Nikol Pasinján mindazonáltal etnikai tisztogatással vádolta Azerbajdzsánt, hozzátéve, hogy "a nemzetközi közösség alkalmatlannak bizonyult a karabahi örmények megvédésére, így az etnikai tisztogatás egy hét alatt megtörtént". Véleménye szerint "Azerbajdzsán világosan és egyértelműen szemléltette azt a döntését, hogy ellehetetleníti a Karabahban élő örmények életét".

Pasinján elmondta: az év végéig elérhetőnek látja a békemegállapodás megkötését, mert már a két héttel ezelőtt Spanyolországban megtartott európai uniós csúcstalálkozón lefektették a két ország közötti megállapodás alapjait. Erről Brüsszelben, a tervek szerint még októberben tárgyalnak legközelebb. Hozzátette, ha sikerül hivatalos formában is megerősíteni az elvi megállapodás részleteit, akkor még idén jó esély nyílhat a két ország viszonyának rendezéséről szóló béke- és együttműködési szerződés aláírására.

A körvonalazódó megállapodás szerint Örményország és Azerbajdzsán kölcsönösen elismernék egymás határát a Szovjetunió felbomlásakor fennálló állapot szerint; továbbá hadifogolycserét hajtanának végre, és kölcsönösen garantálnák a két ország területén áthaladó útvonalak nyitottságát. A miniszterelnök szerint az örmény fél készen áll megnyitni a területén lévő mehri vasútvonalat, de nem "területen kívüli folyosóként". A vasút örmény területen át vezet az Azerbajdzsánhoz tartozó, de tőle területileg elkülönült - Örményország, Irán és Törökország közt fekvő - nahicseváni enklávéhoz. Pasinján aggodalmának is hangot adott azzal kapcsolatban, hogy Ilham Aliyev azeri elnök a területen kívüli folyosót ürügyként használhatná egy újabb támadáshoz Örményország ellen, és örmény területek elfoglalásához.

A többségében örmények lakta Hegyi-Karabah a nemzetközi jog szerint Azerbajdzsánhoz tartozik, de a felek közötti, mintegy 30 évvel ezelőtti első háború után a nemzetközileg el nem ismert "Hegyi-karabahi Köztársaság" ellenőrzése alá került. Azerbajdzsán 2020 őszén a terület egy részét visszafoglalta, majd szeptemberben indított sikeres villámoffenzívája nyomán végleg térdre kényszerítette a szakadárokat. Utóbbiak vezetésével Baku ezt követően megkezdte a tárgyalásokat a terület reintegrációjáról Azerbajdzsánba, viszont tagadja, hogy etnikai tisztogatást hajtott volna végre, és arra kérte az azóta Örményországba menekült örményeket, hogy térjenek vissza Karabahba.

Az Európai Unió közvetésével folytatandó további tárgyalások konkrét időpontja még nem ismert.