Infostart.hu
eur:
388.03
usd:
329.53
bux:
0
2025. december 27. szombat János
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár sajtóértekezletet tart a NATO-Ukrajna Bizottság ülése után Brüsszelben 2022. február 25-én. Vlagyimir Putyin orosz elnök február 24-én rendelte el katonai művelet végrehajtását a Donyec-medencében, leszögezve, hogy Oroszország tervei között nem szerepel Ukrajna megszállása, ugyanakkor törekedni fog az ország demilitarizálására. Az orosz erők mindazonáltal Ukrajna más térségei, így a főváros ellen is hadműveletet folytatnak, és támadást indítottak a Moszkva-barát szakadárok is az általuk ellenőrzött kelet-ukrajnai területeken. Az ukrán vezetés hadiállapotot vezetett be. A felek halálos áldozatokról és sebesültekről is beszámoltak. A nemzetközi közösség sorra jelent be büntetőintézkedéseket Moszkva ellen.
Nyitókép: MTI/AP/Olivier Matthys

Békét sürget a NATO-főtitkár – az azeriek és az örmények között

Üdvözölte Jens Stoltenberg NATO-főtitkár vasárnap Bakuban Ilham Aliyev azerbajdzsáni elnök azon kijelentését, hogy országa minden eddiginél „közelebb áll a békéhez" Örményországgal, és arra bátorította a két felet, hogy a lehetőséget megragadva jussanak el egy olyan megállapodáshoz, amely tartós stabilitást garantál a régióban.

Az azeri államfő kettejük találkozója után beszélt arról, hogy Örményországgal „élénk béketárgyalásokat” folytatnak. Hozzáfűzte: Most közelebb vagyunk a békéhez, mint eddig bármikor".

Stoltenberg erre reagálva sürgette a két országot, hogy folytassák a tárgyalásokat, amíg el nem jutnak a tartós békemegállapodáshoz.

A főként Hegyi-Karabah miatt feszült viszonyban álló, szomszédos dél-kaukázusi országok tavaly év végén közös nyilatkozatot adtak ki arról, hogy békemegállapodásra szeretnének jutni, és azóta több alkalommal is tárgyalóasztalhoz ültek. A múlt hónapban Berlinben tartottak egy kétnapos tárgyalási fordulót.

Stoltenberg a bakui sajtótájékoztatón arról is beszélt, hogy az Oroszországgal háborúban álló Ukrajnának további humanitárius segítségre van szüksége. A NATO-főtitkár méltatta a Kijevnek eddig nyújtott jelentős azerbajdzsáni támogatást, de kiemelte, hogy a helyzet továbbra is nagyon nehéz, és arra kérte Bakut, hogy nyújtson újabb segélyeket.

Azerbajdzsán egyebek között energetikai eszközökkel és üzemanyaggal segítette Ukrajnát, a támogatás értéke elérte a 7,5 millió dollárt.

Jens Stoltenberg Azerbajdzsán után kedden Örményországot is felkeresi.

Címlapról ajánljuk

Háború, halál, béke – Ilyen volt a világ 2025-ben

2025-ben egy hosszú ideje óta tartó háborút sikerült befagyasztani, egy másik azonban – a béketervek ellenére – még a fegyverszünetig sem jutott. Körképünkben nem csak a világpolitikát meghatározó fegyveres konfliktusokat, de az év más fontos nemzetközi történéseit is áttekintjük.
Túlélte az első vihart az örökös válságország

Túlélte az első vihart az örökös válságország

Argentína 2025-ben átfogó gazdaságpolitikai irányváltást hajtott végre: Javier Milei elnök a korábbi államközpontú modellről egy piacalapú rendszerre helyezte át a gazdaság intézményeit. Az intézkedésekkel az elnök a fiskális fegyelem megteremtését, a tartósan magas infláció letörését és a tőke- és árfolyamkorlátok fokozatos feloldását célozta. Ahogy egy ilyen mértékű reform esetén az várható volt, az évet nagy sikerek és kudarcok váltakozása jellemezte, a viszonylagos stabilitást pedig csak az Egyesült Államok politikai és pénzügyi támogatása és Milei október végi választási győzelme hozta el.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×