Tárnok Balázs „nagyon valószínűnek” tartja, hogy Robert Fico pártja, a Smer-SD (Irány – Szlovák Szociáldemokrácia) nyeri meg a szeptember 30-ai előrehozott választást Szlovákiában. Hozzátette: a Smer-SD 2023 januárja óta valamennyi közvélemény-kutató cég felmérése szerint vezet és a mostani előnye is stabilnak tűnik.

A legfrissebb kutatás szerint Robert Fico pártja 20-21 százalékon áll, míg a második Progresszív Szlovákiát (Progresívne Slovensko, PS) 16-17 százalékra mérik.

A harmadik helyen 13 százalékkal a Smer-SD-ből korábban kivált, szintén szociáldemokrata formáció, a Hlas-SD (Hang) van a sorban.

Nagy kérdés ugyanakkor, hogy melyik párt lesz hajlandó kormánykoalícióra lépni a visszatérő Robert Ficóval. A szakértő szerint több forgatókönyv is előállhat, az viszont biztos, hogy a koalíció összetételén múlik majd, lesz-e politikai fordulat Szlovákiában. „Ha a Republikával, a Szlovák Nemzeti Párttal formálnak koalíciót és esetleg még egy, a mérleg nyelvét jelentő párt is csatlakozik hozzájuk, akkor sokkal radikálisabb fordulat várható például a szlovák külpolitikában, ideértve az Ukrajnának szánt fegyverszállításokat vagy akár Ukrajna uniós csatlakozásának támogatását” – magyarázta.

Ha pedig az inkább „nyugatos, szociáldemokrata” Hlas-SD-vel sikerül kormányt alakítaniuk Robert Ficóéknak, akkor „sokkal kevésbé várható éles eltolódás”, ugyanis

egy ilyen többpárti kormánykoalíciónál rendkívül fontos szerepe van annak, hogy a mérleg nyelvének számító kisebb pártok „milyen zsarolási potenciállal rendelkeznek.”

Tárnok Balázs úgy véli, akár az is előfordulhat, hogy egy olyan kormánykoalíció jön létre, melynek nem Robert Fico lesz a miniszterelnöke, hanem a másik nagyobb koalíciós partner jelöltje. Az elemző szerint ugyanakkor ha esetleg ez bekövetkezne, akkor is Robert Fico lenne a kormánykoalíció „tényleges ura.”

A szeptember 30-i szlovák választáson induló 25 párt mellett a parlamentbe jutásért küzd a magyar pártok egyesüléséből létrejött Szövetség is, amelynek jó esélye van elérni az 5 százalékos bejutási küszöböt. „Ugyanakkor kulcsfontosságú, hogy az utolsó napokban sikerül-e mobilizálni a Felvidéken élő magyar lakosságot” – mondta az InfoRádióban Tárnok Balázs.

Pofozkodás, tojásdobálás, korrupciós ügyek – Botrányos kampány

A kampány véghajrája nem volt mentes a botrányoktól, hiszen előbb Igor Matovič volt szlovák miniszterelnök és Robert Kaliňák egykori belügyminiszter verekedett össze a Smer-SD egyik szabadtéri sajtótájékoztatóján, majd tojást vágtak a fejéhez az OĽaNO egyik jelöltjének, Jozef Pročkónak, aki éppen Losonc város főterén kampányolt.

Robert Fico is a támadások és az éles bírálatok középpontjába került, miután Hamran István, Szlovákia országos rendőrfőkapitánya arról adott tájékoztatást, hogy 2013 és 2020 között legalább 74 millió eurós kár keletkezett a katonai hírszerzésnél a védelmi technológiai berendezések beszerzésének túlárazása miatt. Mint kiderült, 16 ember és 2 jogi személy ellen indult eljárás, jelenleg 17-en vannak őrizetben, közülük 13 ellen már megindult a büntetőeljárás idegen vagyon hűtlen kezelése és bűncselekményekből származó jövedelem legalizálásának különösen súlyos bűncselekményének gyanúja miatt.

Robert Fico szerint rendkívül kényes ügyről van szó, amely a titkosszolgálatok korábbi működésével függ össze, ugyanakkor nem érti, hogy miért a kampány alatt kell ezzel foglalkozni. Robert Fico annyiban érintett az ügyben, hogy 2012 és 2018 között is ő volt Szlovákia miniszterelnöke.