

Csicsmann László: borítékolható, hogy folyton kiújul majd a konfliktus Iránban

A Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója szerint mivel Izrael nem érte el a rezsimváltást Iránban, a térségben várhatóan időről időre újra kiéleződik a konfliktus. Csicsmann László az InfoRádió Aréna című műsorában arról is beszélt, hogy az Egyesült Államok és Irán között tervezett megállapodás vélhetően nem rendezi az iráni nukleáris kérdést.

„Tisztítótűz akció”, gyermekbántalmazási ügy: egy embert őrizetbe vettek, szexuális bűncselekmény is történt

Öt embert gyanúsított meg a rendőrség gyermekek ellen elkövetett szexuális visszaélések és egyéb bűncselekmények miatt; egy embert őrizetbe vettek – közölte a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda igazgatója. A Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató főigazgatóját, Kothencz Jánost is kihallgatták.
inforadio
ARÉNA
2026.05.29. péntek, 18:00
Gacsályi József
az Országos Vízügyi Főigazgatós főigazgató-helyettese
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×