Ez az első olyan eset az országban, amikor halálbüntetést szabtak ki egy olyan elkövetőre, aki a bűncselekmény idején kiskorú volt és akinek a nevét a fiatalkorúakról szóló törvény 2022-es felülvizsgálata alapján nyilvánosságra hozták.

Endo Juki 19 éves volt, amikor 2021. október 12-én, a Jamanasi prefektúrában található Kofuban halálra késelte egy ismerőse 55 éves apját és 50 éves anyját, majd megsebesítette ismerőse nővérét és felgyújtotta a házukat.

Japánban egy 2022 áprilisában életbe lépett törvénymódosítás lehetővé teszi, hogy a média nyilvánosságra hozza a 18 és 19 éves elkövetők személyazonosságát, amint vádat emelnek ellenük. Korábban a japán médiának tilos volt a 20 év alattiak nevét, életkorát, foglalkozását, lakóhelyét és megjelenését közölni, illetve fényképeket közzétenni róluk. A törvény felülvizsgálatával egyidejűleg átvilágították a japán polgári törvénykönyv azon cikkelyét, új szabadságjogokat és felelősséget biztosítva a 18 és 19 évesek számára.

A kofui kerületi bíróságon hozott ítélet alapján Jun Mikami bíró elismerte a vádlott teljes büntetőjogi felelősségét, és azt mondta hogy a kora „nem lehet ok a halálbüntetés elkerülésére”.

A japán büntető törvénykönyv szerint pedig a gyújtogatás egy olyan lakás ellen, amelyben egy személy is tartózkodik, szintén halállal büntethető.

A tárgyaláson Endo azt mondta, hogy azért követte el a bűncselekményeket, mert az ismerőse nem volt hajlandó randevúra menni vele, ami miatt kétségbeesettnek és dühösnek érezte magát. Azt is mondta, hogy elégedetlen volt a szüleivel való kapcsolatával. A tárgyalás során nem kért bocsánatot a tetteiért, és tagadta hogy fellebbezne az ítélet ellen, mondván, hogy nem akar visszatérni a normális életbe.

Az ügyészek halálbüntetést kértek a fiatal férfira, mondván hogy a vádlott teljes mértékben felelősségre vonható a bűncselekmények szándékossága és megtervezése miatt. Azt is közölték a tárgyaláson, hogy a megtámadott nő poszttraumás stresszben szenved. A támadást túlélt nő videokapcsolaton keresztül vett részt a tárgyaláson, mert saját bevallása szerint túlságosan félt ahhoz, hogy Endo előtt beszéljen az érzéseiről.

„Az elkövető meg fog ölni, ha lehetősége lesz rá. Azt akarom, hogy soha ne engedjék ki és garanciát akarok arra, hogy nem is fogják”

– írta a megtámadott nő az ügyészek által felolvasott vallomásában.

A védelem enyhébb büntetést kért, azzal érvelve hogy a vádlott a támadás idején csökkent beszámító képességű volt.

Japánban 1983 óta, amikor a legfelsőbb bíróság meghatározta a halálbüntetés kiszabásának mértékét, hét esetben ítéltek halálra olyan vétkest, aki fiatalkorúként követett el bűntényt.

Az úgynevezett Nagajama-szabályt – amely olyan tényezőket vesz figyelembe, mint az áldozatok száma, a bűncselekmény brutalitása és társadalmi hatása – évtizedek óta alkalmazzák a halálbüntetés kiszabásának meghatározásakor.

Amellett, hogy a média nyilvánosságra hozhatja a 18 és 19 éves elkövetők nevét, a 2022-es törvény még a bűncselekmények körét is kibővítette, amelyekben az elkövetőket a családjogi ügyészekhez irányítják, hogy felnőttként tárgyalják a velük kapcsolatos ügyeket.