November 4-én nyilvánosságra kerültek az úgynevezett ügynökakták: az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára online kereshetővé tette a kommunista állambiztonság hálózati nyilvántartásának első részét. Az ezzel kapcsolatban végzett gyorsfelmérés azt vizsgálta, mennyire ismeri és hogyan ítéli meg a közvélemény az ügyet – írta sajtóközleményében az Europion.

A nyilvánosságra hozatalt a felnőtt népesség 72 százaléka támogatja, 28 százalék viszont nem ért egyet vele. A látszólagos össztársadalmi konszenzus mögött azonban éles törésvonal húzódik a politikai táborok között: míg a Tisza-szavazók közel egyöntetűen (89 százalék) a közzététel mellett állnak, a Fidesz-szavazók az egyetlen csoport, ahol a (szűk) többség (55 százalék) ellenzi azt – mindössze 45 százalékuk ért egyet vele. A Mi Hazánk szavazói (75 százalék) és az egyéb szavazók/pártnélküliek (71 százalék) a többségi állásponthoz állnak közelebb. A támogatás mértéke az életkorral csökken (a 16-29 évesek 80 százaléka, a 60 év felettiek 64 százaléka ért egyet), és a férfiak körében valamivel magasabb a támogatók aránya (77 százalék), mint a nők között (67 százalék).

Noha a közzétételt a többség helyesli, a téma tényleges ismerete felszínes.

Arra a nyitott kérdésre, hogy saját szavaikkal írják le, pontosan mik is ezek az ügynökakták, a válaszadók 60 százaléka nem adott értelmezhető választ, további 23 százalék nagyjából helyes választ adott, de pontatlanul fogalmazott, és mindössze 10 százalék válaszolt pontosan (8 százalék pedig tévesen vagy nem a kérdésre válaszolt). A válaszok pontossága erősen iskolázottság-függő: a diplomások 17 százaléka adott pontos választ, az érettségivel nem rendelkezőknek viszont csak 4 százaléka. Pártpreferencia szerinti bontásban pedig a Tisza-szavazók tűnnek legtájékozottabbnak (14 százalék adott pontos választ és további 29 százalék helyeset de pontatlant), a fideszesek kevésbé (7 százalék adott pontos választ és további 17 százalék helyeset de pontatlant).

Az aktákban a lakosság

• 29 százaléka tervez böngészni (vagy a nyilvánosságra hozatal napján, amikor a felmérés is készült, már bele is nézett),
• 40 százalék nem tervez,
• 31 százalék pedig még bizonytalan.

Az aktákban való böngészési szándék a diplomások (43 százalék), a Tisza-szavazók (43 százalék) és a férfiak (35 százalék) körében a legmagasabb, míg a Fidesz-szavazók (18 százalék) és a 60 év felettiek (25 százalék) körében a legalacsonyabb. Érdekes kontraszt figyelhető meg tehát annak tekintetében, hogy noha a legidősebbek a legtájákozattabbak az akták tartalmát illetően, az ő körükben legalacsonyabb a kinyilatkoztatott szándék az aktákban való böngészésre – írja a közvélemény-kutató.

A többség nem számít személyes érintettségre: 63 százalék szerint nem valószínű, hogy közeli hozzátartozót találna az aktákban, és csak 10 százalék számít ilyen meglepetésre.

A közélet szintjén ugyanakkor sokan számítanak konkrét következményekre: a népesség 63 százaléka számít arra, hogy fontos közéleti személyeknek kell majd lemondaniuk vagy háttérbe vonulniuk (24 százalék sok ilyet, 40 százalék egy-két ilyet vár).

A lemondásokat a Tisza-szavazók várják a legnagyobb arányban (31 százalék számít sokra), a fideszesek a legkevésbé (16 százalék).

A felmérés külön kitért arra, hogy Orbán Viktor volt kormányfő bejelentésére – amely szerint sorkatonaként megpróbálták beszervezni, de nem működött együtt az állambiztonsággal – hogyan reagál a közvélemény. Itt rajzolódik ki a legélesebb megosztottság.

A teljes népességben 26 százalék egyáltalán nem hisz neki („van mit takargatnia"), míg 36 százalék hisz neki (19 százalék teljesen, 17 százalék inkább), 18 százalék pedig inkább kételkedik.

A politikai táborok szinte egymás tükörképei: a Fidesz-szavazók 52 százaléka teljes mértékben hisz Orbán Viktornak, és mindössze 3 százalékuk utasítja el az állítását; a Tisza-szavazók körében viszont 46 százalék egyáltalán nem hisz neki, és csak 2 százalékuk fogadja el teljesen a magyarázatát. Életkori bontásban az idősebbek (60+) hajlamosabbak hinni neki (31 százalék), a fiatalok körében pedig bizonytalanság uralkodik – áll a kutatóintézet közleményében.