Infostart.hu
eur:
385.91
usd:
331.74
bux:
120558.35
2026. január 15. csütörtök Lóránd, Lóránt
A Sea-Eye német nem kormányzati szervezet által közreadott képen Európába igyekvő illegális bevándorlók egy csónakban, a Földközi-tengeren 2019. július 8-án. A szervezet közlése szerint 44 migránst vett fedélzetére a Sea-Eye migránsok szállítására specializálódott hajója, az Alan Kurdi. Arra számítanak, hogy az illegális bevándorlókat a máltai haditengerészet egyik hajója viszi majd a partra.
Nyitókép: MTI/EPA/Sea-Eye/Fabian Heinz

Menekültügyi jelentés: már számos nyugati országban felismerték a helyzet tarthatatlanságát

A humanitárius hozzáférést és a migránsok menedékjogi helyzetét elemezte egy nemzetközi tanulmány, melynek készítői szakpolitikai intézkedéseket is javasolnak az érintett országok vezetőinek. A Migrációkutató Intézet vezető kutatója azt mondta az InfoRádióban, hogy a jelentés megerősíti, egyre több nyugati kormányzat ébred rá, milyen veszélyei lehetnek az illegális migrációnak, ugyanakkor Tárik Meszár szerint az elemzés több megállapítása is ellentmondásos.

Ausztrália, Dánia, Hollandia, az Egyesült Államok és Kanada menekültügyi rendszerét hasonlította össze friss tanulmányában a Hollandiai Nemzetközi Kapcsolatok Intézete (Netherlands Institute of International Relations Clingendael). A jelentés a humanitárius hozzáférést és a migránsok menedékjogi helyzetét vizsgálta az öt országban.

Tárik Meszár a tanulmánnyal és a jelenlegi viszonyokkal kapcsolatban azt mondta az InfoRádióban, hogy egyre inkább elöregszik a társadalom, valamint egyre jelentősebb munkaerőhiány alakul ki a vizsgált célországokban, egyes kormányok pedig azon az állásponton vannak, hogy a bevándorlók befogadása enyhíthet a válságon. A kutató ugyanakkor felhívta a figyelmet arra is, hogy bizonyos esetekben éppenhogy növeli és súlyosbítja a problémákat a migráció, leginkább az illegális migráció.

A helyzet tarthatatlanságát már számos helyen felismerték. A krízisállapot visszaszorítása érdekében az említett országok a korábbiaknál sokkal szigorúbb határellenőrzéseket rendelnének el, amire már volt is precedens az elmúlt időszakban.

Több nyugati ország kormánya is szigorításokat vezetett be, illetve törvénymódosításokat eszközölt az illegális migráció hatásainak kezelésére.

A Migrációkutató Intézet vezető kutatója hozzátette: a jelentés kitér ugyanakkor arra is, hogy a védelmet, valamint menedéket kérő személyeknek az igényeit is szem előtt kell tartani. A tanulmány készítői éppen ezért szakpolitikai intézkedéseket is javasolnak az érintett országok vezetőinek. Ilyen javaslat például a pushbackkel, vagyis a visszakényszerítéssel kapcsolatos intézkedések transzparenciája. A jelentés szerint ugyanis nem kapnak nagy nyilvánosságot azok az esetek, melyeknél feltartóztatják vagy visszafordítják azokat a bevándorlókat, akik nemzetközi vizeken vagy az adott ország felségterületéhez tartozó vizeken érkeznek meg hajókkal.

A jelentésben arról is szó esik, hogy

bűncselekmény esetén vállalnia kell a felelősséget az érintett államnak, ki kell vizsgálni minden törvénysértést,

még abban az esetben is ha a Frontex (Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség) követ el valamilyen kihágást, vétséget.

Ugyancsak nagyon lényeges megállapítása az elemzésnek, hogy a különböző országoknak meg kellene osztaniuk egymással a migrációval kapcsolatos tapasztalataikat. A jelentés szerint nem célszerű egyéni hatáskörben döntéseket hozni, Tárik Meszár viszont úgy véli, ez a javaslat sértheti a szuverenitást, és megkérdőjelezi a saját döntés fontosságát. Ezzel arra utalt, hogy ellentmondásosak az elemzés egyes megállapításai.

A kutató végül elmondta: az egyes integrációs programok sem mindig működnek megfelelően, rengeteg bevándorló például a befogadó ország nyelvét sem ismeri.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

A dánok és grönlandiak elkerülték a „Zelenszkij-pillanatot”

Ahogy várható volt, nem sikerült közelíteni az álláspontokat Grönland, Dánia és az Egyesült Államok között a sziget jövőjéről szóló, radikális amerikai igények kérdésében. A dán külügyek vezetője közölte: „alapvető ellentét” van a felek között, miközben a NATO fokozza katonai jelenlétét a térségben.
inforadio
ARÉNA
2026.01.15. csütörtök, 18:00
Káel Csaba
a Müpa vezérigazgatója, filmügyi kormánybiztos
Esik az olaj, esik az arany, megy tovább a Mol - Mi történik a tőzsdéken?

Esik az olaj, esik az arany, megy tovább a Mol - Mi történik a tőzsdéken?

Eséssel zártak tegnap az amerikai tőzsdék, ez már zsinórban a második olyan kereskedési nap volt, amikor mindhárom vezető amerikai index mínuszban fejezte napot. A befektetők a geopolitikai események értékelése mellett a vállalati gyorsjelentésekre is már figyelnek a héten, ugyanis az amerikai nagybankok megnyitották a jelentési szezont. A befektetők eközben szoros figyelemmel kísérik, hogy milyen hírek érkeznek az amerikai-dán egyeztetésekről, hiszen Donald Trump továbbra sem mondott le Grönland megszerzéséről, viszont Iránnal kapcsolatban mintha valamelyest enyhült volna az elnök álláspontja, legalábbis a tegnap esti kijelentései erre utalnak – részben emiatt korrigál az arany, az ezüst, és az olaj ára a korábbi emelkedés után. Közben a chiprészvények a tajvani TSMC erős negyedéves jelentése után kaptak egy lökést. Az amerikai esést lekövetve az ázsiai piacokon ugyancsak negatív elmozdulások voltak jellemzők, viszont Európában pozitívabb a kép. Itthon közben megérkezett a korrekció, de a Mol árfolyama tovább emelkedik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×