Nehéz feladatokkal utazott Olaf Scholz Kínába. A német kancellár háromnapos látogatásának eredeti úti poggyászában mindenekelőtt a német gazdaság számára kulcsfontosságú, a kétoldalú együttműködést érintő kérdések szerepeltek. De a nemzetközi helyzet áttekintése is, különös tekintettel az orosz–ukrán háborúra, ennek kapcsán pedig Oroszország szerepének szögesen ellentétes megítélésére. Irán Izrael elleni támadása azonban megváltoztatta a napirendet.

Szombat éjszaka a kancellár kíséretével Berlinből még úton volt a vizit első állomására, Csunkingba, amikor a gép fedélzetén az Izrael ellen indított iráni drón- és rakétatámadás híre érte. Amikor vasárnap kora reggel a repülőgép leszállt az ázsiai ország legnépesebb, több mint 32 milliós városában, Németországban rögtön megkezdődtek a találgatások, hogy az iráni támadás miként befolyásolja majd Scholz látogatásának napirendjét.

Ami az előzetes programban aligha szerepelt, a német kancellár szinte rögtön érkezése után a vizitet egy nyilatkozat közzétételével kezdte. Ebben elítélte az iráni légitámadást, hangsúlyozva, hogy Teherán felelőtlen magatartásával regionális tűzvészt kockáztat. Németország Izrael mellett áll – hangsúlyozta a kancellár, aki órákkal később ugyancsak Csunkingból vett részt a G7-csoport videokonferenciáján.

Nem véletlen, hogy az eredetileg előirányzott csunkingi program nagyrészt a válságdiplomácia áldozatává vált, és azokról a német média szinte semmit sem tudósított.

Másnap Kína legnagyobb városában, Sanghajban már kezdett helyreállni az eredeti napirend. A kancellár az ottani Tongji egyetemen tett látogatását használta fel arra, hogy eleget tegyen egyik legfőbb kínai küldetésének, mégpedig annak, hogy

egyenlő versenyfeltételeket követeljen Kínában a német autógyártók számára.

Ennek keretében többek között a túlzott kínai állami támogatásokat rótta fel, és figyelmeztetett a túltermelés elkerülésére. A kancellár hangsúlyozta, hogy egyenlő versenyfeltételeket kell biztosítani mind a német autógyártók számára Kínában, mind Németországban a kínai járművek számára. Utalt arra, hogy Japánnal és Dél-Koreával az az együttműködés gördülékenyen működik.

A sanghaji programban szerepelt még egy innovációs központ, valamint az ottani külföldi kereskedelmi kamara felkeresése. A vizit eredetileg előirányzott politikai programja azonban csak most kezdődik.

A kancellár kedden Pekingben Hszi Csin-ping kínai államfővel és Li Csiang miniszterelnökkel is találkozik.

Scholz a német média szerint politikai téren azzal a küldetéssel utazott Kínába, hogy megpróbálja összeegyeztetni a két ország közötti partnerséget a verseny igazságosabbá tételét a különböző rendszerekből faladó szembenállással. A német média ezt a jelenlegi német stratégia alapkövetelményeként minősítette. A ZDF szerint a pekingi találkozók középpontjában a közel-keleti konfliktus és az orosz–ukrán háború megvitatása állt. Mindez fényt deríthet arra, hogy a kétoldalú kapcsolatokban a partnerség vagy a rendszerek rivalizálása érvényesül-e erőteljesebben.