Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.1
bux:
0
2025. december 25. csütörtök Eugénia
A Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) által közreadott képen Dunja Mijatovic, az Európa Tanács emberi jogi biztosa (k) találkozója Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterrel Strasbourgban 2020. szeptember 22-én.
Nyitókép: Dunja Mijatovic, az Európa Tanács emberi jogi biztosa találkozója Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterrel Strasbourgban 2020. szeptember 22-én. MTI/KKM

Európa Tanács: Elég a véleménynyilvánítás korlátozásából Azerbajdzsánban

Azerbajdzsánban a hatóságoknak véget kell vetniük az újságírók és a civil társadalom megfélemlítésének és zaklatásának, a letartóztatások, fogva tartások és a bírósági eljárások elfojtják a véleménynyilvánítás szabadságát az országban - jelentette ki a strasbourgi székhelyű, 46 tagországot számláló Európa Tanács emberi jogi biztosa hétfőn.

Dunja Mijatovic közleményében hangsúlyozta: "aggodalomra ad okot az újságírókat és a civil társadalom tagjait sújtó fokozódó elnyomás Azerbajdzsánban", az elmúlt hónapokban a hatóságok ugyanis fokozták a független média, a civil társadalom és az aktivisták elleni fellépést. Az érintettek jogszerűen végezték munkájukat, illetve eltérő vagy kritikus nézeteket nyilvánítottak ki a kormánnyal szemben - közölte.

Az emberi jogi biztos a véleménynyilvánítási szabadság és a médiaszabadság romló azerbajdzsáni helyzetére hívta fel a figyelmet, valamint arra, hogy az emberijog-védőknek és a civil társadalmi aktivistáknak továbbra is ellenséges környezetben kell tevékenykedniük, sőt zaklatással, megfélemlítéssel és a megtorlás különböző formáival kell szembesülniük. Sajnálatosnak nevezte, hogy a hatóságok továbbra is figyelmen kívül hagyják emberi jogi kötelezettségeiket ezeken a területeken, "tovább súlyosbítva a helyzetet".

Emlékeztetett: több alkalommal is felszólította Azerbajdzsánt, hogy javítsa a véleménynyilvánítás szabadságára és a békés gyülekezés szabadságára vonatkozó normák betartását, valamint arra, hogy biztosítsa: az emberijog-védők, az ügyvédek és a civil társadalmi aktivisták biztonságos és támogató környezetben végezhessék jogszerű tevékenységüket, anélkül, hogy megtorlásnak, zaklatásnak és egyéb akadályoknak lennének kitéve.

"Sürgetem az azerbajdzsáni kormányt, hogy tegyen határozott lépéseket emberi jogi kötelezettségeinek teljes körű tiszteletben tartására" - fogalmazott Dunja Mijatovic, majd hozzátette: szabadon kell engedni mindazokat, akiket jogszerű munkájuk, illetve eltérő vagy kritikus véleményük kifejezése miatt börtönöztek be. Kedvező környezetet kell teremteni az újságírók, a civil társadalom és az emberijog-védők munkája számára, egyebek között a véleménynyilvánítás szabadságához és a békés gyülekezéshez való joguk gyakorlásának szavatolásával - tette hozzá közleményében az Európa Tanács emberi jogi biztosa.

Címlapról ajánljuk
Lefeleződött a kakaó ára, de mikor fogjuk végre mi is érezni?

Lefeleződött a kakaó ára, de mikor fogjuk végre mi is érezni?

2025-ben a kakaó ára ugyan korrigált a korábbi csúcsokhoz képest, de még mindig kétszerese a néhány évvel ezelőtti szintjének. Mivel a gyártók jellemzően 6–12 hónapos beszerzési ciklusokkal dolgoznak, a világpiaci ármérséklődés csak 2026 elején–közepén hathat a beszállítói árakra. Intődy Gábor, a Magyar Édességgyártók Szövetségének főtitkára az InfoRádióban azt mondta: a csokoládé árában ugyanakkor nem várható jelentős csökkenés, mert a kész termék mindössze 20 százalékát teszi ki a kakaó.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×