eur:
401.9
usd:
371.08
bux:
0
2025. március 31. hétfő Árpád
Szavazóhelyiség előtt állnak sorban emberek az orosz elnökválasztáson Szentpéterváron 2024. március 17-én. A választást március 15-17. között rendezik Oroszországban.
Nyitókép: Szavazóhelyiség előtt állnak sorban emberek az orosz elnökválasztáson Szentpéterváron 2024. március 17-én. MTI/AP

Orosz elnökválasztás - Itt a nagy bejelentés

Abszolút rekordot ért el az országos választási részvétel az orosz elnökválasztáson a 70 százalékot meghaladva - közölte vasárnap az orosz Központi Választási Bizottság (CIK). Az Exit poll felmérések szerint Vlagyimir Putyin 87,8 százalékos eredménnyel vezet.

Moszkvai idő szerint 18 óra 45 perckor közölt részvétel 73,22 százalékos volt.

Hat évvel ezelőtt 67,54, 2012-ben 65,34, 2008-ban 69,81, 2004-ben 64,3, 2000-ben 68,7, 1996-ben pedig az első fordulóban 69,8, a másodikban pedig 69,4 százalékos volt a részvétel.

Idén a legmagasabb arányt, 95,2 százalékot Csecsenföldön, a legalacsonyabbat 52,21 százalékot pedig Karéliában mérték kora délutánig.

"Mindenekelőtt szeretnék köszönetet mondani a Nyugatnak azért, hogy egyesített bennünket. Az emberek többnyire felismerték, mennyire fontos, hogy most összefogjunk. Tudják, minél nagyobb nyomás alatt vagyunk, annál nagyobb ellenállást fejtünk ki" - jelentette ki Ella Pamfilova, a CIK elnöke.

Pamfilova emellett azzal is magyarázta a magas részvételi arányt, hogy az elnökválasztás most első alkalommal három napig tartott, hogy a szavazó személyre szóló tájékoztatást kapott és hogy a voksolás új formái jelentek meg, az elektronikus távszavazástól a tetszőleges szavazóhelyen történő mobilvoksolás lehetőségéig.

Az orosz digitalizálásügyi minisztérium szerint 28 régióban az elektronikus szavazásra bejelentkezett választók 94 százaléka, mintegy 4,488 millió ember ért a lehetőséggel. A szám nem tartalmazza a moszkvai adatokat, ahol az állami szolgáltatások elektronikus rendszere nem írja a voksolásra való előzetes bejelentkezést. A fővárosban vasárnap 15 óráig 5 millió ember szavazott - ez 65,5 százalék - , közülük 3,5 millióan online.

Pamfilova példátlannak nevezte az elektronikus távszavazás ellen külföldről intézett hackertámadások mértékét.

Több orosz nagyváros szavazóhelyiségei előtt Délben Putyin ellen mottóval békés tiltakozást tartottak vasárnap a választás fő napján. Az egyik moszkvai tüntetésen megjelent Borisz Nagyezsgyin, aki a parlamenten kívüli Polgári Kezdeményezés párt színeiben indulni kívánt az elnökválasztáson, de a CIK nem jegyezte be jelöltként, arra hivatkozva, hogy nem gyűjtötte össze az ehhez szükséges 100 ezer szabályos aláírást.

Az OVD-Info orosz jogvédő szervezet szerint vasárnap 16 városban 65 embert előállítottak, közülük a legtöbbet, 26-ot Kazanyban.

Az elnökválasztáson Vlagyimir Putyin hivatalban lévő államfő, Nyikolaj Haritonov, az Oroszországi Föderáció Kommunista Pártja parlementi képviselője, Vlagyiszlav Davankov, az Új Emberek párt házelnök-helyettese és Leonyid Szluckij, Oroszország Liberális Demokrata Pártja parlamenti bizottsági elnöke között lehet választani. Szluckij és Davankov számára ez az első elnökválasztás politikai pályafutásuk során, Haritonov számára a második, Putyin számára pedig az ötödik.

Az Ukrajnától tavaly elcsatolt területeken a szavazóhelyiségek biztonsági okokból hamarabb zártak, mint máshol, ott a szavazatszámlálás már elkezdődött. A részvétel mind a négy régióban meghaladta a 80 százalékot.

A CIK szerint a választások megfigyelésére 1115 külföldi érkezett, 129 országból. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatalának (ODIHR) képviselőit nem hívták meg.

Moszkva, 2024. március 17.
Sorban állnak az emberek egy moszkvai szavazóhelyiség előtt az orosz elnökválasztáson 2024. március 17-én. A választást március 15-17. között rendezik Oroszországban.
MTI/AP
Sorban állnak az emberek egy moszkvai szavazóhelyiség előtt az orosz elnökválasztáson 2024. március 17-én. A választást március 15-17. között rendezik Oroszországban. MTI/AP
Címlapról ajánljuk
Kiszámolták, mennyibe kerül Ukrajna EU-csatlakozása: fejenként kétmillió forint

Kiszámolták, mennyibe kerül Ukrajna EU-csatlakozása: fejenként kétmillió forint

A Magyar Külügyi Intézet és a Mathias Corvinus Collegium közös konferenciáján elhangzott, hogy az ukrán uniós csatlakozás teljes költsége öt év alatt majdnem két és fél ezer milliárd euróba kerülne, ami az Európai Unió 2025-ös költségvetésének több mint 12,5-szerese. A részletekről Siklósi Péter, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója számolt be az InfoRádióban.

Salát Gergely: kifulladt az eddigi kínai növekedési modell, váltásra van szükség

Belső gazdasági problémákkal küzd Kína, paradigmaváltásra van szükség, ami a híresen nagy megtakarításokkal rendelkező lakosságot is komolyan érinti – erről beszélt a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa az InfoRádióban. Salát Gergely elmondta: a kínai vállalatok a bizonytalanságok ellenére hosszú távra terveznek Magyarországon.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.03.31. hétfő, 18:00
Demkó Attila
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet programvezetője
Megérkezett a várva várt hír: kiderült, mennyivel nőnek idén a bérek Magyarországon

Megérkezett a várva várt hír: kiderült, mennyivel nőnek idén a bérek Magyarországon

Hónapok óta tartó találgatás után a statisztikai hivatal ma eldöntött egy nagy vitát. Amíg a vállalati képviseletek és a céges felmérések azt sugallták, hogy idén visszafogottabb lehet a keresetek növekedése, addig a makroközgazdászok és elemzőműhelyek viszonylag gyors emelkedést prognosztizáltak. A KSH most közzétett adataiból kiderült, hogy januárban 10,4%-kal nőtt az országos átlagbér, a vállalati szektor pedig 9,9%-kal emelte a béreket az év első hónapjában.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×