Infostart.hu
eur:
379.49
usd:
321.83
bux:
131704.29
2026. február 5. csütörtök Ágota, Ingrid
Gázai övezet, 2024. január 7.Izraeli légicsapás Gázában 2024. január 7-én. A Hamász palesztin iszlamista szervezet fegyveresei 2023. október 7-én támadást indítottak Izrael ellen, az izraeli haderő pedig válaszul légi és szárazföldi hadműveleteket hajt végre a Gázai övezetben.
Nyitókép: MTI/EPA/Abir Szultan

Szakértő: új időszak kezdődött a Közel-Keleten zajló konfliktusban

Az elmúlt hetekben inkább csak „apróbb, feszültséggerjesztő” eseményekről érkeztek hírek a Gázai övezetből, melyeket nem követtek nagy megtorlások – mondta Szalai Máté az InfoRádióban. Az olaszországi Ca’ Foscari Egyetem Közel-Kelet kutatója szerint a korábbiakhoz képest valamivel higgadtabban kezelik a kialakult helyzetet a szemben álló felek.

Múlt héten a Hamász több vezetője, valamint további mintegy száz ember életét vesztette a bejrúti robbantásokban, január 3-án pedig több mint kétszázan megsebesültek az iráni Forradalmi Gárda néhai vezetőjének sírjánál történt merényletben. Közülük csaknem harmincan válságos állapotban kerültek kórházba. A kermáni temetőben elkövetett terrorcselekményt a 2020 januárjában amerikai dróntámadásban megölt Kászem Szulejmáni vezérőrnagy halálának évfordulóján követték el.

Szalai Máté az InfoRádióban elmondta: az elmúlt hét eseményei után sem tartja valószínűnek, hogy egy nagyobb, regionális háború tör ki a közeljövőben a Közel-Keleten, mert meglátása szerint „a legtöbb szereplő nem érdekelt ebben”. A szakértő hozzátette: ha a konfliktus eszkalálódik, „teljesen kiszámíthatatlan következményei” lehetnének, ráadásul a háború jelentős költségekkel is jár, nem beszélve az emberáldozatokról.

Megjegyezte: az elmúlt hetekben inkább csak „apróbb, feszültséggerjesztő” történésekről érkeztek hírek a térségből, melyeket nem követtek nagy megtorlások.

Bejrút, 2024. január 4.
Száleh al-Arúrit, a Hamász palesztin iszlamista szervezet második legmagasabb rangú vezetőjét és a katonai szárny, az al-Kasszám Brigádok két vezetőjét temetik Bejrútban 2024. január 4-én. A három palesztin vezetőt az izraeli hadsereg ölte meg egy drónnal végrehajtott légicsapással az előző nap a libanoni főváros egyik déli elővárosában.
MTI/AP/Huszein Malla
Száleh al-Arúrit, a Hamász palesztin iszlamista szervezet második legmagasabb rangú vezetőjét és a katonai szárny, az al-Kasszám Brigádok két vezetőjét temetik Bejrútban 2024. január 4-én. A három palesztin vezetőt az izraeli hadsereg ölte meg egy drónnal végrehajtott légicsapással az előző nap a libanoni főváros egyik déli elővárosában. Fotó: MTI/AP/Huszein Malla

A Közel-Kelet-kutató szerint ez is azt mutatja, hogy most „kicsit visszább vesznek” a felek, akik a korábbiakhoz képest valamivel higgadtabban kezelik a kialakult helyzetet, vagyis

valószínűleg nem lesz gyors lezárása a konfliktusnak.

Továbbra sincs nyugalom a Vörös-tenger térségében sem, ahol a jemeni húszi lázadók egyre több kereskedelmi hajót vesznek célkeresztbe. A mozgalom alapvető célja, hogy károkat okozzon Izraelnek és az Egyesült Államoknak. A húszik számos alkalommal kijelentették: addig akadályozzák a hajóforgalmat a Vörös-tengeren, amíg az izraeliek nem hagynak fel fegyveres akciókkal Gázában. Fegyverekkel, ballisztikus rakétákkal, drónokkal, sőt helikopterekkel is támadnak, és olyan kereskedelmi hajókat is célba vesznek, amelyek nem Izrael felé tartanak. A Ca’ Foscari Egyetem kutatója emlékeztetett, hogy 2015 óta polgárháború zajlik Jemenben, és a fővárost a síita húszi lázadók tartják ellenőrzésük alatt.

Nem lett komoly hatása a Pentagon válaszlépésének

A húszi lázadók már az október 7-i Hamász-támadás előtt is lőttek ki rakétákat Izrael irányába, azóta viszont még komolyabb ellenállást tanúsítanak – ezzel szolidaritást vállalva Gázával. Az egyes kereskedelmi hajók Vörös-tengeri támadása is ennek tudható be. Szalai Máté közölte: a Vörös-tenger bejárata, konkrétan a Báb el-Mandeb tengerszoros fontos kereskedelmi pont, ott halad keresztül a világ hajóforgalmának 12 százaléka. Pontosabban haladna, mert a húszik folyamatosan akadályozzák, támadják a hajókat.

A szabotázs nem maradt reakció nélkül, hiszen az amerikaiak még decemberben bejelentették, hogy koalíciót szerveznek a húszik ellen. A Pentagon akkor közölte: tíz ország hadihajókat küld a Vörös-tengerre azzal a céllal, hogy felszabadítsák az egész világgazdaság számára létfontosságú útvonalat. Már akkor tudható volt, hogy a misszió nem támadó jellegű lesz, inkább az elrettentésre törekedtek. Szalai Máté elmondta: nem is sikerült visszaszorítaniuk a húszik szárazföldi és tengeri erejét.

„Úgy tűnik, hogy ez az elrettentő erő nem volt elégséges, a húszik folytatták tevékenységüket.

Közben Irán is küldött hajókat a térségbe, ahol egyre feszültebb a helyzet, de itt is az látható, mint Gázában, vagyis a felek igyekeznek higgadtan viselkedni” – fogalmazott a szakértő.

Mi lehet most az izraeli kormány érdeke?

Libanon érintettsége miatt folyamatosan szóba kerül, hogy valamilyen módon a Hezbollah is bekapcsolódhat a közel-keleti katonai akciókba, de egyelőre úgy tűnik, Izrael és a libanoni síita szervezet is óvatos ebben a kérdésben. Szalai Máté szerint egyelőre csak pletykákat, hivatalos szervek által meg nem erősített sajtóhíreket lehet hallani arról, hogy az izraeli kormány „kiprovokálna egy nagyobb háborút a saját politikai céljai érdekében”. Ennek az lehet az indoka, hogy

a kabinet egyes tagjai abban érdekeltek, hogy elhúzódjanak a harcok.

Ha ugyanis véget érne a konfliktus, valószínűleg nem sokkal utána választást kellene tartani Izraelben, hiszen a kormányzat egyes tagjainak népszerűsége jelentősen visszaesett. A Közel-Kelet-kutató ugyanakkor megjegyezte: a bejrúti merénylet után sem látni olyan jeleket, amelyek azt vetítenék előre, hogy megtámadnák egymást a felek.

Lehetetlen vállalkozás a Hamász teljes felszámolása?

Mindeközben továbbra is tart Izrael katonai akciója a Gázai övezetben, múlt hétvégén pedig azt jelezte az izraeli hadsereg, hogy felszámolták a Hamász katonai csoportját a térség északi részében. A zsidó állam korábban többször is kijelentette, hogy a Hamász teljes felszámolása a célja. Szalai Máté azonban úgy véli, erre kevés az esély. Hozzátette: nem arról van szó, hogy a Hamásznak nincsen már semmilyen katonai egysége északon,

csak azt sikerült elérnie Izraelnek, hogy ezek a csoportok „már nem működnek koordinált módon” azokon a területeken.

A Ca’ Foscari Egyetem kutatója szerint jelenleg az a legnagyobb kérdés Izrael biztonsága szempontjából, valamint a Hamász jövőjét illetően, hogy pontosan mi történik a fegyveres akciók után és milyen politikai struktúra alakul ki a Gázai övezetben a jövőben. A térség helyzetét, lehetőségeit döntően befolyásolja majd, hogy az új vezetés mekkora mozgásteret enged a Hamásznak és hagyja-e, hogy katonai akciókat indítson Izraellel szemben.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Elemző: egyre nehezebben viselik az áram- és fűtéskimaradásokat az ukránok

Elemző: egyre nehezebben viselik az áram- és fűtéskimaradásokat az ukránok

A Kijevet és más ukrán településeket ért orosz légitámadások után egy-két hétnek el kell telnie, mire jobb lesz a helyzet, de várhatóan akkor sem lesz teljes a hőtermelés, legfeljebb 60-70 százalékos – mondta az InfoRádióban Olekszij Anton. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője hozzátette: azzal, hogy az oroszok az áramátviteli rendszereket támadják, Ukrajnában egyszerűen nem tudják áthozni az áramot egyik helyről a másikra.

Kiterjesztik az energiatároló-pályázatot, kitiltanak három ukrán katonai vezetőt

Részletesen szó volt a Kormányinfón az energiatárolási pályázat bővítéséről, a hathavi fegyverpénz és a nyugdíjak utalásáról, a februári emelt bérekről, a nemzeti petícióról, illetve a kárpátaljai sorozás következményeiről. A közvélemény-kutatók 8-20 százalékot tévedtek 4 éve, így érdemes követni a kutatók eredményeit a Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint. Gulyás Gergely kancelláriaminiszter és Vitályos Eszter újságírói kérdésekre is válaszolt.
Elképzelhetetlennek hitt repedések bomlasztják a világ növekedési bajnokát

Elképzelhetetlennek hitt repedések bomlasztják a világ növekedési bajnokát

2025-ben hivatalosan teljesítette az 5 százalékos növekedési célt a világ második legnagyobb gazdasága, de a felszín alatt egyre aggasztóbb kép rajzolódik ki. A kínai GDP-bővülés motorja szinte kizárólag az export lett, miközben a fogyasztásbővülés lanyha, a beruházások pedig csökkennek. A rekord külkereskedelmi többlet rövid távon stabilizálja a pályát, de növeli a külső kereslettől való függést és a geopolitikai kockázatoknak is kitettebbé válik a konjunktúra. A GDP-adat így inkább elfedi a strukturális feszültségeket. Az elmúlt két évtizedben többször temették már a kínai „csodát”, de a rendszer rendre alkalmazkodni tudott, kérdés, most ez hogyan történhet meg.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×