eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
München, 2018. szeptember 15.Markus Söder bajor tartományi miniszterelnök beszél a bajor Keresztényszociális Unió, a CSU kongresszusán Münchenben 2018. szeptember 15-én. (MTI/EPA/Lukas Barth-Tuttas)
Nyitókép: MTI/EPA/Lukas Barth-Tuttas

A bajor kormányfő hadat üzent a kancellárnak, de a konzervatív vetélytársaknak is

Távlati politikai terveit terjesztette elő a bajor miniszterelnök, a CDU/CSU konzervatív pártszövetség kisebbik pártjának, a Keresztényszociális Uniónak az elnöke az európai parlamenti választások kampányát beindító hétvégi müncheni rendezvényen.

Markus Söder szerint a jövő évi országos parlamenti választások nyomán a CDU/CSU vezette, a szociáldemokrata SPD-vel alkotott nagykoalíciónak van a legnagyobb esélye. A hivatalban lévő Olaf Scholz kancellárt azonban az ambiciózus politikus a szó szoros értelmében teljesen leírta.

Beszédét hivatalos nevén Bajorország Agenda című programmal kezdte, hangsúlyozva a CSU Európa-pártiságát. Ezt tükrözte a program mottója is: Az erős Bajorországért Európában. Választási célként azt deklarálta, hogy a kisebbik keresztény párt az eddigi hat helyett hét képviselőt küldhessen a strasbourgi területbe, efelett már kiváló eredmény lenne. A párt első számú listavezető jelöltje a CSU-tag Manfred Weber, az Európai Néppárt elnöke. Mind Söder, mind Weber a leghatározottabban kiállt Ursula von der Leyen európai bizottsági elnök újraválasztása mellett.

A bajor politikus beszédében ugyanakkor legalább annyit foglalkozott a jövő évben esedékes német parlamenti választásokkal, mint a június 9-i EP-szavazással. A kettőt összekötve hangoztatta, hogy a júniusi szavazás egyben állásfoglalás a jelenlegi hárompárti kormánykoalíció politikájáról. Szavaiból kitűnt, hogy biztosra veszi a CDU/CSU győzelmét a jövő évi parlamenti választásokon, és leszögezte, hogy a legutóbbi, 2021. szeptemberi parlamenti választásokat megelőző nagykoalíciós időszak "újrázásának" híve.

"A jelenlegi kancellárnak, Olaf Scholznak azonban egy ilyen koalícióban már nem szabad szerepet vállalnia" – fogalmazott a bajor politikus, aki partnerként megnevezte az általa ideálisnak tartott szociáldemokrata politikust is.

Söder szerint ha Olaf Scholz elveszíti a választásokat,

a jelenlegi védelmi miniszter, Boris Pistorius lehet a szociáldemokraták "erős embere", és a CSU elnöke kisebbik koalíciós partnerként őt el tudná fogadni.

A bajor vezető ugyanakkor nem kímélte a Zöldek Pártját, velük az esetleges koalíció elképzelhetetlen a számára. A liberális FDP-t pedig csak annyiban érintette, hogy a párt szerinte "hitelességi válsággal" küzd.

Mindez azonban erősen vitatott a nagyobbik konzervatív pártban. A CDU vezetői, élükön Friedrich Merz pártelnökkel ugyanis azon a véleményen vannak, hogy Söder értékelése drasztikusan csökkentené az uniópártok tárgyalási játékterét. Sajtóértesülések szerint a CDU-elnök egyáltalán nem osztja Söder álláspontját azzal kapcsolatban sem, hogy a keresztény pártok kancellárjelöltjének megnevezését halasszák az őszi tartományi választások utáni időszakra.

Szeptemberben három, az egykori NDK-hoz tartozott tartományban, Szászországban, Türingiában és Brandenburgban tartanak választásokat. Az előrejelzések szerint különösen az első kettőben radikális jobboldalinak tartott Alternatíva Németországnak (AfD) párt nagyarányú győzelme várható. Ez pedig nem vetne jó fényt a konzervatívokat Bajorország kivételével az össze többi tartományban képviselő, Merz vezette CDU-ra. Friedrich Merzet ugyanakkor a CDU/CSU kancellárjelöltjének tekintik.

Markus Söder számára nem sokat jelentenek a CDU fenntartásai, számára a CSU a fontos – fogalmazott mindezzel kapcsolatban a t-online hírportál. Müncheni beszédében ugyanakkor a CSU elnöke egy másik konzervatív "vetélytársának", mégpedig Észak-Rajna-Vesztfália egyre népszerűbb tartományi miniszterelnökének, a kereszténydemokrata Hendrik Wüstnek is üzent. "Észak-Rajna-Vesztfáliát kitűnően kormányozzák, de az igazság az, hogy

a mozdonyt sokkal inkább Bajorország jelenti"

– fogalmazta meg burkolt kancellári ambícióit Markus Söder.

A legutóbbi, az EP-választásokra készült felmérés szerint ma Boris Pistorius Németország legnépszerűbb politikusa. Markus Söder a második helyen áll, alig megelőzve Hendrik Wüstöt, aki 43,6 százakkal a harmadik. A CDU/CSU jelenlegi kancellárjelöltjének tartott Friedrich Merz 38,9 százalékkal csak a hetedik.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×