Infostart.hu
eur:
388.03
usd:
329.53
bux:
0
2025. december 27. szombat János
A road signs indicating from 120 to 130 as the speed limit
Nyitókép: Yauheni Kazlou/Getty Images

Újabb eszközt vethetnek be a gyorshajtók ellen – ott lesz minden autóban

Az Európai Unió jelentősen csökkenteni akarja a halálos közlekedési baleset számát, és az adatok azt mutatják, ehhez jelentősen csökkenteni kell a sebességet.

Azoknak az uniós országoknak kedvezőbb a statisztikája, amelyekben szigorúbbak a sebességkorlátozások – derült ki az ETSC (European Transport Safety Council - Európai Közlekedésbiztonsági Tanács) adataiból. Az EU-ban egymillió lakosra vetítve évente átlagosan ötvenen veszítik életüket közlekedési balesetben. Ennél az átlagnál azok az országok érnek el jobb eredményt, amelyekben 70-80 km/órás sebességkorlátozás van érvényben a vidéki utatokon – írja a Totalcar.

Az Európai Unióban a halálos balesetek 37 százaléka történik városi utakon, 55 százaléka vidéki mellékutakon és 8 százaléka autópályákon. A városokban közlekedők 35-37 százaléka, a vidéki mellékutakon hajtók 9-63 százaléka, az autópályákon közlekedők 23-59 százaléka lépi túl a megengedett sebességkorlátot.

Az EU Third Mobility Package intézkedéscsomagját, amelynek az a célja, hogy 2030-ra felére csökkenjen Európában a halálos és a súlyos balesetek száma, jelenleg köröztetik a tagállamok és az európai szervezetek között. A közlekedésbiztonsági standardokat utoljára 2009-ben szigorították.

Az új javaslat egyik kezdeményezése, hogy kötelezővé kellene tenni az elektronikus sebességfelügyelő rendszerek (Intelligent Speed Assistance, ISA) beépítését az újonnan eladott autókba, buszokba és teherautókba. Kutatások szerint ennek a technológiának az alkalmazása önmagában 20 százalékkal mérsékelhetné a halálos autóbalesetek számát.

Az uniós csomag további része lehetne, hogy az európai forrásokból épülő utak tervezését biztonsági szempontból felülvizsgálnák, de a gyorshajtók lefülelésére is használható térfigyelő kamerák igénybevétele is hatékony ötletnek tűnik.

Címlapról ajánljuk

Háború, halál, béke – Ilyen volt a világ 2025-ben

2025-ben egy hosszú ideje óta tartó háborút sikerült befagyasztani, egy másik azonban – a béketervek ellenére – még a fegyverszünetig sem jutott. Körképünkben nem csak a világpolitikát meghatározó fegyveres konfliktusokat, de az év más fontos nemzetközi történéseit is áttekintjük.
Túlélte az első vihart az örökös válságország

Túlélte az első vihart az örökös válságország

Argentína 2025-ben átfogó gazdaságpolitikai irányváltást hajtott végre: Javier Milei elnök a korábbi államközpontú modellről egy piacalapú rendszerre helyezte át a gazdaság intézményeit. Az intézkedésekkel az elnök a fiskális fegyelem megteremtését, a tartósan magas infláció letörését és a tőke- és árfolyamkorlátok fokozatos feloldását célozta. Ahogy egy ilyen mértékű reform esetén az várható volt, az évet nagy sikerek és kudarcok váltakozása jellemezte, a viszonylagos stabilitást pedig csak az Egyesült Államok politikai és pénzügyi támogatása és Milei október végi választási győzelme hozta el.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×