eur:
408.04
usd:
375.18
bux:
73837.78
2024. november 5. kedd Imre
Osztrák rendőrök ellenőrzik az Ausztriába érkező személy- és teherforgalmat a magyar-osztrák határnál, a Bucsu-Csajta határátkelőnél 2015. szeptember 17-én. Tizenkét ponton, javarészt Burgenland tartományban végeznek határellenőrzést az osztrák hatóságok a magyar és a szlovén határszakaszon.
Nyitókép: MTI/Büki László

Elfogyott a türelem a határ túloldalán: Burgenland hadat üzent a kormánynak

Nem venné ki a méretének megfelelő részét a menekültek befogadásából Burgenland: a határ menti tartomány 340-nél több bevándorlót nem kér, de a kormány legalább 800 befogadását várná el.

Elsőként a kilenc osztrák tartomány közül Burgenland felső hatát szabna a menekültek befogadásának – jelentette ki egy interjúban a Magyarországgal szomszédos tartomány vezetője, a szociáldemokrata Hans-Peter Doskozil. A tartomány évek óta első számú vezetője a Heute hírportálnak nyilatkozva hangsúlyozta, hogy Burgenland az eddigi 800 helyett legfeljebb 340-nél menekült befogadására lenne hajlandó, és utalt arra, hogy Burgenland a tartományok közül még ezzel a számmal is a harmadik helyen állna. A tartományi vezető jelezte, hogy ezzel egyben megszüntetnék a szövetségi kormánnyal kötött, a menekültek ellátására vonatkozó megállapodást.

Doskozil bejelentésével egyidőben tette közzé a belügyminisztérium a menedékkérelmekre vonatkozó első negyedévi adatokat. Eszerint januártól március végéig 6922 kérelmet nyújtottak be. Ez 32 százalékkal alacsonyabb, mint az elmúlt év hasonló időszakának hasonló adatai. Márciusban 24 százalékkal csökkent a benyújtott kérelmek száma a tavaly márciusi számhoz képest. A kormányzati adatokból kitűnt az is, hogy

a 6922 kérvény közül 3649 kiskorú menekültek befogadásával kapcsolatos kérelem volt.

Ez a benyújtott kérelmek 53 százalékát tette ki. Egyidejűleg jelentkeznek a felerősödött családegyesítési törekvések következményei is. Erre utal, hogy a hét év alatti gyermekek jelentették a menedékkérők legnagyobb csoportját. Továbbá az is, hogy miközben 2023-ban mindössze 24 százalékot tett ki a nők által benyújtott kérelmek száma, az idei esztendő első három hónapjában ez az arány már 46 százalékos volt.

A 6922 kérelem közül 4335-öt szíriai állampolgársággal rendelkező menekültek nyújtottak be, ami így messze a legnagyobb csoportot jelenti.

A belügyminisztérium adatai szerint ugyanakkor nőtt a kitoloncolások száma.

Míg idén az első negyedévben 3149 kitoloncolás történt, tavaly ugyanebben az időszakban 2913.

A 3149-ből 1722 erőszak alkalmazásával történt.

A minisztérium utal arra is, hogy az embercsempészek most már inkább elkerülik Ausztriát, a tavaly októberben kezdődött trend folytatódott: az embercsempészek közreműködésével Ausztrián keresztül menekülők számának másik oka, hogy az embercsempészek által követelt összeg az elmúlt hónapokban csaknem megduplázódott. A minisztérium szerint a Bulgáriából vagy Törökországban kiinduló embercsempészés "személyenkénti" ára 3000-5000 euró.

Címlapról ajánljuk
Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Az Egyesült Államoknak eddig 45 elnöke volt, a 2020-ban megválasztott Joe Biden sorrendben mégis a 46. A leghosszabb ideig, 12 évig és 39 napig Franklin D. Roosevelt, a legrövidebb ideig, 32 napig William Henry Harrison volt elnök. Érdekességek az amerikai elnökválasztások történetéből.

Elemző a moldovai elnökválasztásról: Maia Sandu pirruszi győzelmet aratott, egyre többen „gyűlölik” a pártját

A kelet-európai országban a hét végén tartották az elnökválasztás második fordulóját, melyet a hivatalban lévő elnök, Maia Sandu nyert meg Alexandr Stoianoglo ellen. Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa szerint nem vár könnyű időszak Maia Sandura, mert bár a moldovaiak többsége támogatja az uniós csatlakozást, az elnök pártja egyre népszerűtlenebb.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A republikánus és a demokrata jelölt megválasztása is történelminek minősülne: Trump az első bíróság által elítélt bűnözőként, és a legöregebb elnökként kezdhetné második ciklusát, előtte pedig csak egyszer volt arra példa, hogy egy politikust nem egybefüggő nyolc évre küldtek vissza a Fehér Házba. Mindeközben a hivatalban lévő Joe Bident lecserélő Kamala Harris alelnök győzelmével az első (színesbőrű) nőt iktatnák be pár hónap múlva a "szabad világ vezetőjévé". A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×