Az elnök a voksok összesítésének 30,08 százaléka szerint 87,68 százalékkal vezet - közölte vasárnap este a Központi Választási Bizottság (CIK).

Az Összoroszországi Közvélemény-kutatási Központ (VCIOM) szerint Putyin a szavazatok 87, a Közvélemény Alap (FOM) szerint pedig a 87,8 százalékát kapta. Mindkét intézmény állami finanszírozású.

A hivatalban lévő elnök a legutóbbi, 2018-ban megtartott elnökválasztáson a szavazatok rekordnagyságú 76,6 százalékát kapta.

A VCIOM szerint a kommunista Nyikolaj Haritonov a voksok 4,6, Vlagyiszlav Davankov (Új Emberek) 4,2, Leonyid Szluckij (Oroszország Liberális Demokrata Pártja) pedig a 3 százalékát kapta. A FOM szerint Haritonov 4,7, Davankov 3,6, Szlucjkij pedig 2,5 százalékot kapott.

A részvétel moszkvai idő szerint 20 órakor - egy órával a kalinyingrádi urnazárás előtt - 73,33 százalék volt, ami abszolút rekord az orosz elnökválasztások történetében.

Lengyel külügy: jogtalan és tisztességtelen volt a szavazás

Az orosz elnökválasztás demokratikus szavazást megakadályozó körülmények között zajlott, és nem minősíthető törvényesnek, valamint szabadnak és tisztességesnek sem - olvasható a varsói külügyminisztérium honlapján vasárnap este közzétett állásfoglalásban.

Péntektől vasárnapig Oroszországban "úgynevezett elnökválasztást rendeztek" - fogalmaztak a lengyelül, angolul és oroszul is közzétett dokumentumban.

Az oroszországi elnökválasztás a társadalommal szembeni "rendkívüli megtorlás" közepette zajlott, ami megakadályozta, hogy a választópolgárok szabad és demokratikus döntést hozzanak - írták.

A varsói külügyi tárca a nemzetközi jog megsértésének minősítette, hogy a szavazást Ukrajna "ideiglenesen megszállt területein", valamint a moldovai Dnyeszteren-túli régióban és a Georgiához tartozó Dél-Oszétiában és Abháziában is megtartották.

"Az ilyen +választás+ nem tekinthető törvényesnek, szabadnak és tisztességesnek", Lengyelország soha nem fogja elfogadni az ezeken a területeken tartott voksolás lebonyolítását és eredményeit - hangsúlyozták.

A dokumentumban az ellen is tiltakoztak, hogy Moszkva nem tette lehetővé a független orosz megfigyelők, valamint az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) megfigyelőinek jelenlétét a választási folyamat során.

Orosz képviselő: a Nyugat felvette a megfélemlítést a beavatkozás eszköztárába

A Nyugat választásokba való beavatkozás hagyományos módszerei mellett áttért a megfélemlítés taktikájára - jelentette ki Vaszilij Piszkarjov, az orosz parlament alsóháza külföldi beavatkozást vizsgáló bizottságának elnöke az orosz Központi Választási Bizottság (CIK) moszkvai tájékoztatási központjában.

"A hagyományos beavatkozási módszerek mellett a Nyugat áttért a megfélemlítés, az aktív pszichológiai befolyásolás taktikájára. Ilyen korábban nem volt, vagy ha volt is, de nem ilyen mértékben és nem ilyen agresszivitással. Terrortámadásokkal és szabotázsakciókkal kapcsolatos fenyegetések jelentek meg, és a szavazás időszakához közeledve jelentősen megnőtt az Oroszországi Föderáció határmenti és más régiói elleni dróntámadások intenzitása" - mondta Piszkarjov.

A képviselő felhívta a figyelmet arra, hogy március 8-án "egy tucatnyi NATO-nagykövetség, mintegy vezényszóra" bejelentette, hogy orosz városokban magas a terrorfenyegetettség szintje. A bizottsági elnök szerint ezzel pánikot, félelmet és bizalmatlanságot akartak kelteni a polgárok, az Oroszországba látogatók és a külföldi megfigyelők körében, közvetlenül a választások előtt.

Ella Pamfilova, az orosz Központi Választási Bizottság (CIK) elnöke azt mondta, hogy több külföldi megfigyelőt országa hatóságai következményekkel fenyegettek meg arra az esetre, ha rész vállalnak az orosz elnökválasztás lebonyolításában.

Piszkarjov úgy vélekedett, hogy az orosz választó már immunissá vált a beavatkozás "hagyományos" módszerével, vagyis azzal szemben, hogy külföldi politikusok, sajtóorgánumok, nem kívánatos nem kormányzati szervezetek és külföldi ügynökök megpróbálják lejáratni az orosz választási rendszert. A képviselő szerint az idegen ügynökök, a részvétel csökkentésének szándékával, az elnökjelöltek szóróanyagainak megsemmisítése mellett odáig mentek, hogy - főleg a tavaly elcsatolt területeken - gyerekeket arra biztattak, rejtsék el a szüleik igazolványát, hogy ne tudjanak elmenni voksolni.

Gennagyij Aszkaldovics, az orosz külügyminisztérium választásokkal foglalkozó bizottságának helyettes vezetője, nagykövet a TASZSZ-nak nyilatkozva azt hangoztatta, hogy az orosz elnökválasztásba "az összes barátságtalan ország" beavatkozik élen az Egyesült Államokkal és Németországgal. A diplomata szerint Berlin a civil szervezeteken és a médián keresztül próbál beavatkozni a választásokba, a kampány és az egész folyamat megkérdőjelezésével.

"Az amerikaiak úgy állítják be ezt a kérdést, hogy az egész világ illegitimnek, törvénytelennek ismerje el a választásainkat. Ez a fő üzenetük" - mondta Aszkaldovics.

Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője vasárnap a Telegramon felszólította a moszkvai brit nagykövetséget, hogy hagyjon fel Oroszország arra való jogának eltagadásától, hogy választásokat tartson a Krímben és az "új régiókban". Kilátásba helyezte, hogy ellenkező esetben a missziót vezető Nigel Casey nagykövetet ismét be fogják kéretni az orosz diplomáciai tárcához. Azt javasolta, hogy Nagy-Britannia foglalkozzon inkább a Falkland- (Malvín-) szigetek hovatartozásának nemzetközi jogi aspektusaival.

Volodimir Zelenszkij: Vlagyimir Putyin választási csalásának nincs legitimitása

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint "semmilyen legitimitása sincsen" Vlagyimir Putyin hivatalban lévő orosz elnök újabb választási győzelmének.

"Ennek a választási csalásnak nincs legitimitása és nem is lehet" - hangoztatta az ukrán államfő vasárnap esti videóüzenetében.

"Ennek a személynek (Putyin) a hágai vádlottak padján a helye, erről kell gondoskodnunk, és mindenkinek, aki az életet és a tisztességet becsüli a világon" - tette hozzá.

Zelenszkij szerint Putyin az utóbbi napokban egy újabb választási színjátékot rendezett meg. "Mindenkinek a világon egyértelmű, hogy ez a figura, mint már oly gyakran a történelemben, egyszerűen hatalomittas és mindent megtesz, hogy élete végéig kormányozhasson" - mondta. "Nincs olyan aljasság, amit ne követne el, hogy ezzel meghosszabbíthassa saját hatalmát" - tette hozzá.

Zelenszkij az ukrajnai háborúra tekintettel igazságot követelt. "Igazságos megtorlásra van szükség mindazért, amit orosz gyilkosok elkövettek Putyin élete végéig tartó hatalmáért" - hangoztatta. "Csak egyvalamitől fél, az pedig az igazságosság" - tette hozzá.