Idén várhatóan 76 országban tartanak olyan választásokat (elnök, parlamenti, önkormányzati), ahol minden választópolgárnak lehetősége lesz leadni a szavazatát. Ez a világ lakosságának több mint a felét érinti, mintegy négymilliárd embert, és az elmúlt évek részvételi hajlandóságát alapul véve körülbelül kétmilliárdan élhetnek majd szavazati jogukkal.

A világ tíz legnépesebb országa közül nyolcban – Bangladesben, Brazíliában, Indiában, Indonéziában, Mexikóban, Pakisztánban, Oroszországban és az Egyesült Államokban – írtak ki választásokat 2024-re.

Árokszállási Zoltán az InfoRádióban elmondta: az idei választások közül az európai parlamenti, valamint az Egyesült Államokban zajló voksolás lesz a legnagyobb hatással a globális gazdasági folyamatokra. Az Equilor vezető elemzője szerint a felmérések alapján úgy tűnik, hogy a júniusi EP-választásokon a populista, establishment-ellenes erők törhetnek előre. Ugyanakkor hozzátette: kérdéses, hogy ez mandátumokban mit jelent majd, azt nem lehet tudni, lesz-e igazán nagy áttörés a részükről. Úgy véli, annyira azért valószínűleg nem tudnak majd megerősödni ezek a radikális pártok, hogy dezintegrációs folyamatokat tudjanak elindítani az Európai Unión belül.

Inkább az várható, hogy még inkább előtérbe kerülnek azok az uniós ügyek, amelyek már eddig is nagy vitákat váltottak ki bizonyos tagállamok között,

egyes témák pedig a lehetséges akadályoztatás miatt „még lassabban fognak előbbre haladni”.

Az elemző szerint akár az uniós zöldítési tervek is áldozatául eshetnek ennek, ami egyébként korántsem csak a berendezkedésellenesek érdeke. Árokszállási Zoltán nem tartja kizártnak, hogy bizonyos hagyományos jobbközép pártok felől is érvényesülhet nyomás arra vonatkozóan, hogy „vegyenek vissza egy sebességgel” ebben a témában.

Megjegyezte ugyanakkor, hogy az establishment-ellenes erők sem egységesek minden kérdésben, az EU bővítésével vagy a migráció kezelésével kapcsolatban komoly viták vannak közöttük is. A térnyerésük mértéke kérdéses, de

ha csak kisebb mértékben erősödnek, akkor is lassíthatják a brüsszeli döntéshozatalt,

akadályozhatnak egyes gazdasági programokat, illetve adott esetben visszaszorulhatnak bizonyos tagállamok segítségnyújtásával kapcsolatos kezdeményezések is.

Milyen gazdasági következményei lennének Donald Trump visszatérésének?

A 2024-es év másik nagy és sokak által várt politikai eseménye a novemberi amerikai elnökválasztás lesz. Árokszállási Zoltán várakozása szerint ugyanaz a két jelölt – Joe Biden és Donald Trump – küzd majd meg egymással ezúttal is, mint négy évvel ezelőtt.

Republikánus oldalon azonban később lehetséges alelnökként nagy szerepet kaphatna az elnökjelöltségért egyébként szintén induló Nikki Haley, aki az elemző szerint „a mainstream szavazók számára elfogadhatóbb politikus, mint Donald Trump”. Ebből kifolyólag az ő kezét várhatóan akkor sem engednék el a republikánusok, ha alulmaradna Trumppal szemben az elnökjelöltségért vívott küzdelemben.

A legfrissebb közvélemény-kutatási adatok alapján Donald Trump csak alig egy százalékponttal vezet Joe Bidennel szemben, így kiszámíthatatlan, hogy mi lesz a végeredmény novemberben. A szakértő szerint

Trump győzelme esetén „erősödne a deglobalizáció, nagyobb inflációs nyomás érvényesülne és az amerikai jegybank is némileg nagyobb nyomás alá kerülne”.

Múlt hétvégén Tajvanon már megtartották az elnökválasztást, amely a kormányzó Demokratikus Haladó Párt (DPP) győzelmét hozta: az eddigi alelnök, Laj Csing-tö a szavazatok több mint 40 százalékát szerezte meg. A megválasztott elnök ugyanakkor elismerte, hogy pártja elveszítette a többséget a szintén múlt szombaton rendezett parlamenti választásokon, és együttműködést ígért ellenfeleivel. Az új elnök egyértelműen a függetlenség irányába terelné Tajvant, valamint nyíltan az Egyesült Államok felé orientálódik, ami tovább szíthatja a feszültséget Kínával.

Vihar előtti csend Tajvanon?

Árokszállási Zoltán szerint a tajvani elnökválasztást követően most arra lesz érdemes figyelni, „milyen jelzéseket küld” egymásnak Kína és az Egyesült Államok. Mint fogalmazott, az üzengetés már régóta tart a felek között, kérdés, hogy az új fejlemények hoznak-e valamilyen komolyabb változást. Az elemző úgy véli, a tajvani választás eredménye „felemás”. A Kínával szemben kritikus politikai tömörülés győzött, a parlamentben viszont együttműködésre kényszerülnek az ellenzékkel.

Hozzátette: döntően Kína szándékaitól függ, mi történik majd a térségben. Árokszállási Zoltán emlékeztetett, hogy az Egyesült Államok jelezte, nem akarnak egy független Tajvant. Ebben a helyzetben az a nagy kérdés, hogy Kína beéri ezzel az ígérettel. Pekingnek nyíltan az a célja, hogy ténylegesen az anyaországhoz tartozzon a sziget.

Az elemző úgy látja, a világgazdaság és a geopolitikai erőviszonyok alakulását, változását illetően

akkor jöhet nagyobb fordulat, ha katonai mozgósítást rendelnének el a térségben.

„A legutóbbi hírek arról szóltak, hogy ismét erősödik a katonai jelenlét. Ha ez elér egy olyan szintet, ami már megüti a befektetők ingerküszöbét, akkor akár átmeneti dollárerősödés és piaci gyengélkedés is bekövetkezhet. Arra számítunk, hogy ilyen periódusok többször is előfordulhatnak majd Tajvannal kapcsolatban ebben az évben” – mondta az Equilor vezető elemzője.