2021 közepétől fél évszázada nem látott inflációs hullám söpört végig a világon; csaknem 90 országban, köztük Magyarországon is kétszámjegyű volt a pénzromlás mértéke – idézte fel a Magyar Nemzeti Bank alelnöke. A jegybanknak tehát nem lehetett más célja, mint a magas infláció megállítása és minél gyorsabb letörése – tette hozzá Virág Barnabás.

„Ismételten bebizonyosodott az, amire Popovics Sándor, a Magyar Nemzeti Bank első elnöke is felhívta a figyelmet, az infláció közellenség, a legveszélyesebb gazdasági jelenség, egy gazdasági és társadalmi katasztrófa, amely csökkenti a jövedelmek vásárlóértékét, leértékeli a megtakarításokat, tartósan szétzilálja a bizalmat, destabilizálja a költségvetést és a gazdaságokat. Ennek szellemiségében a Magyar Nemzeti Bank működésének az elmúlt években, illetve 2022-23-ban is a legfontosabb mottója: stabilitás mindenek felett. Egy precedens nélküli, rendkívüli turbulens közegben kellett folyamatosan higgadt, megfontolt és helyes döntéseket hozni” – fogalmazott az MNB alelnöke.

Virág Barnabás szerint a rengeteg kihívás ellenére a 2020-as évtizedben egy pillanatig nem volt kérdés a hazai pénzügyi rendszer stabilitása.

„A Magyar Nemzeti Bank mindenkinél korábban azonosította a tartós infláció veszélyeit, a tartós infláció kockázatait. 2021 elejétől folyamatosan épültek be az elemzéseinkbe, a kommunikációnkba. Ugyanakkor egy tényezővel nem lehetett számolni, az pedig a geopolitikai közegnek a kiszámíthatatlansága – húzta alá. – 2022. szeptember 26-án az Északi Áramlat felrobbantása mindent megváltoztatott, a gázárak Európában ismét 200 euró fölé ugrottak, általános pénzpiaci hangulatromlás, feltörekvő piaci tőkekivonás jellemezte az időszakot, amely a magyar forintpiacon az árfolyam gyors leértékelődését okozta. A hazai pénzpiac egy árfolyamválság közeli állapotba került, egy olyan állapotba, ahol a gazdaságpolitikának, azon belül a jegybanknak alapvető feladata a stabilitás minél gyorsabb helyreállítása, ahol egyetlen beavatkozási lehetőség van, »egyetlen lövés van, azzal kell találni és azzal kell sikert elérni«” – fejtette ki.

A Magyar Nemzeti Bank alelnöke megemlítette a 2021 végén indított Zöld Otthon Programot és a digitalizáció előretörését a fizetési rendszereken belül. Virág Barnabás kiemelte, hogy 2022-ben és 2023-ban jelentős, 402, illetve 1700 milliárd forintos veszteség mellett működött a jegybank, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az MNB speciális intézmény, amelynek eredménye nem a működését minősíti, hanem a gazdasági körülményeket tükrözi.

Matolcsy György hideget és meleget is kapott

A szigorú monetáris politika és a kormányzat intézkedései miatt 2023 végére az infláció visszatért az egyszámjegyű tartományba – idézte fel a Fidesz vezérszónoka az Országgyűlésben. Szatmáry Kristóf köszönetet mondott a jegybank éléről távozó Matolcsy Györgynek.

„Matolcsy György vezetésével a Magyar Nemzeti Bank számos, lehet azt mondani, történelmi eredményt ért el, számos, a gazdaságot segítő újítást vezetett be a növekedési hitelprogramokkal, a kis- és közepes vállalkozásoknak nyújtott támogatással és sok egyébbel. A gazdasági egyensúly és növekedés egyidejű megteremtéséhez járult hozzá, illetve a válságokat sikeresen kezelte” – fogalmazott.

A KDNP-s Hollik István arról beszélt, hogy az inflációt az MNB és a kormány együttes erőfeszítéseivel sikerült 5 százalékra szorítani a 2023-as év végére. A DK vezérszónoka viszont emlékeztetett rá, hogy az elmúlt években belháborúk fémjelezték a kormány és a jegybank viszonyát.

„Matolcsy György élesen bírálta az Orbán-kormányt és a jelenlegi gazdasági minisztert is, akiről szó szerint azt mondta, hogy »ki kellett tenni a jegybankból, mert annyira pocsék volt a munkája«, és kifejezetten ártott az országnak. Mondta ezt az Orbán-kormány mostani gazdasági miniszteréről, és ennek még nincs egy éve” – mondta Gréczy Zsolt.

A szocialista Vajda Zoltán szerint a monetáris politikát ugyan szigor, de késői döntéshozatal és rugalmatlan kommunikáció is jellemezte. A Momentum vezérszónoka, Gelencsér Ferenc emlékeztetett rá, hogy 2022-ben és 2023-ban a magyarországi infláció világszinten is magas volt, 25,7 százaléknál tetőzött. A csökkenés pedig nem a jegybank, hanem a globális gazdasági folyamatok miatt történt – jelentette ki az ellenzéki politikus.

A Jobbikos Z. Kárpát Dániel azt mondta, hogy a gyenge forint leértékelte a nemzeti vagyont és az emberek fizetését. A Mi Hazánk vezérszónoka, Dócs Dávid szerint merőben hibás a külföldi multikra és vendégmunkásokra alapozott gazdaságpolitikai koncepció, ehelyett a magyar nyersanyagra és a hazai lehetőségekre kellene építeni az ország fejlesztését az élelmiszeriparra és olyan kevésbé sérülékeny ágazatokra fókuszálva, mint az innováció, a kutatás, a fejlesztés, a szolgáltatóipar és a turizmus.