Infostart.hu
eur:
378.43
usd:
320.63
bux:
0
2026. február 25. szerda Géza
A Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) által közreadott képen Dunja Mijatovic, az Európa Tanács emberi jogi biztosa (k) találkozója Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterrel Strasbourgban 2020. szeptember 22-én.
Nyitókép: Dunja Mijatovic, az Európa Tanács emberi jogi biztosa találkozója Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterrel Strasbourgban 2020. szeptember 22-én. MTI/KKM

Európa Tanács: Elég a véleménynyilvánítás korlátozásából Azerbajdzsánban

Azerbajdzsánban a hatóságoknak véget kell vetniük az újságírók és a civil társadalom megfélemlítésének és zaklatásának, a letartóztatások, fogva tartások és a bírósági eljárások elfojtják a véleménynyilvánítás szabadságát az országban - jelentette ki a strasbourgi székhelyű, 46 tagországot számláló Európa Tanács emberi jogi biztosa hétfőn.

Dunja Mijatovic közleményében hangsúlyozta: "aggodalomra ad okot az újságírókat és a civil társadalom tagjait sújtó fokozódó elnyomás Azerbajdzsánban", az elmúlt hónapokban a hatóságok ugyanis fokozták a független média, a civil társadalom és az aktivisták elleni fellépést. Az érintettek jogszerűen végezték munkájukat, illetve eltérő vagy kritikus nézeteket nyilvánítottak ki a kormánnyal szemben - közölte.

Az emberi jogi biztos a véleménynyilvánítási szabadság és a médiaszabadság romló azerbajdzsáni helyzetére hívta fel a figyelmet, valamint arra, hogy az emberijog-védőknek és a civil társadalmi aktivistáknak továbbra is ellenséges környezetben kell tevékenykedniük, sőt zaklatással, megfélemlítéssel és a megtorlás különböző formáival kell szembesülniük. Sajnálatosnak nevezte, hogy a hatóságok továbbra is figyelmen kívül hagyják emberi jogi kötelezettségeiket ezeken a területeken, "tovább súlyosbítva a helyzetet".

Emlékeztetett: több alkalommal is felszólította Azerbajdzsánt, hogy javítsa a véleménynyilvánítás szabadságára és a békés gyülekezés szabadságára vonatkozó normák betartását, valamint arra, hogy biztosítsa: az emberijog-védők, az ügyvédek és a civil társadalmi aktivisták biztonságos és támogató környezetben végezhessék jogszerű tevékenységüket, anélkül, hogy megtorlásnak, zaklatásnak és egyéb akadályoknak lennének kitéve.

"Sürgetem az azerbajdzsáni kormányt, hogy tegyen határozott lépéseket emberi jogi kötelezettségeinek teljes körű tiszteletben tartására" - fogalmazott Dunja Mijatovic, majd hozzátette: szabadon kell engedni mindazokat, akiket jogszerű munkájuk, illetve eltérő vagy kritikus véleményük kifejezése miatt börtönöztek be. Kedvező környezetet kell teremteni az újságírók, a civil társadalom és az emberijog-védők munkája számára, egyebek között a véleménynyilvánítás szabadságához és a békés gyülekezéshez való joguk gyakorlásának szavatolásával - tette hozzá közleményében az Európa Tanács emberi jogi biztosa.

Címlapról ajánljuk
Donald Trump: korszakalkotó fordulatot értünk el – évértékelő

Donald Trump: korszakalkotó fordulatot értünk el – évértékelő

Donald Trump megtartotta második ciklusának első hivatalos évértékelő beszédét (State of the Union address) a Kongresszus két háza előtt. Az amerikai elnök rekordhosszúságú beszédében határozott védelmébe vette második elnöki ciklusának első évét, „korszakos fordulatot” emlegetve.

Friss felmérés: a németek többsége a CDU/CSU és az AfD koalícióját szeretné

Pontosan egy évvel ezelőtt tartották Németországban az előrehozott parlamenti választásokat, amely két hónappal később CDU/CSU és az SPD kormánykoalíciójához vezetett. A legfrissebb felmérés eredményei mellett az is kiderült, hogy már nem csak az AfD számít „veszélyes” pártnak.
inforadio
ARÉNA
2026.02.25. szerda, 18:00
Bóka János
európai uniós ügyekért felelős miniszter
Totális háborút robbanthat ki Donald Trump – Vaskos dilemma kínozza az elnököt

Totális háborút robbanthat ki Donald Trump – Vaskos dilemma kínozza az elnököt

Donald Trump magyar idő szerint ma hajnalban tartotta hagyományos évértékelőjét a Kongresszus előtt, az amerikai elnökök State of the Union-beszédét jellemzően fanfár övezi Washington D.C.-ben. A felhajtás felszíne alatt azonban súlyos dilemmára keresik a megoldást a Trump-adminisztráció berkeiben: hetek óta folyik a vita egy Irán elleni potenciális katonai beavatkozásról. Habár az iráni külügyminiszter holnap Genfben tárgyal az Egyesült Államok képviselőivel a síita állam atomprogramjáról, az amerikai légierő a 2003-as iraki háború óta nem összpontosított annyi pusztító erőt a Közel-Keletre, mint most. A háborús esélylatolgatást – a tárgyalás kimenetelén túl – számos külföldi tényező befolyásolhatja, például Izrael vagy az arab partnerek lobbizása az egyik, illetve másik irányba, de érdemes az amerikai hátország dinamikáiról is szót ejteni. Mekkora egy Irán elleni támadás támogatottsága odahaza, és végleg kiábrándulhatnak Trumpból a saját szavazói, ha háborúzni kezd?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×