eur:
411.68
usd:
395.29
bux:
79551.8
2024. november 24. vasárnap Emma
Nuclear Power plant with red field and blue sky
Nyitókép: TomasSereda/Getty Images

Atomerőművita újratöltve: Németország húsz év után több áramot vásárol, mint amennyit exportál

Kilenc hónap telt el azóta, hogy Németországban bezárták az utolsó, még működő atomerőműveket, és a koalíciós kormány a Zöldek Pártjának nyomására végérvényesen lemondott az atomenergiáról. Az ellenzék szerint ez az oka annak, hogy a kormány 2002 óta először több villamos energiát importál, mint amennyit exportál.

Minderről a Der Tagesspiegel című napilap számolt be, utalva ugyanakkor arra is, hogy a zöld párti gazdasági miniszter, Robert Habeck az import "túlsúlya" miatt egyáltalán nem bosszankodik. A miniszter szerint örvendetes az, hogy 2023-ban első ízben a német áramtermelés több mint a fele megújuló energiaforrásokból származott. "Ezt az irányt folytatnunk kell" – vélekedett Habeck, aki szerint ez jó a gazdaságnak és jó a klímavédelemnek is.

Az újság által idézett szakértők ugyanakkor azon a véleményen vannak, hogy az energiaellátásért felelős szövetségi hivatal, a Bundesnetzagentur által közzétett adatoknak egészen más olvasatuk van. Mégpedig nem csupán az, hogy Németország 2023-ban csaknem tíz százalékkal kevesebb áramot termelt, mint a megelőző évben, hanem az is, hogy 2002 óta először nettó villamosenergia-importőr lett, és szomszédos országoktól kellett energiát importálnia.

Az adatok szerint a villamosenergia-import 2023-ban 63 százalékkal növekedett a 2022-höz képest, ezzel egy időben a villamosenergia-export 24,7 százalékkal visszaesett.

Mindez a lap beszámolója szerint aggodalmat váltott ki a hárompárti koalíció energiapolitikusainak körében is. A szabad demokrata FDP energiapolitikai szóvivője szerint szembetűnő a villamosenergia-import erőteljes növekedése az atomerőművek leállítása után, ráadásul Németország olyan időszakban vált a külföldtől függővé, amikor a megújuló energia elegendő mennyiségben még nem biztosítható. Az FDP mindvégig ellenezte az atomerőművek végleges bezárását.

A Német Energia- és Vízgazdálkodási Szövetség (BDEW) adatai szerint Németország már tavaly április vége óta szinte mindig több áramot importált, mint amennyit exportált. A szövetség szerint az importtöbblet oka a három erőmű leállítása mellett az is, hogy a megelőző esztendőhöz képest nagyobb mennyiségű franciaországi atomenergia állt rendelkezésre.

A dortmundi műszaki egyetem energiagazdasági professzora ugyancsak arra utalt, hogy

a német atomenergiát francia atomenergia váltotta fel.

A szakértő szerint a Franciaországból származó villamosenergia-export 2023-ban 233 százalékkal nőtt a megelőző esztendő hasonló adatához képest. A professzor szerint az importált német villamosenergia negyede atomerőművekből, mintegy 50 százaléka pedig megújuló energiaforrásokból származik.

Ismételten bírálta az atomerőművek bezárását Jens Spahn, a legnagyobb ellenzéki párt, a CDU vezető politikusa. A konzervatív párt parlamenti frakciójának elnökhelyettese szerint a kormány sajátos "politikai ideológiájával" élezi az áramellátás problémáját. A vállalatok és az állampolgárok pedig mindezért rendkívül magas áramárat fizetnek – tette hozzá. Spahn szerint a kormánykoalíció részéről "merő felelőtlenség" volt a három még működő atomerőmű végleges lellítása.

Németországban a 2011-es fukusimai nukleáris katasztrófa után határozta el az akkori, Angela Merkel vezette kormány, hogy szakít a nukleáris energia használatával, és fokozatosan, 2022 végéig leállítja mind a 17 atomerőművet. Az Ukrajnában zajló háború nyomán kialakult orosz forrásfüggőség miatt Németországot különösen sújtó energiaválság azonban némileg felülírta ezt, és a három, még működő erőmű bezárását néhány hónappal későbbre halasztották. Tavaly áprilisban azonban – a tiltakozások ellenére – a Baden-Württenberg tartományi Neckarwestheim 2, a bajorországi Isar 2 és az Alsó-Szászországban működő Emsland erőművet véglegesen leállították. Az ellenzék azóta élesen bírálja a döntést, és folytatódott az ezzel kapcsolatos vita is.

Címlapról ajánljuk
Tizenhárom év után ismét lesz Magyar Filmszemle újításokkal és nagy meglepetésekkel

Tizenhárom év után ismét lesz Magyar Filmszemle újításokkal és nagy meglepetésekkel

Nyolc kategóriában összesen tizenhat díjat adnak át a februári filmfesztiválon. Muhi András, a Magyar Filmművészek Szövetségének elnöke az InfoRádióban elmondta: ismét versenyfesztivál lesz a Magyar Filmszemle, melyen szakmai különdíjak is gazdára találnak, továbbá az információs és panoráma szekcióban olyan alkotásokat is levetítenek, melyek rendezői nem kívánnak benevezni a versenybe, de a szakma véleményére kíváncsiak.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.25. hétfő, 18:00
Nagy Márton
nemzetgazdasági miniszter
EZT OLVASTA MÁR?
×
2024. november 24. 18:48
×
×
×
×