Infostart.hu
eur:
385.26
usd:
331.84
bux:
120679.89
2026. január 15. csütörtök Lóránd, Lóránt
Nyitókép: Pixabay

Spanyolország súlyos döntést hozott – vége az aranyvízumnak

Az aranyvízum több milliárd eurót hozott a letelepedési státuszt kereső ingatlanbefektetők révén, de megnehezítette a helyiek lakhatási, ingatlanvásárlási esélyeit.

A lakhatási válság megoldására irányuló egyre növekvő nyomásnak engedve Spanyolország közölte, hogy visszavonja „aranyvízumát”. Az aranyvízum egy olyan program volt, amely a gazdag külföldiek számára kínált ingatlanvásárlási lehetőségeket az országban. A drága ingatlanok azonban a helyi állampolgárok lakhatási esélyeit jelentősen csökkentetették, felhúzták a többi ingatlan árát is – írja a vg.hu.

Spanyolország mellett Portugália, Görögország és Írország is a 2012-es európai adósságválság kárvallottjai közé tartozott, égető szükségük volt pénzre, az ingatlanpiac felélénkítésének és a költségvetési hiány pótlására született meg az aranyvízum ötlete, amelynek jelentős gazdasági sikere volt.

Spanyolország 14 576 ilyen vízumot adott ki, olyan ingatlanbefektetőknek, akik legalább félmillió euró értékben vásároltak ingatlant az országban. Emellett a vízum megkönnyíti a nem európai állampolgárok számára az országban való, akár ötéves folyamatos tartózkodási jogosultságot, számos alkalommal anélkül, hogy az országban életvitelszerűen kellene élniük. Oroszországból, Kínából, a Közel-Keletről, Nagy-Britanniából és az Egyesült Államokból is nagy számmal érkeztek befektetők.

A magas árak azonban kiszorították a helyi lakosság nagy részét az ingatlanpiacról. Ezt a helyzetet orvosolva több európai ország, köztük a spanyol kormány is úgy döntött, beszünteti a vízumprogramot, amivel igyekeznek felszámolni a lakáspiacot ért károkat. Portugália és Írország is leállította a vízumprogramot, Görögország azonban továbbra is él az aranyvízum adta lehetőséggel, de 500 ezer euróról 800 ezer euróra emeli a befektetési összeg küszöbét. A vízumokból 4,3 milliárd eurós bevételre tett szert a görög kormány mindössze két év alatt, 2021 és 2023 között.

Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

A befektetők a geopolitikai események értékelése mellett a vállalati gyorsjelentésekre is már figyelnek a héten, ugyanis az amerikai nagybankok megnyitották a jelentési szezont. A befektetők eközben szoros figyelemmel kísérik, hogy milyen hírek érkeznek az amerikai-dán egyeztetésekről, hiszen Donald Trump továbbra sem mondott le Grönland megszerzéséről, viszont Iránnal kapcsolatban mintha valamelyest enyhült volna az elnök álláspontja, legalábbis a tegnap esti kijelentései erre utalnak – részben emiatt korrigál az arany, az ezüst, és az olaj ára a korábbi emelkedés után. Közben a chiprészvények a tajvani TSMC erős negyedéves jelentése után kaptak egy lökést. Részvénypiacokon összességében pozitív a hangulat, emelkednek az európai és az amerikai részvények is, köztük a ma jelentő befektetési bankok. Itthon a Mol árfolyama ma is jelentős pluszban van, miután Szijjártó Péter arról beszélt, hogy közel a megállapodás a NIS szerb olajvállalatban lévő orosz tulajdonrész megvásárlásáról.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×