A svájci parlament felsőháza elfogadta azt a javaslatot, amely engedélyezi, hogy az országban található, befagyasztott orosz vagyont Ukrajnának adják háborús jóvátételként.

Tóth Norbert szerint a döntés nagyon problémás és összetett kérdés a nemzetközi jog szempontjából, és azt feltételezi, hogy lavinát indít el, és más országok is fontolóra veszik ezt a lehetőséget. A nemzetközi jogász szerint egyértelmű, hogy Oroszország nemzetközi jogot sértett azzal, hogy megtámadta Ukrajnát, és erre többféle jogszerű válasz adható.

"Az egyik az, amit Ukrajna adott, hogy gyakorolja az önvédelem jogát, amit kollektíven, közösségben is lehetne gyakorolni, tehát elvileg az sem volna tilos, hogy más országok katonákat küldjenek Ukrajnába és segítsék az ukrán védekezést. Ezt nem teszik, viszont ehelyett van ez a másik megoldás, hogy az Oroszországhoz vagy oroszországi magánszemélyekhez köthető vagyonokat befagyasztottak.

Önmagában a befagyasztás szerintem nem jogszerűtlen, viszont az, ha ezeket a vagyonelemeket értékesíteni fogják, fölvet nemzetközi jogi problémákat"

– hangsúlyozta Tóth Norbert.

Kiemelte, hogy nem mindegy, kinek a tulajdonát képezik ezek a vagyonelemek. Ha az orosz állam vagyon, hogy az államok immunitása miatt – az államok mentesek egy másik ország joghatósága alól – kérdéses, hogy jogszerűen el lehet-e vonni ezeket a vagyonelemeket. Ha van is olyan megközelítés, amely szerint állami vagyont így el lehet vonni, akkor a következő kérdés a szakember szerint az, hogy megfeleltethető-e az ellenintézkedések követelményének.

"Az ellenintézkedés egy olyan reakció, amelyet egy másik állam jogsértésére ad annak érdekében, hogy rávegye a jogszerűséghez való visszatérésre. Ennek a vagyonértékesítésnek nem az a célja elsősorban, hogy Oroszországot a jogszerűség talajára visszavezesse, hanem Ukrajnának akarják ezeket adni egyfajta kártérítés gyanánt. Tehát itt meg ez a probléma, hogy ennek az intézkedésnek úgy tűnik, hogy a célja nem jogszerű" – vélekedett a jogi szakember.

Más a helyzet orosz magánszemélyek vagyona esetében, mert ha volna szankció konkrét orosz vezetőkkel szemben, akkor az ő vagyonukat jogszerűen el lehetne vonni. Viszont olyan orosz állampolgárok vagy cégek esetében, ahol nem lehet bizonyítani azt, hogy közvetlen közük volna az orosz politikai vezetéshez vagy döntéshozatalhoz, a nemzetközi jog alapján a tulajdonhoz való jog emberi jogi volta miatt nem lehet jogszerűen fellépni – magyarázta Tóth Norbert.

Az érintett orosz magánszemélyek a svájci bíróságok előtt megpróbálhatják érvényesíteni a jogaikat, és ha ott sikertelenek, akkor fordulhatnak a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósághoz a tulajdonhoz való jog megsértése miatt.

"Az orosz állam viszont ezt nem teheti meg. Perelhetné Svájcot adott esetben egy nemzetközi bírói fórum előtt, például a nemzetközi bíróság előtt, ha megtalálja hozzá a jogalapot, viszont Oroszország nem szokott felperesként nemzetközi bírói fórumok előtt fellépni" – mondta a nemzetközi jogász.