eur:
410.99
usd:
392.15
bux:
0
2024. november 22. péntek Cecília
Gáza, 2023. november 23.Palesztin emberek délre menekülnek, miközben izraeli katonák szárazföldi hadműveletet hajtanak végre Gáza külvárosában 2023. november 22-én. A Hamász palesztin iszlamista szervezet fegyveresei október 7-én támadást indítottak Izrael ellen, az izraeli haderő pedig válaszul légi és szárazföldi hadműveleteket hajt végre a Gázai övezetben.
Nyitókép: MTI/AP/Victor R. Caivano

Szakértő: még nem találták fel a humanista háborút, Izrael valószínűleg nem enged a nyugati kéréseknek

Több nyugati nagyhatalom, így az Egyesült Államok is hosszabb távú tűzszünetet követel a szemben álló felektől a Gázai övezetben, hogy nagyobb szabású fogolycsere valósulhasson meg. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont Molnár Tamás Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa azt mondta az InfoRádióban, hogy Izraelben jelenleg a túszok kiszabadítása prioritást jelent a Hamász elpusztításával szemben.

Novák Attila András azt mondta az InfoRádióban, hogy kedden már az ötödik hullámban zajlott a túszok átadása. Hozzátette: a legfrissebb hírek alapján Izrael kapott egy újabb listát, így valószínűleg további túszokat fognak majd kiszabadítani, cserébe pedig Izrael palesztin foglyokat enged el. A szakértő közölte: az Egyesült Államok és a kelet-európai országok is nyomást gyakorolnak mind a két félre annak érdekében, hogy a túszok kölcsönös elengedése zökkenőmentesen történhessen.

Az elemző szerint minden egyeztetés, tárgyalás a „kulisszák mögött zajlik”, így jelenleg nincs hivatalos hír arról, hogy meghosszabbíthatják-e a tűzszünetet. Izrael továbbra is azt követeli a Hamásztól, hogy engedjék szabadon az összes gyermeket és nőt. Nagy kérdés, hogy milyen fejlemény lesz ebben az ügyben. A felek közötti megbeszéléseket általában Katarban tartják, utóbbi tölti be a közvetítő szerepet, hiszen nem közvetlen tárgyalásokról van szó.

Kedden a Moszad vezetője, David Barnea is Katarba utazott, ahol a CIA, valamint a katari külügyminisztérium képviselői is megjelentek. Az ő feladatuk, hogy közvetítsenek a Hamász felé. Novák Attila András szerint egyértelmű, hogy az amerikaiak hosszabb távú tűzszünetet akarnak, továbbá arra szeretnék rábírni a szemben álló feleket: egyezzenek bele egy nagyobb szabású fogolycserébe.

Elég nagy nyomás nehezedett az izraeli kormányra a társadalom részéről, hogy tegyen meg minél többet a túszok kiszabadításáért, ezért az elemző véleménye szerint pillanatnyilag ez most a legfontosabb. A Hamász elpusztítása egy következő lépcsőfok lehet.

„Ha nem törődött volna az izraeli vezetés a túszokkal, a Hamász biztos feláldozta volna őket, a Netanjahu-kormány azonban ezt nem akarta bevállalni”

– fejtegette.

Az izraeli kormányfőnek és pártjának, a Likudnak csökkent a népszerűsége az utóbbi időben, vagyis szűkült a mozgásterük, ezért egyáltalán nem mindegy, hogyan reagálnak a lakosság elvárásaira. Az izraeli társadalom jelentős többsége azt várja a kormányzattól, hogy minél több túszt szabadítson ki. Ugyanakkor a szakértő szerint az is eléggé komoly igény az emberek részéről, hogy a Hamász által jelentett veszélyt is hárítsák el. Az izraeliek egész egyszerűen nem akarják azt, hogy még egyszer előforduljon mindaz, ami október 7-én történt. „Lesznek még katonai akciók. Ugyana tűzszünet ellenére kedden is voltak kisebb csatározások, de

amíg a túszcsere folyik, addig biztos, hogy a fegyverek hallgatni fognak, mert mind a két félnek ez az érdeke”

– magyarázta még nem találták fel a humanista háborút.

Teljesíthetetlenek a nyugati szövetségesek kérései?

Az elmúlt időszakban arra figyelmeztették a nyugati szövetségesei Izraelt, hogy jobban figyeljen a humanitárius szempontokra. Fogja vissza például a bombázásokat, és ne kényszerítse a palesztinokat arra, hogy belső menekültként a Gázai övezet déli részére vonuljanak. A szakértő úgy véli, kevés az esély arra, hogy Izrael betartja majd ezeket a kéréseket, ugyanis „még nem találták fel a humanista háborút.” Mint fogalmazott, lehetetlen úgy háborúzni, hogy ne legyenek civil áldozatok.

Egy rendkívül túlnépesedett, kicsi, mintegy kétharmadnyi Budapest nagyságú terület érintett a harcokban. Mivel a fegyveres összecsapások északon zajlanak, a civilek többsége az izraeli kormányzat felszólítására Dél-Gáza felé menekült. Ott vannak a túszok is, valamint itt tartózkodik a Hamász vezérkara is. Az elemző emlékeztetett, hogy Egyiptom korábban kijelentette: nem fogad be palesztin menekülteket, így jelenleg egy „feldúsult” embertömeg várakozik a Gázai övezet déli részén arra, mi lesz a sorsuk.

Novák Attila András ezeket a körülményeket figyelembe véve arra számít, hogy nem egy nagyobb szárazföldi inváziót indítanak el az izraeliek, hanem kisebb katonai akciók várhatók, illetve speciális alakulatokat küldenek az övezetbe abból a célból, hogy „feldeírtsék a Hamász hollétét, adott esetben megsemmisítsék a tagjait.”

Ezek az alakulatok megpróbálnak minél több túsz nyomára bukkanni, de nagyon nehéz a dolguk, hiszen csak néhányat sikerült kiszabadítaniuk még a konfliktus elején, mivel a Hamász olyan helyeken tartja őket fogva, amelyeket szinte lehetetlen megtalálni.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor a 3 éves béremelkedési program filozófiai hátterével is előállt

Orbán Viktor a 3 éves béremelkedési program filozófiai hátterével is előállt

A miniszterelnök pénteki terjedelmes interjújában tett bejelentést a csütörtökön ismertté vált megállapodás hátteréről a munkaadók és a munkavállalók között. Arról is beszélt, hogy a háború két legveszélyesebb hónapja következik. Közölte, meg fogja hívni Magyarországra a Nemzetközi Büntetőbíróság által üldözött Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnököt.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Már lassul a magyar bérrobbanás, és pillanatokon belül vége szakad

Már lassul a magyar bérrobbanás, és pillanatokon belül vége szakad

Szeptemberben is érdemben nőttek a bérek Magyarországon a KSH friss adatai szerint, bár az emelkedés mértéke kissé lassult az előző hónapokhoz képest. Az alacsony infláció miatt azonban a keresetek reálértéke kifejezetten gyorsan emelkedik. Az már biztos, hogy a bérek vásárlóerejének növekedése olyan gyors lesz idén (éves átlagban), amilyet csak néhányszor lehetett látni az elmúlt évtizedekben. Jövőre azonban már az ideinél jóval kisebb mértékben nőhetnek a bérek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×