eur:
408.05
usd:
375.07
bux:
73837.78
2024. november 5. kedd Imre
Jörg Meuthen, az Alternatíva Németországnak (AfD) párt társelnöke beszédet mond a párt kétnapos kongresszusának második napján, az észak-németországi Braunschweigben 2019. december 1-jén. A tiszteletbeli elnöknek választott Alexander Gaulandnak, a párt egyik alapítójának, eddigi társelnöknek a helyére Tino Chrupalla Szászország tartománybeli parlamenti képviselőt választották.
Nyitókép: MTI/EPA/Focke Strangmann

Tartományi hadjárat az AfD ellen: hivatalosan is ráküldik a titkosszolgálatokat a pártra

Türingia után Szász-Anhalt alkotmányvédelmi hivatala is szélsőjobboldalinak minősítette a második legnépszerűbb pártot, ez lehetőséget biztosít a hatóságoknak, hogy az AfD szervezeteit titkosszolgálati eszközökkel figyeljék, és az általuk szükségesnek vélt esetekben fellépjenek ellene.

Immár tartósan Németország második legnépszerűbb pártja a radikális jobboldalinak tartott, 2013-ban történt megalakulása óta a bevándorlás ellen küzdő Alternatíva Németországnak (AfD) párt. A felmérések szerint néhány százalékkal marad el a listavezető konzervatív pártszövetség, a CDU/CSU mögött, ugyanakkor egyre inkább elhúz a harmadik és a negyedik helyen álló kormánykoalíciós pártok, a szociáldemokrata SPD és a Zöldek Pártja elől. Noha a Bundestagban az AfD-t a többi párt igyekszik kiközösíteni, a német lakosság ellenkező véleményen van.

Elemezők szerint nem véletlen, hogy két évvel a soron következő országos parlamenti választások előtt a pártok összefognak az AfD ellen. Egyidejűleg a különböző koalíciók vezette tartományok is, amelyek tartanak a radikális párt helyi hatalomra kerülésétől.

Az október elején tartott bajorországi és hesseni tartományi választásokon az AfD a konzervatívok mögött egyformán a második helyen végzett, fölényesen maga mögött hagyva az SPD-t. A párt nemcsak az egykoron az NDK-hoz tartozó keleti, hanem a nyugati tartományokban is egyre nagyobb támogatottsággal rendelkezik.

A keletnémet Türingia tartomány alkotmányvédelmi hivatala az AfD-t már 2021-ben a hivatalos megfogalmazás szerint szélsőjobboldalinak minősítette. Most pedig az ugyancsak keletnémet Szász-Anhalt tartomány hivatala követte a türingiai példát. A hangsúly azonban nem annyira a jelzőn, hanem annak tartalmán van.

A minősítés lehetővé teszi, hogy az illetékes hatóságok a pártot titkosszolgálati eszközökkel figyeljék, és az általuk szükségesnek vélt esetekben fellépjenek ellene.

Az erről szóló határozatot a magdeburgi hivatal elnöke, Jochen Hollmann jelentette be. Ennek kapcsán utalt arra, hogy az AfD-t már 2021 óta "gyanúsítottként" kezelték. Szavai szerint "kiterjedt, az emberi méltósággal, a demokráciával és a jogállamisággal nem összeegyeztethető" információkat gyűjtöttek össze, és ezt követően jutottak arra a következtetésre, hogy az AfD-t szélsőjobboldalinak "lehet, sőt kell" minősíteni.

Hollmann kijelentette, hogy ez nagyobb mérlegelési jogkört ad az alkotmányvédelmi hivatalnak a hírszerzés eszközeinek megválasztásához. Megfogalmazása szerint a koronavírus-járvány óta a párt annyira radikalizálódott, hogy "szisztematikus, titkosszolgálati eszközökkel történő megfigyelése" indokolt. Az AfD bűneként rótta fel, hogy állítása szerint a párt származásuk vagy vallásuk miatt "emberek kirekesztését" szorgalmazza. Vezetői pedig démonizáló kifejezéseket használnak, a többi között "megszállókként", "behatolókként" tüntetik fel a menekülteket.

Szász-Anhalt tartományt a konzervatív CDU, a szociáldemokrata SPD és a liberális FDP hármas koalíciója irányítja.

A Der Spiegel emlékeztetett arra, hogy

a szövetségi alkotmányvédelmi hivatal az egész pártot korábban "feltételezett" jobboldali szélsőségesnek minősítette.

Az AfD országos vezetése pert indított a szövetségi alkotmányvédelmi hivatal első fokú határozata ellen, a fellebbviteli eljárás folyamatban van.

Címlapról ajánljuk
Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Az Egyesült Államoknak eddig 45 elnöke volt, a 2020-ban megválasztott Joe Biden sorrendben mégis a 46. A leghosszabb ideig, 12 évig és 39 napig Franklin D. Roosevelt, a legrövidebb ideig, 32 napig William Henry Harrison volt elnök. Érdekességek az amerikai elnökválasztások történetéből.

Elemző a moldovai elnökválasztásról: Maia Sandu pirruszi győzelmet aratott, egyre többen „gyűlölik” a pártját

A kelet-európai országban a hét végén tartották az elnökválasztás második fordulóját, melyet a hivatalban lévő elnök, Maia Sandu nyert meg Alexandr Stoianoglo ellen. Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa szerint nem vár könnyű időszak Maia Sandura, mert bár a moldovaiak többsége támogatja az uniós csatlakozást, az elnök pártja egyre népszerűtlenebb.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×