Infostart.hu
eur:
385.19
usd:
328.11
bux:
109607.58
2025. december 14. vasárnap Szilárda
Izraeli katonák a Gázai övezet megsemmisült házainak romjai közelében Dél-Izraelben 2023. december 24-én. A Hamász palesztin iszlamista szervezet fegyveresei október 7-én támadást indítottak Izrael ellen, az izraeli haderő pedig válaszul légi és szárazföldi hadműveleteket hajt végre a Gázai övezetben.
Nyitókép: Ariel Schalit

Szakértő: Amerika, Irán és Törökország is belesodródhat Izrael háborújába

Sokáig elhúzódhat még Izrael Hamász elleni háborúja, az intenzitása azonban várhatóan csökken – erre következtet az izraeli hadsereg szóvivőjének nyilatkozataiból Tárik Meszár, az Eurázsia Központ és a Migrációkutató Intézet vezető kutatója. Szerinte a terrorszervezet tagjaira már nem csak a Gázai övezetben vadásznak.

Az izraeli védelmi erők szóvivője a minap arról nyilatkozott, hogy elhúzódik a Hamász ellen folytatott háború, 2024-ben végig folytatódni fog; Tárik Meszár, az Eurázsia Központ és a Migrációkutató Intézet vezető kutatója az InfoRádióban ezzel összefüggésben úgy vélekedett: a csapatkivonásokat látva a támadások intenzitására is lehet következtetni.

"Tulajdonképpen az Egyesült Államok kérte is Izraelt, hogy csökkentsen az intenzitáson, de az sem elképzelhetetlen, hogy még jobban eszkalálódni fog a helyzet, mivel több más szereplő is jelen van a térségben, akik alapvetően megbonthatják a rendet, ami kialakult" – mondta a szakértő.

Iráni támogatás

Tárik Meszár a destabilizáló erők között libanoni és jemeni milíciákra gondol, és vannak Irán által támogatott fegyveres csoportok is, amelyek "nem is mindig Izraelt támadják", habár volt példa rá a napokban is.

"Az amerikai erőket támadják például Szíriában, Észak-Irakban vagy akár Libanonban is. Valamint vannak a jemeni húszik is, akiket szintén Irán támogat, ők kimondottan izraeli hajókat vesznek célba, vagy Izrael felé tartó hajókat, ami szintén súlyosbítja a problémát" – fejtegette.

Az Egyesült Államok is légicsapásokra kényszerült a napokban a térségben, de Irán is hadihajót vezényelt a közelbe. Közben viszont a béketárgyalásokat mind erőteljesebben szorgalmazza Katar és Egyiptom.

"A friss adatok szerint eddig több mint 22 ezer ember vesztette életét a Gázai övezetben, mindez a palesztin halottak száma. Nyilván őket nem szándékosan célozza az izraeli hadsereg, csak a Hamász-tagok beágyazták, befészkelték magukat a civil lakosság körébe, és rendkívül nehéz velük leszámolni" – világított rá Tárik Meszár.

A török szál

A következő hónapok "feladatát" a szakértő szerint nagyon egyértelműen kinyilvánította az izraeli vezetés.

"Amíg élő Hamász-tag van, addig folytatják a harcot" – mondta, de arra reagálva, hogy Hamász-tagok nem csupán Izrael területén élnek, úgy fogalmazott, "vadászat" a környező államokban is lehetséges, erről már voltak hivatalos nyilatkozatok is, de Törökország például már figyelmeztetett, hogy Izrael "megüti a bokáját", ha területén Hamász-tagokat támadnak meg, így sem kizárt, hogy lesznek ilyen támadások, mivel Izrael "a saját biztonságát akarja szavatolni".

Tárik Meszár viszont azt is kijelentette: a Gázai övezet újra- és újratermeli a Hamász-terroristákat.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Orbán Viktor: hiába az adventi időszak, a politikában nincs elcsendesedés

Orbán Viktor szerint a gyermekvédelemben nincs alku. A miniszterelnök a Karmelita Kolostorban adott egyórás interjút Lentulai Krisztiánnak. A kormányfő szerint Amerika békét, Európa háborút akar, és kulcsfontosságú Magyarország mozgástere a 2026-os választáson. A teljes interjút a Mandiner YouTube-csatornáján tették közzé.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.15. hétfő, 18:00
Mészáros Andor
az Eötvös Loránd Tudományegyetem BTK Történeti Intézetének docense
A globális felmelegedés hatása az El Niño/La Niña jelenségre: jelentős változások küszöbén állunk?

A globális felmelegedés hatása az El Niño/La Niña jelenségre: jelentős változások küszöbén állunk?

Friss kutatási eredmények azt mutatják, hogy a trópusi Csendes-óceán időről időre bekövetkező felmelegedését (El Niño) és lehűlését (La Niña) is magában foglaló ENSO jelenségkör a bolygó felmelegedésével sokkal erősebbé és kiszámíthatóbbá válhat. 2050-re a trópusi Csendes-óceán elérhet egy kritikus átbillenési pontot, ami az ENSO-t egy erős, ritmikus ingadozásba kényszeríti, szinkronban más globális éghajlati mintázatokkal. Ennek eredményeként több kontinensen is fokozódhatnak a szélsőséges esőzések vagy megszaporodhatnak az aszályos időszakok, azaz nőhet a kritikus időjárási események kockázata.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×