Infostart.hu
eur:
399.85
usd:
340.61
bux:
0
2025. július 10. csütörtök Amália
Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök felszólal a parlamenti alsóház, a szejm ülésén a kormányáról tartandó alsóházi bizalmi szavazás előtt Varsóban 2023. december 11-én. Amennyiben Morawiecki nem nyeri el a szejm bizalmát, akkor az alsóház még a nap folyamán megválaszthatja Donald Tusk baloldali kormányfőjelöltet a november 27. óta hivatalban levő koalíciós kormány élére.
Nyitókép: Pawel Supernak

Nem kapott bizalmat Mateusz Morawiecki kormánya

Az októberi parlamenti választások nyomán megalakult lengyel parlamenti alsóház (szejm) nem adott hétfőn bizalmat Mateusz Morawiecki miniszterelnök kabinetjének. A parlamentnek így egy új jelöltet kell megbíznia kormányalakítással.

Mint ismert, az október 15-i lengyel választásokat követően létrejött új parlamentben az ellenzéki erők kerültek többségbe, Andrzej Duda államfő ennek ellenére – a szabályok szerint – a legtöbb szavazatot szerző, de többséggel nem rendelkező párt jelöltjét, Mateusz Morawieckit bízta meg a kormányalakítással.

A kormányfői posztot 2017 óta betöltő Morawieckinek 14 napja volt arra, hogy kormányt alakítson. A képviselők hétfő délután szavaztak a Jog és Igazságosság (PiS) és szövetségesei által létrehozott új kormányról, miután meghallgatták Morawiecki beszédét a kormányprogramról.

A 460 fős lengyel parlamenti alsóházban (szejm) tartott bizalmi szavazáson 190-en szavazták igennel egy újabb PiS-kormányra, a nemek száma 266 volt.

Senki sem tartózkodott, három képviselő nem volt jelen. Morawiecki új kabinetjét a PiS potenciális szövetségesének tartott szélsőjobboldali Konföderáció is leszavazta – írja a Portfolio.

A kormányalakítás második szakaszában viszont már nem az államfő, hanem a parlament bíz meg valakit kormányalakítással. A négy frakcióból álló többségi parlamenti koalíció kormányfőjelöltje Donald Tusk, az eddigi fő ellenzéki párt, a Polgári Platform elnöke.

Szymon Holownia alsóházi elnök, a PL2050 elnöke a hétfői bizalmi szavazás után rámutatott: a lengyel alkotmány 1997-es elfogadása óta először fordul elő, hogy a szejm választ kormányfőt.

A szavazást megelőző parlamenti vita során a KO nevében felszólaló Barbara Nowacka képviselő „a szegénységet és a vállalkozások csődjét okozó óriási infláció miatt” bírálta Morawiecki kormányát. A külpolitikát illetően pedig Lengyelország „soha nem volt ennyire gyenge a nemzetközi színtéren” – jelentette ki Nowacka.

Jaroslaw Kaczynski eddigi kormányfőhelyettes, a PiS elnöke felszólalásában Oroszország további politikai és katonai terjeszkedésének veszélyére figyelmeztetett, ennek kapcsán pedig óva intett attól, hogy módosítsanak a lengyel hadsereg korszerűsítési tervén. Sajnálatosnak nevezte, hogy a többségi koalíció egyes politikusai „túlzottnak” nevezték a korszerűsítési programot, és felülvizsgálatának szükségességét emlegették.

Második fenyegetésnek nevezte Kaczynski az Európai Unió alapszerződéseinek módosítására irányuló terveket. „Ez egy olyan változás koncepciója, aminek révén a lengyel állam egy kívülről, Brüsszelből vagy igazából Berlinből irányított, lengyelek lakta területté válna” – figyelmeztetett a politikus.

A szejm hétfő este választhatja meg Tuskot kormányfőnek, a miniszterelnöki poszt várományosa kedden mond majd programbeszédet, és az újabb bizalmi szavazás is már aznap várható.

Holownia szerint az államfő szerdán be is iktathatja az új kabinetet.

Címlapról ajánljuk
Drasztikusan nőtt a vízfelhasználás, ezzel nem bírnak a közműszolgáltatók

Drasztikusan nőtt a vízfelhasználás, ezzel nem bírnak a közműszolgáltatók

A víziközművek állapota korszerűtlen, a hálózatok nagy része az élettartamának a vége felé jár – mondta az InfoRádióban a Magyar Víziközmű Szövetség elnöke. Kurdi Viktor kiemelte, hogy 200-250 milliárd forint kellene évente ahhoz, hogy látható javulást eredményezzen a közműhálózat fejlesztése, ami ugyanakkor több mint tíz évet is igénybe vehet.

Demkó Attila: a szamurájkard helyett húsklopfolóval támad Oroszország

Ha majd Vlagyimir Putyin el tudja adni otthon a fegyverszünetet, akkor lesz. Azt tartom a legvalószínűbb forgatókönyvnek, hogy ez az év vége felé, vagy a jövő év első felében történhet meg – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Demkó Attila. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet programvezetője beszélt az orosz–ukrán háború állásáról, Donald Trump szerepéről és Európa valós veszélyeztetettségéről is.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.07.10. csütörtök, 18:00
Pesztericz-Kalas Vivien
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont Európa Stratégia Kutatóintézet főreferense
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×