eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Két palesztin férfi nézi az egyik izraeli légitámadásban megsemmisült házak romjait Gázában 2023. október 10-én. A Gázai övezetet irányító Hamász palesztin iszlamista szervezet október 7-én többfrontos támadást indított Izrael ellen, mintegy 900 izraeli életét vesztette, a Hamász elleni izraeli válaszcsapások halálos áldozatainak száma a Gázai övezetben 700-hoz közelít.
Nyitókép: MTI/EPA/Mohamed Szaber

Szakértő: az arab világban most egy Nyugat-barát kormánynak hallgatnia kell

A nyugati kormányok egyértelmű kiállása Izrael mellett éket verhet a muszlim világ kormányai és a Nyugat közé – mondta az InfoRádiónak Dezső Tamás, a Migrációkutató Intézet főigazgatója, az ELTE Bölcsészettudományi Karánek egyetemi tanára.

Nagyon izgalmas kérdés, hogy a Közel-Keleten egyaránt reguláris hatalmi státuszra törő (akár már birtokló) Iránnak, Szaúd-Arábiának és Egyiptomnak milyen forgatókönyv-lehetőségei adódnak az izraeli konfliktust követően – fogalmazott az InfoRádiónak Dezső Tamás.

A Migrációkutató Intézet főigazgatója Szaúd-Arábiát kiemelve elmondta, hogy Rijád olyan helyzetben van, hogy akár Oroszország, akár Kína, de az Egyesült Államok és a Nyugat is a kegyeit keresi, hiszen olajforrása és stratégiai pozíciója is erős, amit földrajzi elhelyezkedése determinál. Többek között arra is felhívta a figyelmet, hogy január elsejétől csatlakozni fog a BRICS-országokhoz, vagyis az Oroszország, Kína és India kezdeményezte új globális hálózathoz – Iránnal, Egyiptommal, Etiópiával, az Egyesült Arab Emírségekkel és Argentínával. Tehát a Közel-Keleten öt olyan szereplő is akad, aki a BRICS-en keresztül egy új hálózat része lett.

Regionális szinten az a probléma, hogy

a Nyugat-barát kormányok nem kommunikálhatnak Nyugat-barát mondatokat, mert lakosságuk évtizedek óta az elnyomott palesztinok híve.

Vagyis az arab, illetve muszlim világban a palesztin ügy egy közös nevező, amely egybefogja az embereket – magyarázta az ELTE tanára. „Az utca népe ott is tüntet, ott is kiáll a palesztin nép mellett.”

Az orosz–ukrán háború miatt magát Oroszországtól – és részint Kínától is – elszigetelő Európa azzal szembesülhet, hogy miközben teljes joggal kiáll Izrael – és a zsidó állam önvédelemhez való joga – mellett, elítélve a Hamász tettét, az arab világban a vezetők ezt nem teszik meg, hiszen a muszlim nép palesztinpárti – tette hozzá Dezső Tamás, megismételve: itt olyan törésvonal keletkezett, amely Európának, a Nyugatnak az elszigetelődéséhez vezethet, illetve az arab világban pozícióvesztéshez.

Nem véletlen, hogy Antony Blinken amerikai külügyminiszter azonnal a Közel-Keletre utazott, és tárgyalt minden kulcsfontosságú szereplővel, nehogy a nem kívánt irányba irányba induljanak az események. „Az Egyesült Államok azonnal lépett, hogy megakadályozza azt, hogy a Nyugat számára a világnak ez a része szimbolikusan vagy pedig a konkrét politikai palettán is elvesszen” – fogalmazott a szakértő.

Dezső Tamás szavai alapján, ha megszakadnának az arab világgal a kapcsolatok, a Nyugat mozgástere beszűkülne, és

a végén mi lennénk elszigetelve, nem a világnak az a része, amit a Nyugat szankciós politikával, embargóval akar sújtani.

Közben az orosz, de főként a kínai politika komoly sikereket és térnyerést ért el az arab világban, és nem csak az orosz–kínai tengelyhez csatlakozó belső-ázsiai államok esetében, ami azt mutatja, hogy például a BRICS-hez csatlakozó országok nem kizárólag a nyugati kapcsolatokat keresik, és adott esetben riválisa is lehet a Nyugatnak.

Közben palesztinbarát tüntetéshullám is végigsöpör Európán, ami viszont megkongatott bizonyos vészharangokat. Addig ugyanis, amíg a tüntetők nem határolódnak el a Hamásztól, elismerve, hogy egy terrorszervezetről van szó, addig minden palesztinpárti tüntetés óhatatlanul legitimálja, amit műveltek. „Ez egy nagyon veszélyes helyzet, mert az európai muszlimok körében nagyon magas a látencia, az ilyen típusú cselekedeteknek a támogatottsága” – hívta fel a figyelmet Dezső Tamás.

Utóbbi mondatot alátámasztandó emlékeztetett, hogy 2015-ben, amikor az Iszlám Állam a hatalma csúcsán volt, a The Sun bulvárlap készített egy felmérést a muszlimok körében, akiknek a 41 százaléka nyilatkozott úgy, hogy egyetért a dzsihádista szervezet törekvéseivel, ami akkor óriási vihart kavart. A szintén 2015-ös párizsi Bataclan-támadás után a felmérést megismételték, de még akkor is több mint húsz százalék nyilatkozott a korábbiakhoz hasonlóan.

A Migrációkutató Intézet főigazgatója szerint

nem ártana tisztában lenni azzal, hogy a mostani palesztinpárti tüntetések igazából mit képviselnek, az európai muszlimok pedig milyen Európáról álmodnak.

Hogy látják a saját helyzetüket, hogy látják azokat az értékeket, amelyeket hoztak magukkal, és amelyeket Európában találnak. „Mert most ezek a tüntetések abba az irányba mutatnak, hogy Európa az ő szempontjukból negatív szereplő” – mondta.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×