Infostart.hu
eur:
385.36
usd:
331.93
bux:
0
2026. január 16. péntek Gusztáv
Alice Weidel, a nĂŠmet AlternatĂ­va NĂŠmetorszĂĄgnak (AfD) pĂĄrt tĂĄrselnĂśke beszĂŠdet mond az AfD kongresszusĂĄn Magdeburgban 2023. jĂşlius 28-ĂĄn.
Nyitókép: MTI/EPA/Clemens Bilan

Prőhle Gergely: a német politikai elit ellenállása segítette az AfD előretörését

Hibásak a német válaszok napjainak legnagyobb kihívásaira, és ez az oka annak, hogy egy szalonképtelennek tűnő protesztpártra szavaznak az emberek – mondta Prőhle Gergely, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Tanulmányok Intézetének igazgatója, korábbi berlini magyar nagykövet az InfoRádió Aréna című műsorában.

Két németországi tartományban is helyi törvényhozási választásokat tartottak az elmúlt hétvégén. Prőhle Gergely, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Tanulmányok Intézetének igazgatója, korábbi berlini magyar nagykövet az eredmények ismeretében arra hívta fel a figyelmet az InfoRádió Aréna című műsorában, hogy az Alternatíva Németországnak (AfD) előretörése a legfigyelemreméltóbb történés a német belpolitikában. A szélsőjobboldalinak tartott párt ugyanis az ellenzék vezető ereje lehet Bajorországban és Hessenben is, és erről Prőhle Gergely szerint elsősorban a jelenlegi német politikai elit tehet.

"Az a fajta, egyébként általános politikai logika érvényesült, hogy ha valaki jobboldali konzervatív pozíciót vesz föl, akkor baloldali ellenfelei olthatatlan kísértést éreznek az iránt, hogy betolják őt a szélsőjobb sarokba. Az, hogy ez megtörténhetett, és rosszul sült el, nagyon komoly üzenet" – emelte ki a szakértő, és hozzátette,

annak is súlyos üzenete van, hogy Bajorországban egyharmadnyi választó szavazott a kormányzó és győztes CSU-tól jobbra eső pártokra.

Nemcsak a koalíciós partner Szabad Választók kapott jelentős választói felhatalmazást, hanem az AfD, a német alternatíva pártja is 17 százalékos eredményt ért el, és gyakorlatilag az ellenzék vezető ereje lehet.

Sokan náci pártnak titulálják az AfD-t, de Prőhle Gergely szerint nincs köze a náci Németország politikai gyakorlatához. "Inkább ahhoz van köze, hogy az emberek a globalizáció hatásait milyen módon hajlandók elviselni a saját bőrükön, első helyen a bevándorlást. Németország még mindig azért nagyon taktikusan igyekszik bánni ezekkel a jelenségekkel, ennek ellenére helyi szinten az emberek türelme látványosan fogy. Ennek a következménye az, hogy ezek a pártok a CSU-tól jobbra ilyen módon meg tudtak erősödni" – vélekedett a korábbi berlini magyar nagykövet.

Abszurd helyzetben az AfD

A német politikai elit továbbra is blokád alatt tartja az előretörő AfD-t, ebben a jelenleg legnépszerűbb párt, a CDU vezetése is bizonytalankodik, Friedrich Merz, az elnök időnként megengedőbb, de aztán gyorsan leszögezi, hogy tűzfal van a szélsőjobb felé.

"Csakhogy, és ez a mostani választás ebből a szempontból volt igazából sokak számára sokkoló, hogy kiderült, hogy az AfD nem egy keletnémet protesztpárt, hiszen ezekben a legjobb módú nyugati tartományokban, mint amilyen Bajorország és Hessen, 17-18 százalékokat tudnak hozni. Vagyis az, hogy a nyugati választók abszolút immunisak lennének ezekre az úgymond bűnös gondolatokra, az egész egyszerűen nem igaz" – mondta Prőhle Gergely. Ráadásul könnyen elképzelhető, hogy Türingiában akár 30-35 százalékot kap majd az AfD, vagy akár Szászországban, esetleg Brandenburgban, ahol szintén nagyon erősek, ennek ellenére

a politikai elitnek az a válasza, hogy mindig olyan koalíciót kell kötni, amiben nincsen benne az AfD.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Tanulmányok Intézetének igazgatója szerint ez a hozzáállás abszurd. A helyzet ugyanakkor nem egyszerű, mert úgy véli, hogy vannak olyan emberek az AfD-ben, akik egy-egy kijelentésük alapján vállalhatatlanok, meg vannak olyan összejövetelek, ahol lehet, hogy "történelmi reminiszcenciák ébredhetnének", ugyanakkor a másik oldalon a Bundestag folyamatosan törvényt sért azzal, hogy nem volt hajlandó megválasztani egy AfD-s alelnököt. Szerinte ez jelzi a helyzet abszurditását.

"A demokrácia komoly dolog, ha az Isten adta nép egy adott politikai csoportosulásnak bizonyos felhatalmazást ad, akkor ott a politikai elit többi részének igazából mérlegelési joga az én véleményem szerint nincs" – mondta a volt berlini nagykövet. Szerinte ilyen helyzetekben valamilyen módon meg kell találni a modus vivendit.

"Arról szól ez a mostani választás, hogy rosszak a válaszok, és a politikai elitnek a társadalom valós problémáira adott válaszait hülyeségnek gondolják a választók.

Hülyeségnek gondolják az atomenergiából való kiszállást, az extrém magas inflációt, azt, hogy a német ipar egyre nagyobb mértékben helyezi ki a tőkét Kínába, Ázsiába. Azt, hogy az innovatív erőben, ami Németországot jellemezte, vagy a digitalizációban, ami mégiscsak a modern kor kulcsa, ilyen lemaradást mutat, és hogy erre ennyire nincs válasza a jelenlegi, magát végtelenül demokratikusnak és szalonképesnek tekintő politikai elitnek. Mindez oda vezet, hogy a szalonképtelennek tűnő protesztpártot választják meg az emberek – értékelt Prőhle Gergely.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor péntek reggel: nőni fog a nyomás, hogy magyar fiatalok menjenek katonaként Ukrajnába

Orbán Viktor péntek reggel: nőni fog a nyomás, hogy magyar fiatalok menjenek katonaként Ukrajnába

A Kossuth rádióban kezdte munkanapját a miniszterelnök. Szerinte a hópróbát kiállta az ország, a hidegben pedig fűtéshez használt fa hiánya miatt nem halhat meg senki. Szólt még az Ukrajna-támogatási csomagról, amely kapcsán az ukrán tónus bicskanyitogató, Brüsszel pedig kitapos és kiprésel most mindenkiből minden pénzt, ehhez Magyarországgal szembeni követeléslista is társul, aminek elutasítására irányul a Nemzeti Petíció.

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Mire számíthatunk ma a tőzsdéken?

Mire számíthatunk ma a tőzsdéken?

Az elmúlt napokban a geopolitikai események vpltak a befektetők fókuszában, Grönland kérdése továbbra is a terítéken van, miután tegnap este európai katonák érkeztek a szigetre, Trump pedig továbbra sem állt el annak megszerzésétől. Pluszban zártak tegnap az amerikai tőzsdék, a chiprészvények nagyot mentek a tajvani TSMC chip bérgyártó vártnál jobb negyedéves eredményei után, de a tegnap jelentő bankrészvények (GS, MS) is 5 százalék körüli pluszban zártak. Az ázsiai tőzsdék szintén emelkedtek, részben annak is köszönhetően, hogy az USA kereskedelmi megállapodást jelentett be Tajvannal, amely vállalta, hogy az alacsonyabb vámok érdekében jelentős mértékű beruházást fog végrehajtani az Egyesült Államokban. Az előjelek Európát tekintve is pozitívak, enyhe emelkedéssel indulhat a nap a határidős indexek állása alapján.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×