eur:
408.13
usd:
387.35
bux:
77771.12
2024. november 18. hétfő Jenő
Johannes Haindl, Németország budapesti nagykövete beszédet mond a német újraegyesítés 30. évfordulója, a német egység napja alkalmából tartott megemlékezésen a Stefánia Palota kertjében 2020. október 3-án.
Nyitókép: Szigetváry Zsolt

A német újraegyesülés valójában törvénytelen hatalomátvétel volt – állítja egy új orosz tankönyv

Az 1956-os magyarországi forradalmat fasiszta lázadásnak beállító orosz történelemkönyvvel kapcsolatos botrányhoz hasonlítható történelemhamisításról számolt be egy német hírportál. Az új orosz történelemkönyv szerint az 1990-es német újraegyesítés illegális volt.

Németországban október 3-án ünnepelték a német egység napját, azaz az egykori kommunista Német Demokratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság egyesülésének 33. évfordulóját. Az orosz csatornát idéző t-online.de német hírportál a szóban forgó középiskolás történelemkönyv felelőseként, illetve társszerzőjeként ugyanazt a Vlagyimir Megyinszkij korábbi kulturális minisztert említi, aki az 1956-os magyarországi eseményeket fasiszta lázadásként beállító tankönyvet írta. Megyinszkij jelenleg Vlagyimir Putyin elnök tanácsadója.

A német portál szerint a szerző a szóban forgó fejezetben úgy értékelte, hogy

az egykori NDK valójában egy hatalomátvétel áldozata volt.

Az egyesüléssel kapcsolatban a szerző cirill betűkkel azt az anschluss kifejezést használta, amelynek keretében Adolf Hitler 1938 márciusában erőszakos eszközökkel Ausztriát a Harmadik Birodalomhoz csatolta. A tankönyv következtetése szerint a német újraegyesítés törvénytelen volt.

"1990 augusztusában az NDK Népi Kamarája népszavazás nélkül törvénytelen döntést hozott az ország alkotmányának hatályon kívül helyezéséről, állami szerveinek felszámolásáról és a Német Szövetségi Köztársasághoz való csatlakozásáról" – idézett a német portál a középiskolai tankönyvből.

A t-online emlékeztetett arra, hogy 1990. március 18-án tartották a Német Demokratikus Köztársaság történetének első, egyben utolsó szabad választását, amelyen 93,4 százalék választotta meg a Népi Kamara képviselőit. A képviselők elsöprő többséggel döntöttek úgy, hogy az NDK október 3-án csatlakozik a Német Szövetségi Köztársasághoz – mutatott rá a német portál.

Azaz a döntést ténylegesen demokratikusan legitimálták, de az egyesülés érdekében a lakosság részéről már jóval korábban nagy volt a nyomás. Emlékeztetett arra is, hogy szeptember 12-én Németországra vonatkozó végleges szabályozásról szóló "kettő plusz négy" szerződést Moszkvában írta alá a két német állam, valamint Franciaország, Nagy-Britannia, az Egyesült Államok és az akkori Szovjetunió külügyminisztere.

A portál az egykori hírhedt keletnémet állambiztonsági minisztérium, a Stasi tevékenységével foglalkozó Hubertus Knabe történészt idézte, aki szörnyű agymosásként jellemezte, ahogy az orosz iskolai tankönyvekben átírják a történelmet. Elítélte, hogy "a tömeggyilkos Sztálin már hőssé vált, és a Krím elfoglalását "újraegyesítésként" ünneplik, most pedig a két német állam egyesülését is törvénytelennek tekintik.

A német portál utalt arra, hogy

a korábbi orosz történelemkönyv a német újraegyesítés történetét még másként jellemezte.

Abból az orosz diákok a békés keletnémet forradalomról, illetve arról értesültek, hogy annak kiváltó oka az NDK mély politikai válságával kapcsolatos elégedetlenség volt.

A moszkvai oktatási minisztérium szerint az új könyv egy ötödével olcsóbb, mint a régi, ára 849 rubel, azaz körülbelül 8,20 euró.

Hivatalos német reagálás egyelőre nem hangzott el a t-online portál értesülésével kapcsolatban.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.18. hétfő, 18:00
Schmidt Mária
Széchenyi-díjas történész, a Terror Háza Múzeum főigazgatója
Rengeteg kínai tőke áramlik Magyarországra, és éppen ez lehet az egyik fő kihívás Trump elnöksége idején

Rengeteg kínai tőke áramlik Magyarországra, és éppen ez lehet az egyik fő kihívás Trump elnöksége idején

2022-től 2024. szeptemberéig Magyarországra áramlott az összes kínai külföldi működőtőke több mint negyede, ami az európai kontinenst vette célba, és ezzel igyekszik a magyar kormány megtámogatni a recesszió-sújtotta gazdaságot – mutat rá vasárnapi körképében a Financial Times. A cikk egyik fő üzenete az, hogy a sok kínai tőkéből adódhat a nagy politikai mutatvány, hogy hogyan egyensúlyozzon az Orbán-kormány a kínai és az amerikai érdekek mentén, és közben a már bejelentett nagy autóipari beruházások lendületet is adjanak az EU-pénzek korlátozottsága miatt is szenvedő magyar gazdaságnak.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×