eur:
413.48
usd:
396.47
bux:
78741.84
2024. december 22. vasárnap Zénó
Az Ukrán Önkéntes Hadsereg (UDA) kiképzésén vesznek részt ukrán civilek Kijev térségében 2024. február 17-én. Az UDA-t 2015 decemberében alapította a Jobb Szektor (PSZ) elnevezésű ukrán nacionalista mozgalom egykori vezetője, Dmitro Jaros. Az ukrajnai orosz invázió 2022. februári kezdete után Jaros bejelentette, hogy az önkéntes katonai alakulat összes zászlóalját a frontra telepíti. Az UDA szerint a szervezet önkéntesei eddig kétezernél több civilt képeztek ki honvédelmi feladatok ellátására.
Nyitókép: MTI/EPA/Szerhij Dolzsenko

Uniós üzenet Ukrajnának a háború kétéves évfordulójára

Közben "szankciópárbaj" zajlik az USA és az EU, illetve Oroszország között a háború február 24-i évfordulója kapcsán.

Továbbra is egységesek maradunk, és hűek leszünk ígéretünkhöz, hogy támogatjuk Ukrajnát, ameddig csak szükséges, mindezt tesszük az ukrán népért, az európai békéért és biztonságért, valamint a szabályokon alapuló nemzetközi rend érvényesüléséért - írta pénteken közzétett közös sajtóközleményében Charles Michel, az Európai Tanács, Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság, és Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke.

Az ukrajnai háború kitörésének második évfordulója alkalmából az uniós vezetők aláhúzták: "ez a tragikus évforduló Oroszország Ukrajnával szembeni, a nemzetközi jogot és az ENSZ Alapokmányát nyilvánvalóan sértő, teljes körű agressziós háborújának évfordulója. Két év erőszak, brutalitás, terror és pusztítás. Soha nem fogjuk elfelejteni a támadás kezdete okozta megrázkódtatást, a borogyankai, bucsai, mariupoli események borzalmait."

A vezetők hangsúlyozták: a folyamatos atrocitások és szenvedések ellenére Ukrajna szilárdan ellenáll, a hősies ukrán nép bátorsággal és elszántsággal védi hazáját, és harcol szabadságáért, a közös európai értékekért.

"Oroszország és vezetése kizárólagos felelősséggel tartozik ezért a háborúért és annak globális következményeiért, valamint az elkövetett súlyos bűncselekményekért.

Továbbra is eltökéltek vagyunk abban, hogy felelősségre vonjuk őket, többek között az agresszió bűntettéért is" - olvasható a közleményben.

A vezetők felhívták a figyelmet, hogy Ukrajna jövője az Európai Unióban van. A 2024-2027 közötti időszakra szóló, 50 milliárd eurós pénzügyi támogatási csomag segíteni fogja Ukrajnát abban, hogy újjáépítse gazdaságát és társadalmát, modernizálja intézményeit, valamint megszilárdítsa a demokráciát és a jogállamiságot - hangsúlyozták.

Közleményükben megerősítették, hogy az EU továbbra is foglalkozik Ukrajna sürgető katonai és védelmi szükségleteivel. "Uniós szinten példátlan intézkedéseket hoztunk az európai védelmi ipari termelés felfuttatása érdekében. A jövőbeni biztonsági kötelezettségvállalásokon is dolgozunk, amelyek segítenek Ukrajnának az önvédelemben, ellenállni a destabilizációs törekvéseknek és elrettenteni az agresszív cselekményeket - hangoztatták.

Az EU készen áll arra, hogy fokozza az Oroszországra gyakorolt nyomást, az orosz háborús kapacitások gyengítése érdekében - hangoztatták az uniós vezetők. Hozzátették: az EU lépéseket tesz annak érdekében is, hogy a zárolt orosz vagyonból származó rendkívüli bevételeket Ukrajna támogatására fordítsák.

Az uniós vezetők hangsúlyozták: támogatják az igazságos, tartós, és a nemzetközi jog elvein alapuló ukrajnai békeformulát, valamint egy globális békecsúcsra irányuló valamennyi erőfeszítést.

Kölcsönös szankciók

Az Európai Unió Tanácsa az Ukrajna elleni folytatódó háborúra tekintettel elfogadta tizenharmadik szankciós csomagját, amely az orosz háborús erőfeszítésekhez segítséget nyújtó vállalkozásokat is sújtja. A tanács pénteki brüsszeli közleménye szerint a szankciós lista az újabb csomag részeként 106 ember és 88 szervezet nevével bővült, akik vagy amelyek felelősek az Ukrajna területi egységét, önállóságát és függetlenségét aláásó vagy fenyegető cselekményekért. Ezzel 2000 fölé emelkedett azok számra, akiket az EU szankciókkal sújt válaszul Oroszország Ukrajna elleni agressziójára. (Cikkünk itt olvasható.)

Ezután Moszkva is újabb szankciókat jelentett be az Európai Unióval szemben.

"Válaszul ezekre a barátságtalan intézkedésekre (a 13. szankciós listára) az orosz fél jelentősen kibővítette az európai intézmények és az EU-tagállamok azon képviselőinek listáját, akiknek (...) tilos belépniük államunk területére" - közölte az orosz diplomáciai tárca a honlapján.

A tiltólistára fegyveres testületek és kereskedelmi szervezetek alkalmazottai, valamint Kijevnek katonai segítséget nyújtó uniós tagállamok állampolgárai kerültek. Továbbá olyan személyek, akik részesei orosz tisztviselők üldöztetésének, emberek ukrajnai "illegális letartóztatásának" és az ország területéről való eltávolításának, továbbá olyanok, akik részt vesznek az orosz vezetés elleni "törvényszék" létrehozásában, valamint olyanok is, akik az orosz állami vagyon elkobzását vagy az abból származó jövedelem Ukrajna érdekében történő felhasználását támogatják. Emellett a korlátozásokban olyan személyeket érintettek, akik támogatják az Oroszország elleni szankciók bevezetését, megpróbálják aláásni Moszkva kapcsolatait más országokkal, és dezinformációt terjesztenek róla.

Az új orosz stoplista az Európa Tanács olyan funkcionáriusaira, az EU-tagállamok olyan törvényhozóira, valamint az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetben (EBESZ) és a szervezet parlamenti közgyűlésében (PACE) olyan aktív személyekre is kiterjed, akik "szisztematikusan agresszív nyilatkozatokat tesznek Oroszország ellen". Az orosz külügyminisztérium kilátásba helyezte, hogy Moszkva a jövőben is gyorsan és megfelelő módon fog reagálni a Nyugat minden barátságtalan lépésére.

Az Egyesült Államok 500 újabb szankciót vezet be Oroszország és oroszországi személyek ellen - jelentette be pénteken Joe Biden elnök. Közleménye szerint az újabb büntetőintézkedések többek közt olyan személyek ellen irányulnak, akik szerepet játszottak Alekszej Navalnij bebörtönzésében. Ezek mellett újabb szankciók sújtják az orosz pénzügyi szektort és a hadiipart, valamint az Egyesült Államok további intézkedésekkel szűkíti Oroszország nemzetközi beszerzési forrásait - közölte Joe Biden, hozzátéve, hogy olyan szereplők is szerepelnek a listán, akik kijátszották a korábban bevezetett intézkedéseket.

Az elnök azt is bejelentette, hogy

új exportkorlátozásokat is bevezet az Egyesült Államok 100 olyan szereplő ellen, aki "hátsó kaput biztosít az orosz háborús gépezet számára",

és az amerikai lépések célja az is, hogy tovább csökkentsék Oroszország energiahordozókból származó bevételeit.

Joe Biden - mint mondta - arra is utasította munkatársait, hogy "erősítsék a civil társadalom és a független média támogatását, valamint azokét, akik a demokráciáért küzdenek szerte a világban".

Az ukrajnai háború kitörésének második évfordulója alkalmából közzétett nyilatkozatában Joe Biden ismét határozott sürgetést fogalmazott meg az amerikai Kongresszus alsóháza, a Képviselőház felé, hogy fogadja el az Ukrajna katonai támogatását is tartalmazó törvényjavaslatot, "mielőtt túl késő lesz".

Az úgynevezett nemzetbiztonsági törvényt a demokrata többségű felsőház, a Szenátus több republikánus szenátor támogatása mellett fogadta el múlt héten. A jogszabály sorsa a republikánus többségű Képviselőháztól függ, ami jelenleg kéthetes ülésezési szünetet tart.

(A nyitóképen: Az Ukrán Önkéntes Hadsereg (UDA) kiképzésén vesznek részt ukrán civilek Kijev térségében 2024. február 17-én. Az UDA-t 2015 decemberében alapította a Jobb Szektor (PSZ) elnevezésű ukrán nacionalista mozgalom egykori vezetője, Dmitro Jaros. Az ukrajnai orosz invázió 2022. februári kezdete után Jaros bejelentette, hogy az önkéntes katonai alakulat összes zászlóalját a frontra telepíti. Az UDA szerint a szervezet önkéntesei eddig kétezernél több civilt képeztek ki honvédelmi feladatok ellátására.)

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor: a háborút az Európai Unió elveszítette

Orbán Viktor: a háborút az Európai Unió elveszítette

Miután szombaton évzáró nemzetközi sajtótájékoztatót tartott a miniszterelnök, vasárnap este az M1-nek is interjút adott. Meglátása szerint Brüsszel nagy árat fog fizetni azért, hogy még mindig úgy gondolja, mindent az eddigiek szerint kell tovább csinálni. Ukrajnában és a világban is új realitás van, ehhez kell alkalmazkodni, Magyarország is ezt teszi a gazdasági semlegességgel és a jövő évi költségvetéssel is. "Jobban fogunk élni, de hogy szebben tudunk-e, ez a kérdés" - zárta az interjút.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.12.23. hétfő, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×