Infostart.hu
eur:
364.26
usd:
331.04
bux:
146907.54
2026. november 17. kedd Gergő, Hortenzia
Tűzoltók és az Olasz Vöröskereszt munkatársai dolgoznak a tengerparton, ahol több mint harminc holttestet emeltek ki eddig a vízből a dél-olaszországi Steccato di Cutro közelében 2023. február 26-án. Korábban egy több mint száz fős - Irakból, Pakisztánból és Afganisztánból érkező - csoportot szállító hajó balesetet szenvedett.
Nyitókép: MTI/EPA/ANSA/Giuseppe Pipita

Jogi akadályokba ütközhet a menekültkérelmek Európán kívüli elbírálása

Németország a kezdeményezéssel nem áll egyedül, de a megvalósulás nem ígérkezik könnyűnek.

Rendkívül sok nehézséget okoz az Európai Unió tagországai számára a menekültek befogadása. A nehézségek mellett egyre élesebbek a viták is a tagállamok között. Több tagország bírálta Németországot túlzottan liberálisnak tartott menekültpolitikájáért. Az elmúlt napokban ugyanakkor Berlin is a szigorítás mellett döntött, hangsúlyozva a menekültkérelmek Európán kívüli elbírálásának lehetőségét is.

Szakértők megfogalmazása szerint valójában a menekültügyi eljárások "kiszervezéséről" van szó. A terv lényege, hogy az eljárásokra az érintett ország területén, sőt a európai uniós határokon kívül – harmadik államokban – kerüljön sor. Ehhez meg kell nyerni mindenekelőtt az úgynevezett származási országokat, amelyeket Németország már erőteljesen, de eddig minden eredmény nélkül "győzköd".

Értesülések szerint van egy olyan elgondolás is, amely szerint az érkezőket egyszerűen egy Európán kívüli országba "repítik vissza", és ott kell kivárnia kérelmének elbírálását. Kritikus szakértők azonban kétségbe vonják, hogy mindez egyáltalán megvalósítható-e. Sőt azon a véleményen vannak, hogy az eljárás aligha összeegyeztethető a genfi menekültügyi egyezménnyel.

Az ügyben állást foglalt az ENSZ Menekültügyi Hivatala (UNHCR) is. Az ügynökség kiinduló álláspontja az, hogy a visszaküldés vagy a biztonságosnak tartott harmadik országokban történő eljárás, illetve a visszafogadás lehetséges ugyan, de jogi nehézségekbe ütközik, és csak szigorú feltételek teljesülése esetén megvalósítható. Az UNHCR szerint az egyik alapfeltétel az, hogy olyan országról legyen szó, amelyik teljes mértékben tiszteletben tartja a genfi menekültügyi egyezményben rögzített jogokat, illetve általánosságban az emberi jogi kötelezettségeket.

A hivatal berlini képviselője – mint arról az ARD közszolgálati médium beszámolt – hangsúlyozta, hogy a nemzetközi menekültjog szerint a menedékért folyamodók kérelmének elbírálásáért, illetve biztonságának szavatolásáért a felelősség elsődlegesen azt az országot teheli, ahová az érintett személy érkezett, illetve ahol védelmet kért. Katharina Lumpp szerint a "kitoloncolás", illetve a kérelemnek az adott ország határain kívüli feldolgozása nem felel meg ennek a kötelezettségek.

Németországban Olaf Scholz kancellár a tizenhat tartomány vezetőjével megállapodott annak megvizsgálásában, hogy lehetséges-e a menedékjogi eljárások "tranzit-, illetve harmadik országokban" történő elbírálása. A találkozóra annak nyomán került sor, hogy

a tartományok szinte kivétel nélkül a menekültek befogadásával, illetve ellátásával kapcsolatos "elviselhetetlen" nehézségekre hivatkoztak.

A kancellár ezt követen tett ígéretet arra, hogy szigorítják a befogadás feltételeit, illetve a kérelmek elbírálását is külföldre, leginkább az említett származási országokba helyezik.

A megoldást elősegíteni hivatott az a német törekvés is, amely arra irányul, hogy egyes Európán kívüli partnerországokkal megállapodjanak befogadóállomások létrehozásáról. Olaf Scholz a közelmúltban migrációs központok létesítését vetette fel Ghánában és Nigériában, belügyminisztere, Nancy Faeser pedig Jordániában. Ehhez pedig mindketten német pénzügyi támogatást ígértek. A válasz egyelőre nem ismert, szakértők szerint azonban rendkívüli nehézségekbe ütköző és rövid távon aligha megvalósuló kezdeményezésről van szó.

A német szövetségi migrációs hivatal legfrissebb jelentése szerint októberben 31 887 volt az új menedékkérők száma. Ez a legmagasabb havi adat volt a 2015-16-os menekültválság óta. Az év eleje óta 267 384 új menekült nyújtott be menedékjog iránti kérelmet Németországban.

Címlapról ajánljuk
Felszabadulnak a nők? Veszélyben az iskolák? – Nagy „isztambuli vita” az InfoRádióban

Felszabadulnak a nők? Veszélyben az iskolák? – Nagy „isztambuli vita” az InfoRádióban

Nem csak egy intézményrendszer kiépülését, de a gyermekek és nők körül dolgozók érzékenyítését, oktatását is várja az Isztambuli Egyezmény magyarországi ratifikálásától a Democracy Institute Leadership Academy közép- és kelet-európai igazgatója, Szelényi Zsuzsanna. Az Axioma Központ alapító-elnöke, Giró-Szász Áron szerint viszont Magyarországnak nem szabadna ratifikálnia az Isztambuli Egyezményt, mivel az szerinte veszélyes árukapcsolást tartalmaz a genderideológia kötelező oktatásba emelésével.

Zacher Gábor: a férfiak rosszabbul állnak az absztinencia megtartásában

A franciák mennyiség szempontjából ugyanannyit isznak, mint mi. Viszont ott az átlagéletkor magasabb, az alkohollal kapcsolatos megbetegedések száma jóval kisebb. Ennek hátteréről, a magyar férfi és női alkoholizmus milyenségéről, az absztinencia megtartásának nemek közti különbségeiről is beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában Zacher Gábor toxikológus, sürgősségi orvos.
inforadio
ARÉNA
2026.11.17. kedd, 18:00
Paréj Áron
kiberbiztonsági szakértő, a Cyber Operations Group alapító ügyvezetője
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×