Infostart.hu
eur:
385.16
usd:
331.76
bux:
120679.89
2026. január 16. péntek Gusztáv
An illustration of Russia map and a red prohibition sign. Travel ban concept. Closed borders due to covid-19 infection.  Sanctions.
Nyitókép: Galina Pilina / Getty Images

Újabb szankciókat vetettek ki Oroszországra

Új-Zéland magas rangú orosz banki tisztségviselőket és olyan vállalatokat sújtott újabb büntetőintézkedésekkel, amelyek a gyanú szerint az orosz védelmi ipart igyekeznek új technológiákkal felvértezni, vagy észak-koreai fegyverek beszerzésében érintettek.

Az új-zélandi kormány újabb szankciókat vetett ki Oroszországra az Ukrajna ellen indított háborúja miatt, valamint bevezette a legfejlettebb iparú országok csoportja (G7) és az Európai Unió által már elfogadott, az orosz kőolajra vonatkozó árplafont.

Winston Peters külügyminiszter közölte: az új-zélandi kormány újabb büntetőintézkedései 61 természetes személyt, vállalkozást vagy szervezetet érintenek.

Az új szankciók egyik célja azoknak a vállalatoknak a gazdasági tevékenységének korlátozása, melyek – közvetítő országok segítségével – Oroszországba vagy Fehéroroszországba exportálnak termékeket.

A büntetőintézkedésekkel sújtottak között vannak magas rangú orosz banki tisztségviselők, valamint olyan vállalatok, amelyeket a gyanú szerint az orosz védelmi ipart igyekeznek új technológiákkal felvértezni, vagy észak-koreai fegyverek beszerzésében érintettek.

A most kivetett új-zélandi szankciók azoknak a nemzetközi erőfeszítéseknek a részei, melyekkel igyekeznek lehetetlenné tenni, hogy a Kreml tovább finanszírozhassa Ukrajna elleni hadműveleteit.

Az ukrajnai háború 2022. februári kezdete óta Új-Zéland összesen több mint 1600 természetes személyt – köztük Vlagyimir Putyin orosz elnököt és körét –, valamint vállalatot sújtott büntetőintézkedésekkel.

Wellington emellett több mint százmillió új-zélandi dollárnyi (22 milliárd forint) támogatást adományozott már Ukrajnának katonai és humanitárius célokra.

Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

A befektetők a geopolitikai események értékelése mellett a vállalati gyorsjelentésekre is már figyelnek a héten, ugyanis az amerikai nagybankok megnyitották a jelentési szezont. A befektetők eközben szoros figyelemmel kísérik, hogy milyen hírek érkeznek az amerikai-dán egyeztetésekről, hiszen Donald Trump továbbra sem mondott le Grönland megszerzéséről, viszont Iránnal kapcsolatban mintha valamelyest enyhült volna az elnök álláspontja, legalábbis a tegnap esti kijelentései erre utalnak – részben emiatt korrigál az arany, az ezüst, és az olaj ára a korábbi emelkedés után. Közben a chiprészvények a tajvani TSMC erős negyedéves jelentése után kaptak egy lökést. Részvénypiacokon összességében pozitív a hangulat, emelkednek az európai és az amerikai részvények is, köztük a ma jelentő befektetési bankok. Itthon a Mol árfolyama ma is jelentős pluszban van, miután Szijjártó Péter arról beszélt, hogy közel a megállapodás a NIS szerb olajvállalatban lévő orosz tulajdonrész megvásárlásáról.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×