eur:
413.48
usd:
396.47
bux:
78741.84
2024. december 22. vasárnap Zénó
Az amerikai cseppfolyósított földgázt (LNG) szállító Isabella tartályhajó a lengyelországi Swinoujscie LNG-terminál kikötőjébe érkezik 2022. április 28-án. A Gazprom orosz gázipari holding április 27-től leállította a gázszállítást a bolgár Bulgargaz és a lengyel PGNiG vállalatnak, mivel nem fizettek rubelben a megállapított határidőn belül.
Nyitókép: MTI/EPA-PAP/Marcin Bielecki

Global Witness: ömlik az orosz LNG Európába

Az ukrajnai invázió miatti felháborodás és a büntetőszankciók ellenére az Európai Unióban több milliárd eurót költenek orosz gázra, igaz, annak cseppfolyósított változatára – derült ki egy kampányszervezet nyomozásából, amely sürgeti az orosz LNG tilalmát.

Ukrajna megtámadása után az Európai Unió több szankciós csomaggal büntette Moszkvát. Ezek közül a leglátványosabbak az orosz kőolajexportra kivetett korlátozások. Egyes országok közben leálltak az orosz földgáz importjával is, Brüsszel pedig meghirdette az orosz gázról való teljes leválás politikáját.

Ennek ellenére a háború kezdete óta az uniós államok több cseppfolyósított orosz földgázt (LNG) importálnak, mint az invázió előtti időszakban – állítja tanulmányában a Global Witness nevű kampányszervezet.

A csoport megfogalmazott missziója, hogy „világszerte megszakítsa a láncot a természeti erőforrások kihasználása, a konfliktus, a szegénység, a korrupció és az emberi jogsértések” közt. Továbbá, „a fenntartható, igazságosabb és egyenlőségre” épülő bolygó, a virágzó biodiverzitás és az a célja, hogy a „fosszilis fűtőanyagok a földben maradjanak, a multicégek pedig az emberek és a bolygó érdekeit helyezzék előtérbe”. „Igazságot akarunk a klímaváltozás által aránytalanul sújtott, a Globális Délen élő embereknek, őslakos közösségeknek, színes bőrű csoportoknak, nőknek és fiataloknak” – szól a krédó. Azaz, a szervezet nem épp a nyugati kapitalizmus és különösen nem a fosszilis energiaágazat barátja.

A csoport szerint

az EU és különösen Spanyolország és Belgium csak az idén közel 5.3 milliárd euró értékben vásárolt cseppfolyósított orosz földgázt.

„Ezek az államok gyakorlatilag háborús rezsimeket pénzelnek” – közölte és igyekezett követendő példaként beállítani az EU-ból kilépett Nagy-Britanniát: a britek ugyanis az idén egyáltalán nem vettek LNG-t az oroszoktól.

„Az unió növekvő LNG-függősége alááshatja meghirdetett célját, hogy 2027-re leálljon az orosz fosszilis energiaforrások használatával” – jegyzi még meg a Global Witness.

A képet azonban némileg árnyalja az Eurostat grafikonja, amelyet a Telegraph című lap is lehozott. E szerint a két kiemelten bírált ország valójában csak kis részt támaszkodik orosz forrásra. A spanyolok Norvégiából, Katarból, Algériából és Nigériából is importálnak, jóval többet, mint Moszkvától. A belgák esetében pedig a norvég és katari import múlja felül jelentős mértékben az oroszt.

Szlovákia és Észtország viszont szinte teljes mértékben, Lengyelország és Németország pedig közel fele részt Oroszországból importál földgázt. Jelentősek még az olasz, litván, görög és holland vásárlások.

Viszont, mivel az unió nem tiltja az orosz LNG behozatalát és az európai vásárlások jóval meghaladják az ukrajnai háború előtti szintet, a Global Witness elemzése szerint 2021-hez képest 40 százalékkal nőtt az import. „Mindez klímakatasztrófa és biztonsági kockázat” – kongatta meg a vészharangot a csoport, amely az orosz LNG betiltását sürgeti. A dolog azonban visszájára sülhet el, ha a szállítóknak bizonyítani kellene, hogy nincs orosz gáz a hajóikban. Ez felsrófolhatná az árakat vagy a szállítók inkább nem szállítanának Európába – jegyezte meg a Telegraph.

A képet árnyalja, hogy Európában megugrottak a földgázárak két ausztrál LNG-üzemben meghirdetett sztrájk miatt.

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor: a háborút az Európai Unió elveszítette

Orbán Viktor: a háborút az Európai Unió elveszítette

Miután szombaton évzáró nemzetközi sajtótájékoztatót tartott a miniszterelnök, vasárnap este az M1-nek is interjút adott. Meglátása szerint Brüsszel nagy árat fog fizetni azért, hogy még mindig úgy gondolja, mindent az eddigiek szerint kell tovább csinálni. Ukrajnában és a világban is új realitás van, ehhez kell alkalmazkodni, Magyarország is ezt teszi a gazdasági semlegességgel és a jövő évi költségvetéssel is. "Jobban fogunk élni, de hogy szebben tudunk-e, ez a kérdés" - zárta az interjút.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.12.23. hétfő, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×