Infostart.hu
eur:
385.34
usd:
331.91
bux:
120679.89
2026. január 15. csütörtök Lóránd, Lóránt
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter beszédet mond a Hanon Systems magyarországi beruházásáról tartott sajtótájékoztatón a Külgazdasági és Külügyminisztériumban 2023. december 15-én. Az egyik legnagyobb dél-koreai autóipari beszállítónak számító cég 43 milliárd forint értékű beruházással 250 újabb munkahelyet teremt Székesfehérváron, Pécsen és Rétságon.
Nyitókép: MTI/Illyés Tibor

Bővítéspárti magyar EU-elnökséget ígért Szijjártó Péter

Az Európai Unió "sírás és jajveszékelés" helyett úgy tudná leginkább elejét venni a Nyugat-Balkánon tapasztalható külső, adott esetben orosz befolyásszerzési kísérleteknek, ha minél előbb felvenné tagjai közé a térség államait - közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Brüsszelben.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető az Európai Unió és Georgia közötti társulási tanács ülése után tartott sajtótájékoztatóján újságírói kérdésekre válaszolva hangsúlyozta: akik a nyugat-balkáni külső befolyásszerzéssel riogatnak, azok "magukra vonják a gyanút, hogy a Holdról jöttek", ugyanis teljesen természetes, hogy a regionális integrációkhoz nem tartozó országokban a nagyhatalmak befolyást próbálnak szerezni.

"És nyilvánvalóan nem csak az oroszok próbálják ezt meg, hanem mások is. Például mi, az Európai Unió, ugye mi szeretnénk, ha nekünk lenne a legnagyobb befolyásunk a Nyugat-Balkánra, ezt ne rejtsük már véka alá" - fogalmazott.

Majd kiemelte, hogy ehhez az EU van legjobb pozícióban, mindössze meg kellene végre nyitnia a kapuit a régió országai előtt, és akkor le is kerülne a napirendről az ottani befolyásszerzés kérdése.

Ennek kapcsán pedig arra figyelmeztetett, hogy ezt csupán addig tudja megtenni a blokk, amíg magas a szóban forgó államokban a tagság támogatottsága, ami folyamatosan csökken. "Minél tovább húzzuk a csatlakozási folyamatot, annál inkább nő a szkepticizmus" - mondta.

"Tehát itt nem sírni kell, meg nem jajveszékelni, meg nem meglepődni, hogy mások is befolyást akarnak szerezni, hanem bele kell állni a meccsbe, előre kell menni, és be kell őket engedni az Európai Unióba" - szögezte le.

Szijjártó Péter a szavai szerint az EU részéről tapasztalható kettős mércét és kétszínűséget sérelmezte, ami a magyar soros elnökség alatt is nehezítő tényező lesz. A bővítési politika kudarcának okaként is a kétszínűséget nevezte meg, rámutatva, hogy egyes országok vezetői "mindenfajta szégyenérzet nélkül mondanak mást a nyilvánosság előtt, mint amit aztán tesznek a döntéshozataluk során".

A miniszter érintette az ukrán csatlakozási folyamatot is, amelyben a következő feladat az úgynevezett tárgyalási keret összeállítása. Aláhúzta: ez egyhangú döntéshozatalt igényel, így a magyar kormány is érvényesíteni tudja a maga szempontjait, elsősorban a kárpátaljai közösség jogainak területén.

"Ha egy állam csatlakozni szeretne az Európai Unióhoz, akkor az európai alapértékeket tiszteletben kell tartania. Ezek közé tartozik a nemzeti közösségek jogának tisztelete. Nekünk itt egy világos elvárásunk van. Azt gondoljuk, hogy Ukrajna akkor mondhatja el magáról, hogy tiszteli a magyar nemzeti közösség jogait, hogyha visszatér a 2015-ös állapothoz" - tudatta.

Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

A befektetők a geopolitikai események értékelése mellett a vállalati gyorsjelentésekre is már figyelnek a héten, ugyanis az amerikai nagybankok megnyitották a jelentési szezont. A befektetők eközben szoros figyelemmel kísérik, hogy milyen hírek érkeznek az amerikai-dán egyeztetésekről, hiszen Donald Trump továbbra sem mondott le Grönland megszerzéséről, viszont Iránnal kapcsolatban mintha valamelyest enyhült volna az elnök álláspontja, legalábbis a tegnap esti kijelentései erre utalnak – részben emiatt korrigál az arany, az ezüst, és az olaj ára a korábbi emelkedés után. Közben a chiprészvények a tajvani TSMC erős negyedéves jelentése után kaptak egy lökést. Részvénypiacokon összességében pozitív a hangulat, emelkednek az európai és az amerikai részvények is, köztük a ma jelentő befektetési bankok. Itthon a Mol árfolyama ma is jelentős pluszban van, miután Szijjártó Péter arról beszélt, hogy közel a megállapodás a NIS szerb olajvállalatban lévő orosz tulajdonrész megvásárlásáról.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×