Infostart.hu
eur:
396.67
usd:
337.84
bux:
101380.77
2025. július 26. szombat Anikó, Anna
Zuzana Caputová szlovák államfő a Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel és Petr Pavel cseh államfővel közösen tartott sajtóértekezleten a megbeszélésüket követően Kijevben 2023. április 28-án.
Nyitókép: MTI/EPA/Szerhij Dolzsenko

A szlovák elnök rágalmazási pert indított Robert Fico ellen

Zuzana Caputová szlovák államfő szerdán rágalmazási pert indított jóhírneve megvédése érdekében Robert Fico korábbi miniszterelnök ellen, amit azzal indokolt, hogy a korábbi kormányfő folyamatosan hazugságokat terjeszt róla - közölte a szlovák köztársasági elnöki hivatal a CTK cseh hírügynökséggel szerdán.

A Fico vezette Irány-Szociáldemokrácia (Smer-SD) jelenleg a legnépszerűbb politikai párt Szlovákiában a szeptember 30-án rendezendő előrehozott választások előtt bő két héttel.

A CTK szerint Fico régóta állítja például, hogy Caputová az Egyesült Államok ügynöke és a szlovák államfő a pozsonyi amerikai nagykövetségtől kap utasításokat, illetve összekapcsolta az elnököt Soros György magyar származású amerikai befektető és tőzsdespekuláns tevékenységével.

Fico korábban azt hangsúlyozta, hogy sosem használt durva nyelvezetet a szlovák államfővel kapcsolatos kijelentései során.

"Az államfő tisztában van vele, hogy közszereplőként az élesebb bírálatokat is köteles eltűrni. Azonban nem köteles tűrni a fokozódó nyilvános zaklatást és a teljesen alaptalan rágalmakat, amelyek szerint alkotmány- és törvénysértést követ el, illetve hogy egy másik országot szolgálna" - fogalmazott a szlovák köztársasági elnöki hivatal közleménye.

Caputová idén tavasszal már bejelentette, hogy jogi keresetet nyújt be Ficóval szemben, miután az államfő közölte: ő és közeli hozzátartozói halálos fenyegetéseket kaptak. A szlovák elnök akkor azzal vádolta Ficót, hogy támadásaival nyilvános célponttá tette őt.

Caputová ötéves elnöki mandátuma 2024 júniusában jár le, és már korábban közölte: nem indul újra a posztért.

2022-ben egy szlovák bíróság már eltiltotta Lubos Blahát, az Irány-Szociáldemokrácia elnökhelyettesét attól, hogy amerikai ügynöknek és árulónak nevezze a szlovák államfőt.


VIDEÓAJÁNLÓ
Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor: megalakulnak a Digitális Polgári Körök, növekszik a III. világháború esélye

Orbán Viktor: megalakulnak a Digitális Polgári Körök, növekszik a III. világháború esélye

A kormányfő szombat délelőtt szólalt fel az erdélyi Tusnádfürdőn. A beszéd reggelén egy rejtélyes üzenet jelent meg a Facebook-oldalán: DPK. Erre megadta a magyarázatot, illetve beszélt az EU szétesésének és egy újabb világháború kialakulásának veszélyéről, valamint arról, miért Közép-Európáé a jövő és mi a magyar nagystratégia.

Nem váratott a magyar reakció a Nemzetközi Büntetőbíróság lépésére

Mindennél világosabban demonstrálja, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) teljesen elvesztette a presztízsét azzal, hogy a testület eljárást indított Magyarországgal szemben, amiért nem tartóztatták le Budapesten az izraeli miniszterelnököt – írta a külgazdasági és külügyminiszter a közösségi oldalán.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.07.28. hétfő, 18:00
Bóka János
európai uniós ügyekért felelős miniszter
Háttérbe szorult klímavédelem – Így változtak meg a V4-ek prioritásai az energiaválság után

Háttérbe szorult klímavédelem – Így változtak meg a V4-ek prioritásai az energiaválság után

A klímaváltozás társadalmi és környezeti hatásainak kezelése napjaink egyik legösszetettebb globális kihívása. Az éghajlati kockázatokkal összefüggésben a nemzeti kormányoknak ökoszisztéma-romlásra, természeti katasztrófákra, társadalmi-gazdasági átalakulásokra kell számítaniuk. A kihívások elleni küzdelemben és a klímavédelemben az Európai Unió egyfajta globális éllovasként pozícionálja magát. Ezt bizonyítják az olyan átfogó szakpolitikai dokumentumok, mint az Európai Zöld Megállapodás (2019) és a ‘Fit for 55’ csomag (2021), amelyek a klímasemlegesség elérését célozzák. Ebben a kontextusban sajátosnak mondható a kelet-közép-európai EU-tagállamok, különösen a Visegrádi Négyek (V4 – Csehország, Magyarország, Lengyelország, Szlovákia) klímapolitikai pozíciója (Bocquillon és Maltby, 2017; Skjærseth, 2021). A megújuló energiaforrásokra és a dekarbonizációra vonatkozó célkitűzéseik bizonyos tekintetben eltérőek az EU többi tagállamaitól, és a hagyományosnak tekinthető szén- és nukleáris energiatermelési módokhoz való ragaszkodásuk erős.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×