Bár számos légitársaság bejelentette, hogy felfüggeszti járatait Tel-Avivba, azért még így is sok légi járat továbbra is működik - mondta az interjú elején Szalai Máté, az olaszországi Ca’ Foscari Egyetem Közel-Kelet kutatója. Ekkor azonban felharsantak a szirénák és légiriadó kezdődött, ezért a beszélgetés mintegy fél óra múlva folytatódhatott.

Mint elmondta, ez idő alatt óvóhelyekre vonult a lakosság. Azokat az izraeli intézményeket, házakat ugyanis, amelyekben többen tartózkodnak, úgy építik meg, hogy legyen bennük óvóhely. Ezek nem mindig a föld alatt vannak, lehetnek bármelyik szinten (a lényeg, hogy a bent tartózkodók pár perc alatt elérhessék), és lehetnek nagy méretűek is.

Elsősorban a Gázai övezet szomszédságában lévő és a Negev-sivatagban található területeket érik rakétatámadások. Ezzel kapcsolatban Szalai Máté elmondta: Tel-Avivban nyugodtabb az élet.

"A hangulatból érzékelhető, hogy háború zajlik, például nagyon sok ember sír az utcán, látható a nagyon erős szomorúság, ami érthető a sok civil halottat látva. Senki nem készült fel arra, hogy ilyen mértékű támadást indíthat a Hamász a Gázai övezetből. Vannak üzletek, amelyek nyitva vannak, de sokan beszélnek arról, hogy boltok zárva maradhatnak, mert az emberek egy óvóhely közelében szeretnének maradni. A tömegközlekedés működik valamennyire. Néhányan még arról beszéltek, hogy

az országon belüli zöldség- és gyümölcskereskedelem megállhat, mert ezek a termékek az ország déli részéből érkeznek"

- sorolta a Tel-Avivban szerzett tapasztalatait.

Az is látszik, hogy a lakosok nem hagyják el Izraelt, sőt, külföldön élő izraeliek jönnek haza és csatlakoznak a katonákhoz.

Rendszeresen szóba kerül a háborúval kapcsolatban, hogy Irán segíthette a Hamászt a támadás megszervezésében. Bizonyíték erre nincs, de Iránnak érdeke Izrael meggyengítése.

"Az Iszlám Köztársaság 1979-es kikiáltása óta az iráni rezsim egyik politikai legitimációját az adja, hogy azt mondja, ő harcol Izrael ellen. Az iráni narratívában itt Izrael nemcsak az országot önmagát jelképezi, de a gyarmatosítás elleni küzdelmet, az Egyesült Államok vezette világrenddel szembeni harcot is. Mindez abból a szempontból eszköz is Irán számára, hogy az izraelellenességgel nagyon sok szervezet egyetért a Közel-Keleten, például az iszlamista szervezetek is, ami jó lehetőség Iránnak arra, hogy ne csak a perzsa és a síita közösségekben növelje a befolyását, illetve a maga iránti szimpátiát, hanem a szunnita-iszlámista szervezetek körében is" - fejtette ki a kutató.

A háború várható hosszúságára vonatkozóan elmondta:

a legvalószínűbb forgatókönyv az, hogy az izraeli hadsereg kézbe tudja venni a helyzetet és napok, hetek alatt be fogja fejezni ezt a háborút.

Ám hozzá kell tenni, hogy egyrészt az izraeli kormány is arról beszélt, hogy ez egy hosszan elhúzódó konfliktus lesz, másrészt ez a konfliktus már elhúzódott, hiszen nem most kezdődött, most "csak" egy ilyen brutális fejezetéhez ért - mutatott rá Szalai Máté.

Megjegyezte még, hogy azért is nehéz most forgatókönyvet vázolni, mert magáról a támadásról sem tudott senki, így információk nélkül a folytatást is nehéz megjósolni.

Logikusnak tűnhet, hogy a háborúnak akkor lehet vége, ha az izraeli hadsereg felszámolja a Hamász katonai csapásmérő képességét és a politikai kormányzóképességét a Gázai övezetben. Ám a kutató szerint

nem biztos, hogy a gyakorlatban ez elvezet a békéhez és a konfliktus megoldásához.

"Egyrészről nyilvánvalóan ott marad a palesztin helyzet: a Gázai övezetben, a Nyugati parton vagy akár Izraelen belül is vannak fontos kérdések azzal kapcsolatban, hogy az arab állampolgároknak milyen jogai vannak. Ezek a társadalmi feszültségek fennmaradnak. Másrészről ha egy olyan szárazföldi offenzívára kerül sor a Gázai övezetben, amilyenről most a hírek szólnak és amelyben akár százezer izraeli katona is részt vehet, az szintén problémákat okozhat. Például a támadás rengeteg civil áldozattal járhat, hiszen a Gázai övezet nagyon sűrűn lakott terület és nagyon nehéz szétválasztani a Hamász harcosait a civilektől, amire nyilván a Hamász rá is játszik. Ha tehát az izraeli hadsereg olyan dolgokat is fog tenni, ami a palesztin lakosságot negatívan érinti vagy ártatlanok halálával jár, az segítheti nemcsak a Hamászt, de más szélsőséges szervezeteket is" - mondta a kutató.

A Hamásznak egyelőre nemzetközi szinten nem sok támogatója van. Mellette harcol az Iszlám Dzsihád nevű szervezet, de nemzetközi színtéren a libanoni Hezbollah volt az, amely néhány rakétát lőtt ki Izraelre. Ezek ugyanakkor még nem stratégiai jelentőségűek.

"Elemzők szerint a Hezbollah ezzel úgy döntött, hogy támogatta is a Hamászt, meg nem is:

politikailag odaálltak melléjük, de a harcokra ennek nem volt érdemi hatása" - értékelt Szalai Máté.

A teljes beszélgetést a cikk végén meghallgathatják.

(A nyitóképen: Rendőr vizsgálja a romokat egy palesztin rakétatámadást követően Tel-Avivban 2023. október 8-án.)