Infostart.hu
eur:
385.75
usd:
328.99
bux:
0
2025. december 17. szerda Lázár, Olimpia
Gitanas Nauseda litván államfő (b) Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt fogadja Vilniusban 2024. január 10-én, Zelenszkij előre be nem jelentett balti körútjának első napján. Az ukrán elnök biztonsági kérdésekről, Kijev észak-atlanti és európai uniós integrációjáról, az elektronikus hadviseléssel és a drónokkal kapcsolatos együttműködésről, valamint az Ukrajnának nyújtott európai támogatás további összehangolásáról tárgyal a balti országok vezetőivel.
Nyitókép: MTI/EPA/Toms Kalnins

Zelenszkij szerint Putyinnak még több kell

Volodimir Zelenszkij ukrán államfő arra figyelmeztetett, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök nem éri be azzal, amit eddig tett, és nem szándékozik véget vetni az Ukrajnában zajló háborúnak.

Erről Zelenszkij szerdán Vilniusban beszélt újságíróknak, miután megbeszélést folytatott Gitanas Nauseda litván elnökkel. Az ukrán államfő szerint országa partnerei nem követelik Kijevtől a háború befagyasztását. "Semmiféle nyomás nincs a partnerek részéről védekezésünk beszüntetésére és a konfliktus befagyasztására, legalábbis egyelőre. Különböző hangok, viták vannak erről, hallottam, olvastam ilyeneket a médiában, és ismerem őket. Úgy gondolom, hogy partnereink arra még nem állnak készen, hogy megfelelő jelzéseket adjanak nekünk. Én legalábbis személyesen nem hallottam ilyeneket. Zelenszkij meggyőződését fejezte ki afelől, hogy Putyin egész Ukrajnát el akarja foglalni. Ezzel összefüggésben arra figyelmeztetett, hogy a partnerországok bizonytalankodásai az Ukrajnának nyújtandó segítségek tekintetében az agresszió folytatására ösztönzik Oroszország elnökét. Úgy fogalmazott: Putyin addig nem nyugszik, amíg le nem rombolja Ukrajnát. "Ezután Litvánia, Lettország, Észtország, Moldova lehet a következő, ha Ukrajna nem éli túl" - tette hozzá.

Az elnök kitért arra, hogy Ukrajna jelenleg hiányt szenved korszerű légvédelmi rendszerekben. Emlékeztetett arra, hogy Oroszország december utolsó és január első napjaiban polgári infrastrukturális létesítményekre mért mintegy ötszáz csapást rakétákkal és drónokkal. "Ezeknek átlagosan 70 százalékát tudtuk megsemmisíteni. Sajnos, embereket vesztettünk" - mutatott rá. Közölte, hogy Ukrajnában a drónok elleni küzdelemre és saját drónok gyártására összpontosítanak.

Zelenszkij kitért arra, hogy a NATO washingtoni csúcstalálkozójától védelmi és politikai döntéseket vár, különös tekintettel Ukrajna légvédelmének megerősítésére. "Két konkrét dolgot szeretnék kapni: egy védelmi és egy politikai döntést. Ami a védelmet illeti, a lényeg Ukrajna légvédelmének megerősítése. Nagy szükségünk van olyan légvédelmi rendszerekre és rakétákra, amelyek hatékonyak az orosz ballisztikus fegyverekkel szemben" - magyarázta. A politikai döntés tekintetében az elnök szeretné, ha Ukrajna közelebb kerülne egy lépéssel a NATO-tagsághoz.

A litván elnök szerint az lenne a washingtoni csúcs sikere, ha a vilniusi csúcson született határozatkora építve megtennék a következő lépést. Míg a vilniusi csúcs előtt még voltak kétségek, hogy Ukrajna tagja lesz-e a NATO-nak, a csúcs után viszont már az a kérdés vált időszerűvé, hogy pontosan mikor lesz a szövetség tagja" - fejtette ki. Nauseda hozzáfűzte egyúttal, hogy a washingtoni csúcstalálkozó előtt Ukrajnának az éves nemzeti program végrehajtására kell összpontosítania.

(A nyitóképen: Gitanas Nauseda litván államfő (b) Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt fogadja Vilniusban 2024. január 10-én, Zelenszkij előre be nem jelentett balti körútjának első napján.)

Címlapról ajánljuk

Mészáros Andor: stabil lesz Andrej Babis kormánya, de baj esetén az ellenzékből is lehetnek támogatói

Olyan komoly a kormánykoalíció többsége, hogy ez stabil kormányzást vetít előre – értékelt az InfoRádió Aréna című műsorában Mészáros Andor, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Történeti Intézetének egyetemi docense. Beszélt arról is, mi adja Andrej Babis politikai varázsát.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.17. szerda, 18:00
Magyarics Tamás
külpolitikai szakértő, az Eötvös Loránd Tudományegyetem emeritus professzora
Kiderült az igazság az EU új AI-támogatásairól: a magyar cégek nagy része kiszorulhat a rendszerből

Kiderült az igazság az EU új AI-támogatásairól: a magyar cégek nagy része kiszorulhat a rendszerből

A mesterséges intelligencia uniós finanszírozási rendszere évek óta ugyanazt a kritikát kapja: miközben az EU stratégiai szinten erős hangsúlyt fektet az AI fejlesztésére, a támogatási programok túlnyomó része továbbra is a kutatóintézetekre és a nagy technológiai szereplőkre épül. A kkv-k és az alkalmazásorientált vállalkozások számára viszont alig vannak elérhető eszközök, és az infrastruktúra-finanszírozás is több ponton kiürült a mostani ciklus végére. Mindezt tovább bonyolítja, hogy a 2028–2034-es keretben az Európai Bizottság összevonja a digitális forrásokat, és a Digitális Európa Program beolvad a Versenyképességi Alapba – ám az új rendszer fókuszai egyelőre még inkább a deep tech irányába tolódnak. A Magyar Fejlesztésösztönző Iroda (MFOI) viszont már most  tud segíteni a cégeknek, hogy a lehető leghatékonyabban pályázzanak rájuk és használják fel az uniós forrásokat – többek között ezekről beszélgettünk Petri Bernadettel, az MFOI ügyvezetőjével, a közvetlen EU forrásokért felelős miniszteri biztossal.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×