Infostart.hu
eur:
388.42
usd:
331.51
bux:
109466.82
2025. december 18. csütörtök Auguszta
Az amerikai Országos Közlekedésbiztonsági Hivatal (NTSB) videójárólkészített képen a baltimore-i Francis Scott Key híd acélszerkezetének roncsai alá szorulva vesztegel a Dali konténerszállító hajó 2024. március 27-én. Március 25-én éjjel a teherhajó egy acél tartóoszlopnak ütközött, és a híd összeomlott. Az ott dolgozó nyolc karbantartó munkás közül kettőt kimentettek, hatan életüket vesztették.
Nyitókép: MTI/AP/NTSB

Baltimore-i hídomlás – van egy kiskapu a hajótársaság számára

A hat halálos áldozattal járó baltimore-i katasztrófa hatalmas anyagi kárt is okozott, de egy évszázados jogszabály miatt a vétkes hajó tulajdonosa megúszhatja az anyagi csődöt.

A Francis Scott Key híd összeomlása lényegében megbénította az Egyesült Államok keleti közlekedési hálózatát. Mint arról beszámoltunk, március 26-án egy szingapúri bejegyzésű konténerszállító olyan erővel ütközött a hídpillérnek, hogy a szerkezet kártyavárként omlott össze. A Deli elnevezésű, 300 méter hosszú hajó éppen a baltimore-i kikötőből indult, úti célja az ázsiai Sri Lanka lett volna.

A hídomlás, a folyóba zuhant járművek, valamint a halálos áldozatok miatt példátlan kártérítési összeget követelhetnek a hajó tulajdonosaitól, akár műszaki hiba, akár emberi mulasztás okozta a tragédiát – írja az atv.hu. „A kártérítési igények azért a hajótulajdonost érintik, nem pedig a hidat üzemeltető állami hatóságot, mert az álló tárgyak nem hibásak, ha egy mozgó hajó ütközik velük” – idézik Michael Sturley professzor, az Austin-i Texasi Egyetem jogi karának tengerjogi szakértője szavait.

Ugyanakkor, amint azt a Bloomberg írja,

jogi szakértők szerint van lehetőség a felelősség mérséklésére egy ritkán alkalmazott, 19. századi törvény alapján, amire egykor a Titanic tulajdonosa hivatkozott,

hogy enyhítse az 1912-es katasztrófáért fizetendő kártérítés mértékét.

Az 1851-es törvény néhány tízmillió dollárra csökkenthetné a kockázatot, mivel eszerint a hajótulajdonos felelősségének felső határa annyi, amennyit a hajó a baleset után ér, plusz a fedélzeten lévő áru szállításából származó bevétel – olvasható.

A törvényt eredetileg azért hozták, hogy a hajózási óriásvállalatok ne szenvedhessenek leküzdhetetlen veszteségeket a tengeri katasztrófák miatt. A tízmilliókban mérhető összeg ebben az esetben is sokkal alacsonyabb lenne, mint a teljes kárigény összege.

Erre a törvényre sikeresen hivatkozott a Titanic tulajdonosa a Legfelsőbb Bíróság előtt, több mint 100 évvel ezelőtt. A jogszabály most is kulcsszerepet játszhat, mert a felelősségbiztosítás nem terjed ki emberi mulasztásra.

Amíg azonban a kártérítési kérdések nem tisztázódnak, az amerikai tengerészeti hatóságok zár alá vették a konténerhajót, rakományával együtt.

Címlapról ajánljuk
Gazdatüntetés Brüsszelben: borult az eredeti akciózási terv, útlezárások jönnek az EU-csúcs helyszínén

Gazdatüntetés Brüsszelben: borult az eredeti akciózási terv, útlezárások jönnek az EU-csúcs helyszínén

Európai egység alakult ki a gazdatársadalomban a mostani brüsszeli tiltakozást illető két ügyben: senki nem szeretne nagy mennyiségű, ellenőrizetlen dél-amerikai élelmiszer ellen küzdeni a piacért, illetve a green dealből adódó átállás anyagi terheit sem vállalnák a jelenlegi formájában. A tüntetés eredeti programját borították az éjszakai akciózások, amelyek jelenleg ott zajlanak, ahol a zárolt orosz vagyont Brüsszelben őrzik. Helyszíni tudósítás.

Két új közvélemény-kutatás, homlokegyenest ellentétes eredménnyel

A Nézőpont Intézet friss felmérése szerint listán a Fidesz 46, míg a Tisza Párt 39 százalékos eredményt érne el, ha most lennének a parlamenti választások. A Medián viszont nemrég azt mérte, hogy a Tisza a teljes szavazókorú népességben 5, míg a választani tudó biztos szavazók körében 10 százalékkal előzi meg a Fideszt. A 40 évnél fiatalabbak között 57 százalékos a Tisza Párt támogatottsága.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.18. csütörtök, 18:00
Lehel László
a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet elnök-igazgatója
8 milliárd euró Brüsszelből: hol tudnak most pénzt nyerni a magyar techcégek?

8 milliárd euró Brüsszelből: hol tudnak most pénzt nyerni a magyar techcégek?

A Digitális Európa Program (DEP) az uniós technológiai beruházások egyik kulcseleme, amely mára több mint 8 milliárd eurós kerettel támogatja a mesterséges intelligenciától a kiberbiztonságon át a szuperszámítógépek hálózatának építéséig számos stratégiai terület fejlesztését. A magyar részvétel ugyan még 1 százalék alatt van, de a lehetőségek köre folyamatosan bővül, és az Magyar Fejlesztésösztönző Iroda (MFOI) – a program hazai nemzeti kapcsolattartója (NCP-National Contact Point) – egyre több vállalkozást és intézményt segít az európai konzorciumokhoz való csatlakozásban. Dászkál Jánost, az MFOI szakértőjét arról kérdeztük, hol vannak ma a magyar szereplők reális esélyei, milyen akadályokba ütköznek leggyakrabban, és milyen új fókuszokkal érkeznek a hamarosan nyíló uniós pályázati csomagok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×