eur:
411.09
usd:
392.28
bux:
79229.24
2024. november 21. csütörtök Olivér
A Lufthansa német légitársaság egyik Boeing 747 típusú utasszállító repülőgépe a Frankfurti Nemzetközi Repülőtéren 2022. szeptember 1-jén. A Lufthansa pilótáit képviselő szakszervezet, a Vereinigung Cockpit (VC) egynapos bérkövetelő sztrájkot hirdetett szeptember 2-ra. A munkabeszüntetés az utasszállító járatok mellett a teherszállító tagvállalat, a Lufthansa Cargo valamennyi induló járatát érinti.
Nyitókép: MTI/EPA/Ronald Wittek

Betelt a pohár a németeknél: napirenden a sztrájkjog korlátozása

Pártállástól függetlenül erősödik a konszenzus a német politikusok körében, hogy szigorúbb szabályozásra, azaz kimondatlanul is korlátozásra lenne szükség a sztrájkjogot illetően. Ebben az évben szinte nem múlt el nap, hogy valamelyik ágazat, szakma képviselői ne sztrájkoltak volna.

Gazdasági szakértők szerint a német gazdaságot a sztrájkok miatt meddig is rendkívüli károk érték, különösen megdöbbentő volt a tekintélyes kölni gazdaságkutató intézet, az Ifo egyik vezetőjének becslése arról, hogy egyedül a mozdonyvezetők sztrájkja naponta százmillió eurós veszteséget okoz az ország gazdaságának.

Ezekben a napokban a szakszervezetek felhívására a Lufthansa földi személyzete után az utaskísérők szüntették be a munkát, miközben a mozdonyvezetők továbbra is megbénítják az áru- és személyszállítás mintegy 80 százalékát. A Verdi szakszervezet felhívása nyomán több tartományban pedig a sztrájk miatt ismét a tömegközlekedés bénult meg.

A német kormány közlekedési minisztere, a szabad demokrata Volker Wissing már hetek óta ostorozza a szakszervezeteket, és megállapodást sürget a munkáltatókkal. Mindenekelőtt a mozdonyvezetők szakszervezete, a GDL elnöke áll a bírálatok középpontjában. Claus Weselsky sorra utasította el a német vasút, a Deutsche Bahn kompromisszumos, a bérre és a munkaidőre vonatkozó ajánlatait.

Ezúttal az ellenzék vezető pártja, a konzervatív CDU elnöke, Friedrich Merz sürgette a beavatkozást, mert szerinte ami a vasútnál és részben a Lufthansánál történik, az túllépi a "megengedett határokat". A kereszténydemokrata politikus különösen élesen támadta a GDL elnökét. Szerinte Claus Weselsky az egész nemzetgazdaságot "bünteti" a Deutsche Bahn ellen folytatott személyes harcával.

El kell gondolkodnunk azon, hogy miként kerülhetjük el a jövőben az ilyen "túlkapásokat"

– jelentette ki Friedrich Merz, és hozzátette: a szövetségi köztársaság gazdasága legalább olyan, védelemre szoruló érték, mint a szakszervezetek sztrájkjoga.

Hasonlóan fogalmazott a CDU testvérpártja, a CSU parlamenti frakcióvezetője. "A szakszervezetek és a munkaadók közötti jelenlegi vitában most többnyire személyes viszályok dominálnak" – vélekedett Alexander Dobrindt, aki szerint ezért első lépésben ezért a tárgyaló feleket kellene "lecserélni". A lehetőségek között említette ugyanakkor a kötelező választott bíráskodást, valamint rögzített határidők bevezetését a sztrájkok időben történő előzetes bejelentésére, valamint a munkabeszüntetések közötti "fix" időközökre is.

Közvetve Merz mellett sorakozott fel, a kormánykoalíció legkisebb pártja, az FDP parlamenti frakcióvezetője is. Christian Dürr szerint "korszerűsíteni" kel a sztrájkjogot, különösen a kritikus infrastruktúra esetében. Ő is élesen bírálta a GDL vezetőjét, Claus Weselskít, ak szerinte "túllő a célon".

"Nem fordulhat elő, hogy Németországot egyetlen szakszervezeti vezető ilyen feszültségben tartsa, az országnak többmilliós gazdasági veszteséget, családok millióinak súlyos személyes károkat okozva" – jelentette ki.

A CDU szociális szárnya ugyanakkor "önmérsékletre" szólította fel saját pártja vezetőit, mert aki a sztrájkjogot akarja korlátozni, az veszélyezteti a társadalmi békét, és a demokrácia ellenségeinek kezére dolgozik.

Elutasította a sztrájkjog korlátozását célzó törekvéseket a kormányzó szociáldemokrata párt elnöke.

Németországban mindenkinek joga van sztrájkolni a magasabb béréért és jobb munkakörülményekért

– hangoztatta Lars Klingbeil, aki szerint ez nem kérdőjelezhető meg. A szociáldemokrata politikus ugyanakkor mielőbbi megegyezésre szólított fel rendkívüli kényelmetlenségeket okozó vasúti vitában.

Címlapról ajánljuk
Kalas Vivien Várhelyi Olivér uniós biztosi jelöléséről: kompromisszumos megoldás született

Kalas Vivien Várhelyi Olivér uniós biztosi jelöléséről: kompromisszumos megoldás született

A magyar uniós biztosjelölttől elvett szakterületek közül kettő az egészségügyi válságkezeléshez, egy pedig a szexuális és reprodukciós jogokkal kapcsolatos hatáskörhöz kapcsolódik – mondta az InfoRádióban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont Európa Stratégia Kutatóintézetének főreferense. Kalas Vivien szerint az új Európai Bizottságtól nem igazán várhatók nagy változások, talán az ECR képviselőcsoport hozhat be új gondolatokat a mindennapos munkába.

Kaiser Ferenc: az oroszoknál maradhatnak az elfoglalt ukrajnai területek, de ez rablóháborút legitimálna

Békekötés nem várható, maximum tűzszünetet lehet elérni Ukrajnában, ami viszont nem biztos, hogy elég lesz az Egyesült Államoknak – mondta az InfoRádióban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense arra reagálva, hogy egyes források szerint Vlagyimir Putyin tárgyalna az ukrajnai fegyverszünetről Donald Trumppal. Kaiser Ferenc szerint ha elapadnak a nyugati támogatások, akkor egész Ukrajna elveszhet.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Brutális bírságot kaphat a nyakába az Amazon

Brutális bírságot kaphat a nyakába az Amazon

Az Európai Unió várhatóan jövőre vizsgálatot indít az Amazon ellen, hogy megállapítsa, előnyben részesíti-e saját márkás termékeit online piacterén. A vizsgálat az EU új, digitális piacokról szóló törvénye (DMA) alapján zajlik majd, amely a nagy technológiai cégek hatalmának korlátozását célozza. Az amerikai óriáscég akár globális éves forgalmának 10%-át kitevő bírságra is számíthat, ha bűnösnek találják a szabályok megsértésében, írja a Reuters.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×