Infostart.hu
eur:
361.5
usd:
310.96
bux:
131696.18
2026. május 16. szombat Botond, Mózes
Nyitókép: MTI/EPA/Ronald Wittek

Ne etessük a télre itt maradt gólyákat, mert ezzel csak ártunk nekik!

A téli időszakban sok önjelölt madármentő eteti az itt maradt gólyákat, ennek azonban akár súlyos következményei is lehetnek. Orbán Zoltán, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szóvivője az InfoRádióban elmondta: az emberek közelsége veszélyforrás a gólyák számára, hiszen előfordulhat, hogy a kézből történő etetés miatt teljesen felhagynak a természetes táplálkozással.

Minden télen előfordul, hogy néhány fehér gólya hazánkban marad, ami sok állatvédőt aggodalommal tölt el. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) közleménye szerint azonban nem kell félteni őket, ugyanis nem betegek és nem szorulnak segítségre, csupán arról van szó, hogy úgy mérik fel, jobban járnak, ha inkább nem kelnek útra melegebb vidékekre. A legtöbb gólya átlagos viselkedésű, délre vándorolnak a hideg évszak érkeztével. Néhány egyed viszont kockáztat: tavasszal korábban érkeznek, ősszel pedig később vonulnak el, esetleg megpróbálkoznak az átteleléssel. Az egyesület tájékoztatása szerint Magyarországon 2004/2005 tele óta óta általános jelenség, hogy néhány fehér gólya áttelel. Ezek a madarak a természetes alkalmazkodási viselkedés részeként maradnak itthon az akár Dél-Afrikáig tartó vonulás helyett. Ez a tendencia figyelhető meg többek között a hasonló táplálkozású kócsagok és gémek, továbbá a ragadozó barna rétihéja esetében is.

A téli időszakban sok önjelölt madármentő eteti az itt maradt gólyákat, ezzel azonban az eredeti szándékukkal ellentétes hatást érhetnek el, akár súlyos következményei is lehetnek, ha így járnak el. Az MME szóvivője az InfoRádióban úgy fogalmazott: „a természetben nincsen semmi ingyen”. Arra kéri a segíteni szándékozó embereket, hogy ne etessék a gólyákat, mert nem éheznek. Mint mondta,

egyes egyedek azért nem költöznek el, mert a klímaváltozás következtében itthon is találnak elég élelmet, az etetéssel pedig csak ártunk nekik.

Orbán Zoltán hozzátette: a vízimadarak esetében leginkább kézből történik az etetés, és ilyenkor az állatok hozzászokhatnak az emberek közelségéhez, ami önmagában egy veszélyforrás, hiszen előfordulhat, hogy teljesen felhagynak a természetes táplálkozással. „Az áttelelő fehér gólyák fel fogják ismerni Marika nénit meg Béla bácsit, hogy ők adják a kaját, és abszolút nem fognak félni az embertől” – jegyezte meg a szóvivő.

Figyelmeztetett, hogy ha egy rutintalan gólya rossz helyen száll le és már nem fél az embertől, akár az országúton vagy az út szélén is elüthetik. Még ennél is nagyobb problémának tartja, hogy mivel a gólyák nagyon hosszú élettartamú madarak, sok évtizedig is élhetnek, megvan az esély arra is, hogy egyik évről a másikra teljesen máshogy kezdenek el viselkedni. Lehetnek olyan egyedek, amelyek egyik évben itthon maradnak, a következő évben viszont már elvonulnak Afrikába. A faj éppen azért vonuló, mert a fő táplálékát jelentő rovarok télen nem hozzáférhetők. Ugyanakkor érdemes figyelembe venni azt is, hogy a fehér gólyák akár Dél-Afrikáig is elrepülhetnek, ami oda-vissza több mint 18 ezer kilométeres, veszélyekkel teli utat jelent minden évben, így már nem meglepő, hogy egyes egyedek inkább az áttelelés megkockáztatása mellett döntenek.

Orbán Zoltán elmondta: Európában – és különösen Magyarországon – nagyon emberhez szokottak a gólyák. Megtanulták, hogy itt nem kell tartani az emberektől, és fészkelhetnek a közelükben.

Viszont amikor elkezdenek vonulni a Közel-Kelet vagy Afrika irányába, akkor is az ember közelségét kereshetik, „és ott egyből meg is eszik őket”.

A szakember ugyanakkor hozzátette, hogy az énekesmadarakat lehet etetni, de őket sem kézből, hanem ki kell rakni nekik az eleséget egy tálba vagy edénybe, amivel tudjuk imitálni a természetes viszonyokat. A szóvivő elmondása szerint az őszre megérő aszat, bogáncsfélék vagy a héjakút mácsonya apró magjai egy helyen nagy mennyiségben koncentráltan elérhetők, és kitűnő eledelek az énekesmadarak számára.

Szintén lehet őket etetni almával, bogyós gyümölcsökkel, míg az állati zsiradék az áttelelő rovarok magas zsírtartalmát helyettesítheti. Egyes énekesmadarak – például a cinege – állati tetemekből is táplálkoznak.

„Ha viszont egy gólya megsérül, akkor az nem etetési probléma, hanem állatorvosi. Ilyenkor szólni kell a közelben található nemzeti parknak, hogy beteg madarat találtak” – javasolta Orbán Zoltán, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szóvivője.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Tanács Zoltán is megszólalt Élvonal-ügyben, elmondta, mit tervez a minisztérium

Tanács Zoltán is megszólalt Élvonal-ügyben, elmondta, mit tervez a minisztérium

A tudományt támogatni kell, de nem így – kezdte álláspontja kifejtését a tudományos és technológiai miniszter a Facebookon. Megindokolta, miért szüntetik meg az Élvonal Alapítvány 261,7 milliárd forintos szerződését, mit terveznek helyette, illetve hol tart a tudományt érintő átadás-átvételi folyamatban.

„A valaha volt legdrasztikusabb nyár jön” – klimatikus vészhelyzet lehet Magyarországon is

Körülbelül egy teljes évnyi csapadékmennyiség hiányzik a hazai rendszerből 2022 óta, és úgy fogunk ráfordulni az idei nyárra, hogy a talaj felső száz centiméteres rétegében alig van víz – mondta az InfoRádióban Budapest főtájépítésze. Több más téma mellett kitért a kaszálási tilalom értelmére és arra is, hogy nagy szükség lenne még több automata öntözőre, de nincs rá forrás.
inforadio
ARÉNA
2026.05.18. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
Kormányalakítás: rendkívüli bejelentést tett Magyar Péter Orbán Viktorról

Kormányalakítás: rendkívüli bejelentést tett Magyar Péter Orbán Viktorról

Orbán Viktor 38,8 millió forint végkielégítésre lenne jogosult a jelenlegi törvények alapján, de nem fogja ezt megkapni - jelentette be Magyar Péter miniszterelnök. A kormány felbontja a Krausz Ferenc Nobel-díjas kutató alapítványával kötött 261,7 milliárd forintos szerződést, és a már kifizetett 22 milliárd forint visszautalását is kezdeményezi. Közben a miniszterelnök bejelentette, hogy lebontják a Karmelita kolostort 2021 óta az emberektől elzáró kordont, a hétvégén pedig megnyitják a nyilvánosság előtt a Karmelita palotát és a korábbi propagandaminisztérium épületét is. A felújításokkal kapcsolatos kérdésekből a Kúria sem maradt ki, a testület délután visszautasította a luxusberuházásokra vonatkozó vádakat.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×