"Egyértelműen globális ambíciókat fogalmaz meg India, és ez a könyvből nagyon részletesen kiderül" – mondta Csicsmann László Közel-Kelet szakértő, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára az InfoRádióban. Az indiai külügyminiszter azt fogalmazza meg, hogy a világrend átalakulóban van unipolárisból multipolárissá, többszereplőssé, melyben India egy feltörekvő hatalom, amely keresi a helyét. Ennek a keresésnek a dilemmáját foglalja össze a könyv. Tágabban foglalkozik az amerikai–kínai vetélkedéssel, illetve azzal, hogy Indiának pontosan milyen külpolitikai stratégiát kell ebben a kiszámíthatatlan és változó világban folytatnia – ismertette a szakértő.

"India valóban tele van ellentmondásokkal, és erre a könyv is felhívja a figyelmet, nevezetesen arra, hogy a világrend mellett az indiai társadalom és átalakulóban van civilizációs társadalomból nemzetállammá" – idézte fel Subrahmanyam Jaishankar indiai külügyminisztert magyarul is megjelent kötetét. Úgy véli, az ellentmondásokon túl például Kínával összevetve India lemaradásban van a gazdasági reformok elindításával, és miközben India gazdasági növekedése az elmúlt években még a kínai ütemét is meghaladta, a fejlettségi szint még mindig problémát jelent.

A szegénységet ugyan nagyrészt felszámolta az ország, de ahhoz, hogy India valóban globális súlyú gazdaság legyen, nagyon komoly további intézkedésekre van szükség.

India még ma is a falvak világa, ahol a több évezredes kasztrendszer is tovább él, így a változások nem fognak egy-két nap alatt bekövetkezni. Azt azonban hozzátette, hogy az úgynevezett ingaállamok akár politikai, gazdasági súlyuknál fogva is képesek hatást gyakorolni a világrendre. Azaz India gyakorlatilag minden kérdésnél ott van a háttérben és önálló véleményt fogalmaz meg, amelyet sokszor mi, nyugatiak nem nagyon értünk.

Csicsmann László elmondta, az indiai külügyminiszter is összehasonlítja hazája és Kína gazdasági és politikai fejlődését, és egyértelműen megfogalmazza a lemaradást. A szakértő megjegyzi, a GDP kapcsán csak a gazdasági növekedés üteme gyorsabb Indiában, ám ha annak abszolútértékét nézzük, Kína a második, míg India az ötödik a rangsorban. Kína jóval magasabb fejlettségi szinten áll jelenleg, és véleménye szerint ez a különbség fenn fog maradni az elkövetkező években. Mint mondta, az indiai külügyminiszter is elismeri, Kína nagyobb súllyal bír a világrend átalakulásában. Hozzátette, az 1962-es, Indiára nézve vereséggel záruló kínai–indiai háború a mai napig erős hatást gyakorol az ország közvéleményére, döntéshozóira.

A környezetszennyezéssel, légszennyezéssel kapcsolatban a szakértő azt mondta, a globális ambíciók globális felelősséggel is járnak,

ugyanakkor hozzátette, India a fejlődő országok, az úgynevezett globális dél szószólójaként határozza meg magát, ezzel egy sajátos álláspontot foglal el. Az államvezetés azt vallja, a nyugati világ az elmúlt pár száz év során sokkal jelentősebb környezeti terhelést okozott, mint a jelenlegi kínai vagy indiai.

Ugyanakkor látni kell azt is, hogy India is jelentős célokat vállalt ebben a kérdésben, és mindenképpen említeni kell, hogy az országra negatív hatást gyakorolnak a középosztály fogyasztási szokásai, melyek nagyban hasonlítanak a nyugatiakhoz. Példának hozta fel az autóvásárlást, ami egyértelműen negatívan hat a környezetre. Ennek köszönhető az is, hogy az elmúlt napokban Új-Delhiben alig lehetett az utcára menni a szennyezett levegő miatt. Összegzésül elmondta: India is, Kína is, és a többi feltörekvő állam is érzi ennek a súlyát, ugyanakkor vitában állnak a kérdésben a globális északkal.