David Cameron korábbi konzervatív miniszterelnök külügyminiszterként történő visszatérése a korábban is megosztott pártot korántsem az egység irányába tereli a Konzervatív Pártot Gálik Zoltán, a Budapesti Corvinus Egyetem docense szerint.
"A választók is kételkednek abban, hogy Cameron jó választás lett volna erre a pozícióra" - tette hozzá.
Megítélése szerint épp a "vörös falakat" kellene megtartaniuk a konzervatívoknak; ezek azok a választókörzetek, amelyeket a nagy munkáspárti fölény ellenére 2019-ben a választások során megnyertek a konzervatívok. A radikális, néha populista "ígéret", amelyet a Johnson-kormány képviselt, ezekben a munkáspárti körzetekben támogatottsággal bírt.
"Az itt lakó emberek azt mondják, hogy a David Cameron által képviselt bukott politika nem jó, úgyhogy lehet, hogy vissza fog ütni ezeken a területeken a politikus visszahozása, illetve a párton belüli radikálisok sem nézik jó szemmel a térvesztést" - fejtegette.
Amikor David Cameron megkapta a külügyminiszteri megbízást, azonnal indult is Ukrajnába. Ezt kommentálva Gálik Zoltán "a folytonosságot" hangsúlyozta.
"Az Egyesült Királyság az ukrajnai háború kezdete óta nagyon konzekvens külpolitikát folytat. Boris Johnson maga is többször járt Ukrajnában, a korábbi miniszter is többször találkozott az ukrán vezetéssel, így tehát az üzenet az, hogy külpolitikai irányváltásra nincs szükség."
Másrészt ott van még a gázai helyzet, amelynek kapcsán szintén nagy kihívásai keletkeztek az országnak: múlt hétvégén volt egy háromszázezres, sokak szerint milliós tüntetés, ami aztán hullámokban eljutott a konzervatívokon túl a munkáspártiakig is, tehát lesz mit tennie David Cameronnak."
Mindezek mellett ráadásul a brexit után a brit külpolitika "új vizeken evez": egy sor kétoldalú kapcsolatot kell újrateremteni az EU-háló megszűnése után. A nemzetközi kapcsolatrendszerben pedig a nagyhatalmi, legalább a regionális nagyhatalmi pozíciót is vissza kellene valahogyan állítania - sorolta Gálik Zoltán az InfoRádió Aréna című műsorában.
Az egyetemi docens beszélt még az egy éve trónon lévő III. Károly brit uralkodóról is. Értékelése szerint édesanyjához képest ő talán egy kicsit visszalépett a külsőségekben, a szimbólumok használatában, bár azért a koronázás is egy jól koreografált dolog volt - jegyezte meg.
Úgy érzi, a király közelebb akarja vinni az emberekhez a monarchia intézményét, és pont ezt próbálja már a trónutódlási sorban első Vilmos is megvalósítani.
A királyi család egysége terén viszont "nehéz dolga lesz".
"Neki kell szimbolizálnia a biztos pontot egy olyan periódusban, amikor négy miniszterelnök váltotta egymást, a gazdaság pedig a kevés híján a tönk szélére került.
Ekkor hunyt el édesanyja is. Ha megnyugszanak az országot övező politikai viszonyok, talán jobban tud erre koncentrálni" - mondta Gálik Zoltán, hozzátéve, a királyi család egysége a birodalom egységét is szimbolizálja.
Felhívta a figyelmet továbbá azokra a gesztusokra is, amelyek az uralkodótól most már régóta mennek az egykori gyarmatok felé, ezekben elismeri a múlt hibáit gyarmattartóként. A nemzetközösség összetartása azonban nagyon fontos, annak kulturális és gazdasági - például szabadkereskedelmi - vonatkozásaival.
A monarchia - és Károly - népszerűségét folyamatosan mérik. II. Erzsébet kedveltsége, elismertsége 89 százalékos volt, III. Károly 50-ről indult, mára feltornászta magát 70 százalék környékére. De ugyanígy a monarchia elfogadottsága is "elég magas még", míg a köztársaságpártiak aránya 10-20 százalékos. Utóbbival kapcsolatban Gálik Zoltán megjegyezte: ez a szám az utóbbi időszakban alacsony volt, de az új generációk és az új politikai és gazdasági problémák érkezésével a monarchiának figyelnie kell, hogy a modernitást az egyik elemként tükrözze az identitásban.