Infostart.hu
eur:
386.95
usd:
328.95
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Nyitókép: Unsplash.com

Súlyos gondok vannak a Baltikum légiközlekedésével

Felfüggeszti egy hónapra az észtországi Tartuba tartó járatait a Finnair, amelynek két repülőgépe is kénytelen volt visszafordulni Helsinkibe a múlt héten, mert a GPS-zavarok miatt nem tudtak leszállni a tartui repülőtéren.

A Finnair közleménye szerint a légitársaság arra számít, hogy ezen idő alatt az észtországi repülőtér kidolgoz egy olyan alternatív megoldást, amely nem igényli a GPS-rendszer használatát.

A legtöbb repülőtéren több alternatív megközelítési mód áll rendelkezésre, azonban a Tartu repülőtéren használt módszerek kizárólag a GPS-rendszerre támaszkodnak - mondta Jari Paajanen, a Finair illetékes igazgatója.

A légitársaság az elmúlt két évben a GPS-zavarások megnövekedéséről számolt be, főként a kalinyingrádi exklávénál, a Fekete-tengernél, a Kaszpi-tengernél és a Földközi-tenger keleti részénél történtek zavarások.

Az észt és más régióbeli hatóságok Oroszországot teszik felelőssé a GPS-rendszer balti térségben történő fennakadásaiért. Ivar Värk, az észt légiirányítás vezetője április elején számolt be a GPS-zavarások fokozódásáról. Az észt tisztségviselő szerint mindennek valószínű célja az ukrán támadó drónok megzavarása.

Margus Tsahkna észt külügyminiszter a helyi közszolgálati televíziónak nyilatkozva hétfőn kijelentette: "Ez szándékos cselekedet, amely egy amúgy is veszélyes helyzetben zavarja meg az életünket, és hibrid támadásnak minősíthető". Szerinte az Oroszország által végrehajtott GPS-zavarások olyan veszélyesek, hogy előbb-utóbb baleseteket fognak okozni.

A külügyminiszter közölte, hogy a GPS-interferencia problémáját felveti szomszédainak, továbbá az Európai Unió és a NATO szintjén is.

Az Észt Fogyasztóvédelmi és Technológiafelügyeleti Hatóság (TTJA) szerint a zavaró jeleket Oroszország leningrádi területéről sugározzák Észtország irányába, és e tevékenység az ukrajnai háború kitörésével csak fokozódott, s területileg is kiterjedt.

Címlapról ajánljuk
Szemléletváltás nélkül nem megy: a mezőgazdaság a klímaváltozás nagy vesztese

Szemléletváltás nélkül nem megy: a mezőgazdaság a klímaváltozás nagy vesztese

A 2021 és 2024 közötti négy évből háromban hazánk területének 70 százalékát aszály sújtotta. Egy uniós jelentés szerint Magyarországon 2022-ben a biogazdálkodás mindössze a termőterületek 6,3 százalékán volt jellemző, miközben az EU 2030-ra 25 százalékos célt tűzött ki. Koczóh Levente András, a Green Policy Center senior klímapolitikai szakértője vázolta, milyen változtatásokra lenne itthon szükség.
VIDEÓ
Évezredes titkok a modern luxus árnyékában: így változik meg örökre a legendás ókori főváros sorsa

Évezredes titkok a modern luxus árnyékában: így változik meg örökre a legendás ókori főváros sorsa

2025-ben az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (Asia-Pacific Economic Cooperation – APEC) csúcstalálkozóját Kjongdzsuban tartották, ez a név csak a legelszántabb történelem vagy földrajz iránt érdeklődő közönség számára lehet ismerős Magyarországon. A település pedig egykoron az ókor egyik legnagyobb királyságának volt a fővárosa, ahol máig szinte „szabadtéri múzeumként” sorjáznak az egykori emlékek. A modern idegenforgalmi kihívások ugyanakkor dilemmával szembesítik a várost, hogy megőrizze a karakterét a jövőben is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×